A 20. század egyik legnagyobb hatású regénye kétségkívül Jerome David Salinger Zabhegyező (újabb fordításban Rozsban a fogó) című műve, melyet 1951-es megjelenése óta 65 millió példányban adtak el. Íróját azonban a siker rendhagyó módon igencsak megviselte, és a növekvő népszerűség elől önkéntes száműzetésbe vonult. Voltak, akik szerint a világtól való elzárkózása azzal is összefüggésbe hozható, hogy John Lennon gyilkosa, Mark David Chapman a merénylet előtt a Zabhegyezőt olvasta, aki a tárgyaláson idézett is a műből. Sőt, Sharon Tate gyilkosa, Charles Manson is Salinger-rajongó volt.

1980-ban adta utolsó interjúját, ezután már csak néhány elszánt rajongó lesifotóján és kétes hitelességű beszámolókban jelenik meg. Az összesen négy vékonyka kötetet publikáló szerző hagyatéka ugyanakkor terjedelmes lehet, hiszen saját – évtizedekkel ezelőtt tett – vallomása szerint nem hagyott fel az írással „Csodálatos békét rejt magában, ha nem publikálsz. Szeretek írni. Imádok írni. De csakis magamnak írok, csak a saját élvezetemre.”

Egy kalandos félélet

A 91 évesen elhunyt író életének első fele egy meglehetősen kalandos, egyben tragikus történet is. Élete két nagy megrázkódtatása, egy elvesztett szerelem és a második világháború traumája egész életén és munkásságán nyomot hagyott.

Salinger 1941-ben kezdett viszonyt Eugene O’Neill drámaíró lányával, az akkor csupán 16 éves Oonával. A kapcsolat azonban nem tarthatott sokáig, mivel az akkor pályakezdő írót 1942-ben besorozták, és a második világháborús európai hadszíntérre került. Itt, a fronton kellett megtudnia, hogy Oona elhagyta őt, és összeállt az akkor már 50 felett járó Charlie Chaplinnel. A lány nem sokkal később feleségül is ment Chaplinhez, akivel aztán hosszú boldog házasságban éltek, és nyolc közös gyermekük született. Salingert azonban egész életére megviselte ez a szakítás, egészen öregkoráig kereste Oonát különböző fiatal lányokban. Az 1944-es év azonban a szerelme elvesztése mellett több megrázkódtatást is tartogatott számára. Részt vett a normandiai partraszállásban, majd több véres franciaországi ütközetben. Ott volt a dachaui koncentrációs tábor felszabadításakor, ami ugyancsak súlyos traumaként hatott rá. „Az égő hús szagát valahogy sose tudod teljesen kiölni az orrodból” – írta egy levelében. A világháborúban, Párizsban találkozott Hemingwayjel is, aki dokumentáltan nagyra tartotta a fiatal írót.

A titkos életmű

Úgy tűnt, Salinger a háború után új életet kezdhet. 1951 és 63 között publikálta műveit, házasságot kötött (egy egyetemista lánnyal), két gyermeke született.

1965-ben azonban elvált feleségétől, és a könyvkiadók is elvesztették az egyébként világsikerű írót. Miután visszavonult, több készülő regényről is szárnyra keltek különböző pletykák – többek között egy második világháborús nagyregényről –, ám ezek vagy kacsának bizonyultak, vagy valóban megírta őket, de soha nem adta ki.

2010. január 27-én bekövetkezett halála után az irodalmi lapokban és blogokon ismét elkezdődtek a találgatások páncélszekrényben őrzött kéziratokról, kiadás előtt álló hagyatékról, ám az elmúlt öt évben egy sor sem jelent meg Salinger állítólagos életművéből.

Néhány éve úgy tűnt, fordulat állhat be a rejtélyes történetben. Egy 2015-ben megjelent terjedelmes, mintegy 700 oldalas életrajzi könyvben a szerzők, David Shields és Shane Salerno meglepő állítást tettek. Eszerint posztumusz Salinger-kötetek egész sora láthat napvilágot. Bár az író hagyatékának kezelői, Salinger fia és özvegye nem működtek együtt az életrajzi könyvet jegyző szerzőpárossal, Salernóék tudni vélték a megjelenő könyvek témáját. 

Ezt erősítette meg néhány évvel ezelőtt az író fia, Matt Salinger a The Guardiannek adott interjúban, ahol egyértelművé tette szándékát: publikálni fogja apja írásait. Salinger fia azt állította, hogy az apja mindennap írt, és hatalmas terjedelmű a hagyatéka, amelynek feldolgozása hosszú évek óta tart. Az interjúban körülbelül tíz évre becsülte a szükséges időt.

Salinger halálát követően eddig mindössze a Három korai történet című kötet jelent meg, és állítólag Gus Van Sant ezredfordulón forgatott Fedezd fel Forrestert! című filmjében a Sean Connery által megformált, remeteként élő, idős író karakterét szintén Salinger ihlette. Egyelőre rejtély, hogy olvashatók lesznek-e valaha a zseniális író fiókban rejtőzködő művei, vagy sohasem nyerhetünk bepillantást késői írásaiba. Addig is marad a remény, hogy az örökösök egyszer közkinccsé teszik az író hagyatékát, vagy annak legalább egy részét.