Az előrejelzések szerint tartósan velünk marad a téliesen hideg idő. Az alacsony hőmérséklet a szívproblémákkal küzdő emberek számára különösen veszélyes, ugyanis a beteg szív számára az alkalmazkodás a hideghez nagyfokú megterhelést jelent. Sajnos ebben az időszakban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, illetve megnő a szívinfarktusok száma is.

Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát kérdeztük, vajon miért jelent problémát a hideg idő, és milyen figyelmeztető jeleket kell komolyan venni annak érdekében, hogy elkerüljük a súlyos szív- és érrendszeri károsodást.

Miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve?

Kutatások kiderítették, illetve orvosi tapasztalatok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik a szívinfarktusok száma, illetve a hirtelen szívhalál esélye. Mivel az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az erek – köztük a szív artériái is –, csökken a szívizmok vérellátása. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében is, így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa. Ha valakinek beteg a szíve, ez már megterhelő lehet számára. A következmény a görcskészség növekedése miatti szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris), a trombózishajlam fokozódása, a hirtelen szívhalál és a szívizomelhalással járó súlyos, életveszélyes állapot, a szívinfarktus kialakulása.

Mire érdemes télen fokozottan figyelniük, ha szívproblémánk van?

Annak érdekében, hogy védjük a szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betartanunk:

1. Akinek beteg a szíve, hosszabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős embereknél kell erre ügyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, ami anginás mellkasi fájdalmat provokálhat, és szívinfarktushoz vezethet.
2. A szívbetegek hidegben ne végezzenek megterhelő fizikai aktivitást. Kerülni kell a megerőltető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is.
3. Ha a szabadban szeretnénk mozogni, inkább a könnyebb mozgásformákat válasszuk, amelyek nem emelik meg a pulzusszámot. Megfelelő lehet egy könnyű séta, a lassú kocogás, vagy egy kellemes kirándulás.

Ne késlekedj! Ha ezeket a tüneteket érzékeled, azonnal hívj mentőt!

A szívroham legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, amely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére. A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes, hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezenkívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő. Ha ezeket a tüneteket érzed, rögtön hívd a mentőket (112)! Ilyen esetben haladéktalanul kardiológiai centrumba kell menni, ahol megkezdik a keringés helyreállítását az elzáródott szakaszon. Minél hamarabb történik meg a beavatkozás, annál nagyobb a túlélés esélye és a maradandó egészségkárosodás elkerülése.

Mit tehetünk a szívinfarktus megelőzéséért?

A legfontosabb, hogy időben ismerjük fel a figyelmeztető jeleket, és azonnal forduljunk orvoshoz. A kardiológus nyugalmi, illetve terheléses EKG-vizsgálattal, Holter-vizsgálattal (24 órás EKG), illetve szívultrahanggal figyeli szívünk állapotát, és monitorozza a lehetséges elváltozásokat. A megfelelő diagnózis alapján állítja fel azt a terápiát, amellyel megelőzhetők a súlyos szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve jelentősen javítható szívünk állapota. „Természetesen a rendszeres szűréseken kívül kiemelendő a megfelelő életmód fontossága is a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében” – mondja még dr. Vaskó.