Luppis János és a hullámok hátán úszó láthatatlan pusztítás

Luppis János, a 19. század derekán élt fregattkapitány találmányát „Hullámok hátán úszó, habok közül felbukkanó, láthatatlan, végzetes pusztítás”-ként jellemezte. Bár a szerkezet prototípusa jobban hasonlított egy megbütykölt csónakhoz, mint rettenetes fegyverhez, ebből a szerkezetből alakult ki a haditengerészet ma is kulcsfontosságú eszköze, a torpedó.
Luppis egy ismeretlen tiszt ötletét fejlesztette tovább, és csiszolta évtizedekig, míg az 1860-as években, Robert Whiteheaddel társulva el nem készítette a ma ismert, víz alatti torpedó első működő típusát. 

Miután 1869-ben megkezdték a fegyver sorozatgyártását, a feltaláló Ferenc Józseftől nemesi címet és a von Rammer („Elsüllyesztő”) előnevet kapta. Giovanni Biagio Luppis von Rammer vagyis Luppis János az Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozó Fiumében (a mai Rijekában) született.

Schwarz Dávid és a magyar léghajó

Vajon melyik légi járművet hívják schwarznak? Sajnos egyiket sem, pedig a zeppelin néven ismert léghajót valójában Schwarz Dávid, keszthelyi születésű fakereskedő találta fel. A tragikus sorsú férfi közel húsz éven át kísérletezett a könnyű fém burkolatú léghajóval, majd mielőtt végre sor került volna a sikeres próbarepülésre, szívelégtelenségben meghalt.

Néhány hónappal később özvegye mégis megszervezte a bemutatót, az első felszállásnak pedig tanúja volt Ferdinand von Zeppelin is, aki meg is vásárolta a találmányt, és némileg tökéletesítette. Schwarz Dávid halála után három és fél évvel, 1900-ban a lapok világgá kürtölhették: a zeppelin meghódította a levegőt.

Galamb József és az évszázad autója

A Ford T-modell az első, tömegtermelésben, olcsón gyártható autóként vált híressé, több mint 15 millió eladott darabbal – ezt a rekordot közel 70 éven át egyetlen gépkocsi sem tudta túlszárnyalni. A gyár főkonstruktőre, a Ford-T egyik tervezője (többek között a szintén magyar Farkas Jenővel együtt) Galamb József volt. Számos egyéb találmánya mellett ő rajzolta meg a Ford máig használt márkafeliratát is.

Az amerikai álom egy szegény makói parasztcsaládban kezdődött, és az autózás fellegvárában, Detroitban ért véget 1955-ben. 

Bíró László és az automata sebváltó

Bíró László nevét mint a golyóstoll atyjáét sokan ismerik. Azt kevesebben tudják róla, hogy a hasonló elven működő golyós dezodort is ő találta fel, azt pedig még kevesebben, hogy az első automata sebváltó elkészítése is Bíró érdeme. A prototípust 1932-ben a saját oldalkocsis motorjába szerelte, amellyel hiba nélkül megtette a körülbelül 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot.

A gyártási jogokat a General Motors vásárolta meg, valójában csak a konkurencia felszámolása miatt. A cég néhány évvel később, 1939-ben előállt a saját automata sebváltójával, feledésre ítélve Bíró prototípusát.
Az igazi polihisztor Bíró a zsidóüldözés elől ekkortájt menekült Argentínába, ahol több tucat további találmányt alkotott és szabadalmaztatott. Így a mai napig őt tartják a legnagyobb argentin feltalálónak, születésnapját a feltalálók napjává nyilvánították.

Jánosi Marcell és a magyar flopi

1974-ben a számítástechnikában a behemót, 8 hüvelykes, hajlítható és sérülékeny flopi számított a csúcsnak. Kivéve a Budapesti Rádiótechnikai Gyárat, ahol egy Jánosi Marcell nevű technológus még ebben az évben megtervezett egy majdnem ugyanolyan tárolókapacitású, ám fele akkora és sokkal biztonságosabb adattárolásra képes merev lemezt, a világ első kazettás flopiját.

A lassan mozduló magyar bürokrácia miatt a találmány gyártása csak öt évvel később kezdődhetett, ám a világ szaksajtójában villámgyorsan terjedt a híre. Miután az állam nem újította meg a lejárt szabadalmat, a japánok csaptak le a találmányra, egy változatát pedig a Sony dolgozta ki az 1980-as évek elején – ebből lett a mindenki által ismert mikroflopi.
Jánosi Marcell erőfeszítéseit egy állami kitüntetéssel jutalmazták, 2011-ben hunyt el.