Az Alzheimer-kór úgy él a köztudatban, mint az idősek betegsége. Igaz, hogy 65 év felett rohamosan megnő a kockázat, de már a középkorúakat is utolérheti. Jelenleg Magyarországon mintegy 200 ezer embert érint.

A betegség velejárója a mindennapi tevékenységek nehézzé, elvégezhetetlenné válása. Eleinte a problémák és a döntések csak megnehezülnek, bizonytalanná válnak egyszerű otthoni dolgok is. Problémát okoz a napi döntések meghozatala, még ha csak olyan egyszerű teendőről van is szó, hogy mit kell tenni a vasalóval, vagy főzés közben. Később ezek a jelek is súlyosbodnak. Ami korábban egyszerűnek tűnt, idővel elvégezhetetlen lesz. A legáltalánosabb dolgokat is elfelejti megcsinálni, vagy elrontja, ez pedig lehetetlenné teszi az alzheimeres beteg önálló életét.

Egy megható szerelem története

Fájdalmasan szép történetet vitt filmre Szekeres Csaba Hűség címmel. A dokumentumfilm egy idős házaspár életét mutatja be: a feleséget Alzheimer-kórral diagnosztizálták. A férj odaadóan, nem múló szerelemmel gondoskodik feleségéről, aki – mint nagyon sok alzheimeres beteg – kedves hozzátartozóból ingadozó hangulatú, a világtól eltávolodó, visszahúzódó személyiséggé válik.

A film arra keresi a választ, hogy ugyanazok az emberek maradunk-e, ha elveszítjük közös emlékeinket: amikor Anna – a feleség – már nem tud beszélni, magához szorítja férje kezét, így köszönve meg neki a törődést. Ez azt bizonyítja, hogy hiába tűnnek el az emlékek, az érzelmek maradnak. A történet egyúttal szól a hozzátartozó dilemmájáról is, meddig viselje a terhet, miután képességei, ereje határához ér. A házaspár utolsó, közösen töltött nyolc hónapját követhetjük végig.

Az Alzheimer Világnapja alkalmából szeptember 18-a 20:00 órától, három napon át a teljes filmet ingyen megnézheted, ezen a linken.

Száz éve tudunk a létezéséről

Már az ókori rómaiak és görögök is észrevették a memória életkorral összefüggő hanyatlását. Ekkor azonban még nem különítették el a természetes öregedési folyamatot a betegség miatt felgyorsult emlékezetvesztéssel.

Csak jóval később, 1907-ben azonosította a kórt a német orvos, dr. Alois Alzheimer, aki felfedezte, hogy ez a probléma eltér az egyéb, agysejteket érintő betegségektől. A demencia átfogó kórkép, vagyis a gondolkodóképesség, az emlékezet, a nyelvi és viselkedésbeli funkciók időskori rohamos csökkenése. Ezen belül kiemelkedően magas az aránya az Alzheimer-kórnak, mintegy ötven százalékot képvisel.

Áttörő összefüggések

Az Alzheimer-kór sokáig titokzatosnak vélt okaihoz az ezredforduló tájékán egyre közelebb jutottak az orvosok. Azonosították az emberi agynak azokat a területeit, amelyek a gondolkodásért és az információk tárolásáért felelősek. Amikor a homloklebeny szöveteinek szerkezetében változás történik, akkor sérülnek ezek a funkciók, és bekövetkezik a szellemi, majd testi hanyatlás is.

Az elmúlt években lényeges lépések történtek a betegség teljes megértésére és a gyógykezelésre vonatkozóan. A korábbi nézeteket új felfedezések egészítették ki. A kóros állapot kialakulásában fontos szerepet játszik a szinapszisok állapota, itt terjednek egyik sejttől a másikig az agyi folyamatokat érintő ingerületek. Egészséges embereknél hosszú ideig ellátják feladatukat, miközben a sérült vagy feleslegessé vált szinapszisokat az immunrendszer megsemmisíti. Alzheimer-kór esetén túlsúlyba kerülnek azok a fehérjék, amelyek utasítást adnak az immunrendszernek egyes szinapszisok elpusztítására. Így felborul a természetes egyensúly, gátlódik a gondolkodás, az emlékezet, és járulékos fizikai és mentális tünetek alakulnak ki.

Ismerd fel a korai tüneteket!

A betegség tünetei függnek a stádiumától, és az érintett agyi területtől is. Sajnos sokszor kezdetben ezek a jelek nem keltenek feltűnést, ezért nem is foglalkozik vele sem a beteg, sem a családja. Ennek persze az is oka, hogy a beteg a zavaró tüneteket, amelyeket eleinte észlel magán, megpróbálja félretolni, és családja, barátai előtt is eltitkolni, mert fél a következményektől, attól, hogy elveszti önállóságát és kontrollját saját dolgai felett. Amikor már mindenki számára nyilvánvaló, hogy valami komoly problémával állnak szemben, már sokszor előrehaladott, súlyosabb állapotról van szó, amelynek kezelése is sokkal nehezebb, mint a korai stádiumban.

Az alábbi tünetekre, akár enyhék, akár erősebbek, mindenképpen érdemes figyelni.

Az Alzheimer-kór legkorábbi jele általában a feledékenység. Kezdeti stádiumban még nem folyamatos, de észrevehető. Legtöbbször a rövid távú memória romlik. Kezdetben enyhe, csak kissé zavaró, azonban idővel súlyosabbá válik. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a beteg megismétli, amit korábban mondott, elfelejt cselekvéseket, neveket, időpontokat, de még azt is, hogy mit hova tett.

Gondolkodásában is egyre nagyobb problémák léphetnek fel. Egy idő után már a legegyszerűbb dolgok is átláthatatlanná válnak, képtelenné válik akár a vásárlás megtervezésére is. Ez odáig fajulhat, hogy nem ismeri fel a betűket vagy a számokat, ami teljesen ellehetetleníti az önálló életet.

A memória és a tanulás képességének romlásával az is összefügg, hogy az Alzheimer-kóros beteg egy idő után nehezen találja a szavakat, nem tudja megfelelően kifejezni magát. Később már nehezen követi a párbeszédeket, romlik az írás- és olvasáskészsége is.

Tudj meg többet az Alzheimer-kórról a Felejtek.hu weboldalon.

(x) A cikk elkészítését és megjelenését a Richter Gedeon Nyrt. támogatta.