Bátor Újrakezdők

A varrósbarátnő
Saját bőrén tapasztalhatta meg Vajda Judit, hogy Magyarországon megszűnik a konfekcióipar. Tudását most mégis hasznosítani tudja. Igaz ehhez a digitális világ fortélyait is el kellett sajátítania.

Mire kell odafigyelnünk, ha varrógépet szeretnénk vásárolni? Hogyan kell íves oldalakat szegni? Miként alakíthatunk át pulóvert kardigánná? Hogyan varrjunk bikinialsót? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha felkeressük az egyre népszerűbb Varrósbarátnő weboldalt, ahol nemcsak szövegben, hanem videofilmek segítségével is választ kaphatunk kérdéseinkre.

A honlap megálmodója, megvalósítója, tulajdonosa, üzemeltetője Vajda Judit, aki a kezdőket éppúgy hasznos tanácsokkal látja el, mint a haladókat. Megtanulhatunk nadrágot felhajtani, farmert foltozni, ajándéktasakot, székpárnahuzatot méretezni és varrni, pólónyakkört átalakítani, férfiingen gallért megfordítani. „Varróstérképén” feltérképezhetjük, hol tartunk varrótudásunkban, és hová szeretnénk eljutni.

Búcsú a konfekcióipartól

A keszthelyi „frissnyugdíjas” szakképesítése szerint ruhaipari technikus. A szakközépiskola elvégzését követően a konfekcióiparban dolgozott – ameddig lehetett. Imádta munkáját, bevallása szerint sikeres középvezető volt. Kipróbálhatta a szakma valamennyi ágát: nagy gyakorlatot szerezett a tervezéstől a kivitelezésig. Labormunka, szerkesztés, modellezés, terítékrajz-készítés, szabás, varrás – sorolja, mely munkafázisokban vett részt.

Olyan cégeknél dolgozott, ahol női felsőruházatot: kosztümöt, kabátot készítettek, de ott volt a fehérneműgyártásban is. Aztán a rendszerváltást követően szinte egyik napról a másikra megszűnt a munkája:

„Sajnos átéltem a konfekcióipar kivonulását az országból. Mást kellett csinálnom, hiszen meg kellett élnem, és egyedülálló anyukaként két gyermekemet is fel kellett nevelnem.”


Részt vett a helyi Helikon Rádió létrehozásában, sok feladatot magára vállalva. Így volt recepciós és gazdasági ügyintéző is. Közben különféle tanfolyamokon képezte magát. Asszisztens képesítést szerzett, marketinget tanult. „Bármit is csináltam életem során, mindig követtem a divatot, és a termékek előállítását. Szomorúan vettem tudomásul, amikor sok iskolában megszüntették a varrónőképzést. Még jobban elkeserített, amikor azt láttam, hogy rendkívül olcsó és silány minőségű ruházattal árasztják el az üzleteket. Az embereket divatos, de silány minőségű ruhákban láttam.”

Nagy árat fizetünk az olcsó ruháért

Azt tapasztalta, hogy különösen 2013-tól került a köztudatba, milyen nagy ára van annak, hogy olcsón jutunk hozzá a ruházati termékekhez. Abban az évben égett le a bangladesi Rana Plaza textilgyár, sok halálos áldozatot követelve. Ekkor eszmélt rá mindenki, hogy többek között Bangladesben is sok ezren dolgoznak, szinte rabszolgasorban, dollárcentekért ruhaüzemekben, nem véletlen, hogy az ázsiai ország a világ egyik legnagyobb textilexportőre.

„Az emberek túlvásárolják magukat az olcsóság miatt, aztán hamar eldobják a ruhaneműt. Csak Magyarországon évente legalább 70 tonna textilhulladék keletkezik, ez nagyon sok – mereng el Vajda Judit. – Ráadásul a textilanyag előállítása hatalmas környezetszennyezéssel jár, a kőolajipar után a textilipar termeli a legtöbb környezetszennyező anyagot.”

Egyre többet kezdtek el beszélni az emberek arról, hogy tudatosan kell öltözködni, hogy a kevesebb több, s hogy érdemes jó minőségű ruhadarabokat viselnünk. Judit ekkor gondolta azt, hogy eljött az ő ideje: itt az idő átadni három évtizedes szakmai tapasztalatait, mert ez egy tradicionális szakma, ahol a gyakorlat teszi a mestert. Előbb hagyományos módon gondolkodott. Mivel újraindították a szakiskolákban a varrónőképzést, oktatónak jelentkezett, túl az ötvenen… Nem vették fel.

