Miért beszélünk a mosolyról? Erről a természetes, emberi reakcióról, mely nap mint nap megjelenik az emberek arcán? Mert ma sajnos egyáltalán nem természetes. A legtöbben fásult arccal, szinte megdermedve utazunk a buszokon, a metrón, a villamoson, vagy egyedül, a volán mögött, az útra meredve. A boltban a hosszú soron bosszankodunk, az eladó pedig mintha szívességet tenne, kelletlenül szolgál ki. A postás már reggel hullafáradt, a ruhaboltban szinte hozzánk vágják a kért méretet, az irodában mindenki savanyú a munka miatt, otthon pedig a televízió nyomja el a véletlenül előbújó mosolyokat.

Ugye milyen jólesne néha egy-egy váratlan mosoly? És nemcsak az, hogy rád mosolyogjanak, hanem hogy te magad is olykor-olykor, szinte ok nélkül, csak úgy, bele a nagyvilágba mosolyogj (netán nevess) egyet! Hát, éppen ezért beszélünk a mosolyról: emlékeztessük önmagunkat, hogy a mosoly ajándék, meglepetés, szeretet, melegség, a mosoly gyógyír az életre.

Tudtad? A valódi és a színlelt mosoly közti különbséget azok ismerik fel a legnagyobb százalékban, akiket sokszor utasítanak vissza. Az összefüggést egy felmérés mutatta ki, melyet az ohiói Miami Egyetemen végeztek. A tanulmány vezetője nem tért ki arra, miért fejleszti a visszautasítás élménye az álmosoly felismerésének képességét, de feltehető, hogy az elutasítást gyakran kíséri a vigasztalásnak szánt, ám őszintétlen mosoly.

Tudtad? Amíg az embereknél a mosoly a boldogság, a rokonszenv, a kedvesség vagy éppen az öröm jele, az állatoknál a fogak kimutatását az alárendeltség, a harag vagy a félelem érzése váltja ki.

Tudtad? Az igazi, őszinte mosoly nem csupán a száj körüli izmokat mozgatja meg. A mosolygásban a szem izmai is közreműködnek – melyeket azonban akaratlagosan nem lehet mozgatni. Ezt az összefüggést Guillaume Duchenne francia orvos fedezte fel, így a valódi, spontán mosolyt Duchenne-mosolynak is nevezik.

Tudtad? A majmok 30 millió évvel ezelőtt rendelkeztek egy bizonyos félelemgrimasszal, azaz az összeszorított fogak kimutatásának képességével. Így jelezték ellenfelüknek, hogy fegyvertelenek. Signe Preuschoff osztrák főemlőskutató szerint az emberi mosoly is ebből a félelemgrimaszból alakult ki, éppen csak tartalmi háttere, jelentése változott meg.

Tudtad? A kifejezéstelen arcot a legtöbben visszataszítónak találják, ezért a mosolygós szem és arc sok élethelyzetben jól jöhet. Az ebből fakadó szimpátia, nyitottság akár egy állásinterjút is sikerre vihet. A mosoly a testbeszéd egyik alapeszköze.

Tudtad? A mosolygáskor az arcon megjelenő gödröcskéket grüberlinek nevezik. Azt, hogy kinek van grüberlije, egyetlen gén befolyásolja.