Az üzemanyag világpiaci árai sohasem látott magasságokban, és ki tudja hol lesz még a vége? A bizonytalanság óriási, ki vagyunk szolgáltatva a világpiaci áraknak, a háborús inflációnak és a régiónkban uralkodó gazdaság-politikai tendenciáknak. Várható, hogy a bioüzemanyagok és más alternatív megoldások jelentősége felértékelődik a jövőben. Nézzük a legújabb ötleteket!

Kávézaccból biodízelt

Az amerikai Cincinnati Egyetem kutatói kávézaccból állítottak elő üzemanyagot. A kutatók – az egyetem két hallgatója és egy professzora – egy évtizede kezdték el a projektet: egy ötgallonos vödörbe gyűjtötték az egyetem kampuszán működő kávézóból a zaccot. Háromlépcsős módszerrel állítottak elő bioüzemanyagot. Először kivonták az olajat a zaccból, majd a triglicerideket biodízellé alakították. A zaccot megszárították és a biodízel tisztítására használták. Utolsó mozzanatként pedig elégették a hátramaradt zaccot, hogy a tüzelhető biomasszához hasonló alternatív energiaforrást nyerjenek.

Az előzetes eredmények szerint a felhasznált kávézacc olajtartalmának aránya 8,37 és 19,63 százalék között mozgott, és a kávéolajból nyert biodízel megfelelt a nemzetközileg érvényes minőségi követelményeknek. A módszer – a nyers biodízel megtisztítása a szárított zaccal – kevésbé hatékony, mint a hagyományos finomítási eljárások, ugyanakkor a költségek szempontjából ígéretes alternatívával kecsegtet. A jövőbeli kutatások a kávézaccból nyert aktív szén tisztítási hatékonyságának javítására fognak fókuszálni.
A fosszilis dízelhez képest a tisztább égésű biodízel kevesebb szén-monoxidot, szénhidrogént és lebegő részecskéket bocsát ki. Csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió tonna kávézacc termelődik, amelynek legnagyobb hányada a szeméttelepeken köt ki.

A kutatók szerint módszerük nem csupán a szeméttelepek nagy területeit szabadítaná fel, de egyszersmind olyan biodízel előállításának lehetőségével kecsegtet, amelyet nem a táplálékforrásként is jelentős kukoricából és szójából nyernek, hanem más természetes anyagból.

Üzemanyag pandaürülékből

A pandák ürüléke is alkalmas bioüzemanyag termelésére, mert olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek etilalkohollá alakítják át a növényi rostokat. Amerikai kutatók a memphisi állatkert két pandájának ürülékéből 40 fajta baktériumot különítettek el, és azt tapasztalták, hogy ezek a mikrobák rendkívül hatékonyak a növényi rostok cukorrá alakításában, amelyet azután más baktérium erjedésre késztet.

A Mississippi Állami Egyetem tudósai azért vizsgálták a pandaürüléket, mert ezek a medvék szinte kizárólag bambuszt esznek, szervezetük pedig ehhez igazodón képes gyorsan megemészteni a növény rostjait, és kellő mennyiségben kinyerni tápanyagot a tápértékét tekintve meglehetősen szegény bambuszból. A pandabaktériumokkal jóval olcsóbbá lehetne tenni a bioüzemanyag termelését, mivel eddig külön eljárással kellett előkészíteni a növényi alapanyagot.

Aligátorzsír benzintankba

Más amerikai kutatók ezzel párhuzamosan az aligátorokat szemelték ki arra, hogy bioüzemanyagot készítsenek, mivel zsírjukból állítólag gazdaságosan lehet hajtóanyagot nyerni. Az amerikai Lafayette-ben lévő Louisianai Egyetem kutatói szerint az Egyesült Államokban évente hétezer tonna aligátorzsír kerül a szemétbe az élelmiszer- és a divatágazat melléktermékeként. Különösen Floridában és Louisianában tenyésztik tömegesen a nagy testű hüllőket húsukért és bőrükért.

A mostani kutatások feladata, hogy kiderítsék, van-e értelme a hulladék hasznosításának. A vegyészek mínusz húsz fokon tárolt krokodilzsírt tanulmányoztak. A tetemekből 40 százalék zsírsavat sikerült kinyerniük, amelynek 70 százaléka hasonlított azokra a növényi zsírokra, amelyekből biodízelt lehet előállítani. A kutatók végül olyan bioüzemanyagot tudtak létrehozni, amely nagyrészt megfelelt a szokásos szabványértékeknek.

Sör és üdítő gyártási hulladékból is!

Egy másik kutatás azoknak az üvegeknek a tartalmát használja, amelyek különböző okokból nem kerülhettek kereskedelmi forgalomba, és a lefolyóban végezték. Ezeknek a hulladékoknak a megsemmisítése nem könnyű, mivel a szénsavas üdítők szennyező hatása sokszorosa az átlagos csatornavízénél. A sör esetében a szennyező hatást az etilalkohol-tartalom határozza meg.

Olyan eljárás kidolgozása folyik, amely egyszerre feldolgozza és értékesíti a hulladékot – nyilatkozta Miguel Isla, a program vezetője. – Az eljárás különböző alternatívákat kínál, így egy sörgyár ipari szennyvízéből ecetet, alkoholt és más termékeket is előállíthat majd. Ami viszont a bioüzemanyagot illeti, először az etanolt kell kivonni a szennyvízből egy egyszerű desztillációs eljárással, amely ezáltal alapanyaga lehet az üzemanyagnak.”

A szennyvíz is hasznosítható

A szennyvíz ugyancsak kiváló műtrágya, mivel nagy mennyiségben tartalmaz ammónia és foszfát alapú tápanyagokat. A NASA kutatói például egy új ötlettel az algaalapú megújuló üzemanyag előállítását szeretnék hatékonyabbá tenni. Az űrkutatási hivatal munkatársai által kifejlesztett eljárásban hatalmas úszó műanyag tömlőkben termesztik az algákat, amelyek táplálékul szennyvizet használnak fel. Egyedül csak San Francisco szennyvize elég lenne ahhoz, hogy egy 485 hektáros úszó algafarmot ellásson táplálékkal. A rendszer megoldana néhány problémát, amelyek jelenleg az algákból történő költséghatékony bioüzemanyag-előállítás útjában állnak.