Varrás a digitális térben

Ekkor ötlött fel benne, hogy hasznosítja újabban szerzett marketingtudását, és párosítja textilipari tapasztalataival. Kitalálta, hogy online varrótanácsokat fog adni és varrótanfolyamokat szervez. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy megtanulja, milyen egy weboldal felépítése, adminisztrációs felülete, hogyan kell szerkeszteni, videofilmet készíteni, az anyagokat feltölteni. „Három évig tartott a felkészülésem, és az, hogy elkészüljön a honlapom, a Facebook-oldalam, a YouTube-csatornám. Ez utóbbira a feliratkozók száma már ezerötszáz körül van! Örömmel látom, hogy egyre nő a követőim száma. Képes vagyok egész éjjel dolgozni, amikor azt írják nekem, hogy úgy kellesz, mint egy falat kenyér…”

Olvasóinak, követőinek nagy része a 45 év fölötti korosztály tagjaiból áll, de munkája iránt a harminc év körüli, környezettudatos kismamák is érdeklődnek, akik elsősorban gyerekeiknek szeretnének varrni. Azt is látja, hogy az alkotás öröme egyre inkább foglalkoztatja az embereket; márpedig van annál nagyobb öröm, mint hogy azt viseljük, amit mi készítettünk el, amit mi javítottunk meg?

„Boldogsággal tölt el, amikor pozitív visszajelzéseket kapok olvasóimtól, de a legboldogabb akkor vagyok, amikor a lányom azt mondja: büszke vagyok rád anya, az unokáim pedig azt kérdezik: mami, hogy csinálod?”


Az online varrótanfolyammal arra is szeretné rávenni az embereket, hogy ha nem akarják is maguk megvarrni ruhadarabjaikat, legalább képesek legyenek azokat megjavítani, ki tudjanak cserélni egy cipzárt, hogy minél tovább viselhessék, ne kelljen olyan hamar kidobni. „Egy ruhát minimum harminc alkalommal vegyünk fel, mielőtt kiselejtezzük, szokták mondani, én ezt megdupláznám” – tanácsolja nekünk.

Judit folyamatosan fejleszti weboldalát: sorra készülnek az újabb tananyagok a szabásról, a szerkesztésről, a modellezésről, a varrásról. Élvezi, hogy tudását a legmodernebb technikával adhatja tovább, és saját példájával is igazolni tudja generációjának: megtanulni valamit sohasem késő.

Judit mottója: „A korosztályunkban annyi értékes tudás van, amit kötelességünk átadni.”
szerző: Falus Tamás
Bátor Újrakezdők 2021. SZEPTEMBER A Patikakert rögös útján
Dr. Tkacsik Márta elméleti matematikusként végzett a kassai Safárik Egyetemen, egyedüli lányként a csoportjukban, és ez az elején komoly számkivetettséggel járt. Mégis, vagy csak azért is, már 21 évesen megszülte első lánygyermekét, és még nem volt 23, amikor ledoktorált matematikából. Majd nemsokára megszületett a második lánya is.
Bátor Újrakezdők 2021. SZEPTEMBER Összeszorított szájjal nem lehet élni
Hatvanévesen kezdett prózát írni Bálint Erika. Történeteket mesél. Öt év alatt két könyve jutott el az olvasókhoz, a harmadik és a negyedik regénye megjelenésre vár a Könyvmolyképző Kiadónál.
Bátor Újrakezdők 2021. SZEPTEMBER Digitális zenepedagógus
Mivel életem során már többször kellett újra terveznem magam, így ötven év fölött is csupán a megszokott stratégiát követem – vallja be Géczy Andrea zenepedagógus, zeneterapeuta, aki volt már főiskolai tanár és virágkereskedelmi vállalkozó is.
éppen olvassák
01
Bátor Újrakezdők 2022. JÚNIUS 10 hiba, amit az újrakezdők elkövethetnek
Az újrakezdés sohasem könnyű. Íme néhány buktató, amit mindenképp kerülj el!
02
Bátor Újrakezdők 2022. JÚNIUS Világhíres újrakezdők
A siker sohasem jön könnyen. Még a legnagyobbaknak is meg kellett érte küzdeniük. Ők azok, akik egy-egy bukás után sem adták fel és újrakezdték. Világhíres újrakezdők. Ismerd meg őket!
03
Bátor Újrakezdők 2022. JÚNIUS Újrakezdők ötven fölött
Ha valamihez pozitívan állsz hozzá, az sikerül. Ha nem is kizárólag ezen múlik a siker, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ember hozzáállásán sok múlik. Most megmutathatod a saját történeted. Igen, ötvenen túl is!
Menu