Szabadidő

Amiben Magyarország nagyhatalom
Van, amiben ma is kiemelkedünk a Föld országainak sorából, ezek egyike a felszín alól előtörő vizek változatossága és sokasága, amelyekre az ország fürdőkultúrája épült.

Nyelvünk „fürdőzés” szava az idők során sok változáson ment keresztül. A legkiterjedtebb jelentéstartalommal a 19. században, az Osztrák–Magyar Monarchia idején rendelkezett. Ekkortájt a szó a tisztálkodás mellett a pihenést, a felfrissülést, a testi bántalmaikon segíteni vágyók gyógyulását, a testmozgást, sőt a szórakozást is magában foglalta. Mára ezek sorából többet is a nyaralás vagy üdülés szóval neveznénk meg, amelyekhez nem feltétlenül tartozik hozzá a gyógyfürdő, egyáltalán a gyógyulás szándéka.

A fürdő és a betegségből való kilábalás korábbi összefonódását jól mutatja, hogy a 19. századra az orvostudományon belül elkülönült a fürdőzéssel foglalkozó balneológia, igaz, létét, mivel az orvostudomány több ágazatából tevődött össze, sokan vitatták. Megítélésüket a nem túl tekintélyes szaktársak is rontották, ugyanis gyakran seborvosok, sebészek, ápolók, sőt borbélyok végeztek a fürdőorvosokhoz hasonló tevékenységeket a fürdőhelyeken. Érdekesség, hogy a megfelelő oktatás hiányában a korszakban egy ideig a magyar orvosok is csak a bécsi egyetemen tanulhattak fürdőorvosnak.

A fürdők típusai

A fürdés kultúrája igen régre nyúlik vissza. A fürdőkultúrának nem csupán egy, hanem többféle változata is létezik, a különbségeknek földrajzi, kulturális és történeti okai vannak. Magyarország, szerencséjére vagy szerencsétlenségére (gondolok például a másfél évszázadig tartó török megszállásra, mely a keleti régiókra jellemző hatásokkal ruházta fel a megszállt területek fürdőit), igen sokféle fürdővel rendelkezett már korábban is. Megtalálható volt közöttük a változatos nagyságú medencék és a zuhany nyújtotta felfrissülés, az északi területeket jellemző szauna, a száraz levegőt használó kamrák, az ásványvizeken alapuló ivókúrák vagy a vizek eltérő főfokát kádakkal, medencékkel hasznosító, pusztán felüdülést vagy gyógyulást nyújtó fürdők.

Néhány fürdő Magyarországon egykor…

Balatonfüred

A tavi fürdőzés nem volt népszerű korábban, az csak a 19. század elejétől számított közkedvelt kikapcsolódási formának. Ekkor vált népszerűvé Balatonfüred, amely eleinte a természeti szépségeivel vonzotta magához a nyaralókat, s nem a fürdés nyújtotta lehetőségekkel.

A fürdőzőknek csak 1822-ben húzták fel, vagyis inkább ütötték össze a pár deszkából álló első faházat, a következő évtizedben azonban jelentősen bővült a vendégek kényelmét szolgáló létesítmények száma, s kétemeletes fürdőház, vendéglő, posta és egyéb épületek nőttek ki a földből.

Ótátrafüred

A régi magyar fürdők közül jó néhány ma az országhatárokon kívül fekszik. A Monarchia kori Magyarország északi részén, a Tátrában található Ótátrafüred vagy Tátrafüred (ma Starý Smokovec, Szlovákia), nemcsak forrásai, hanem az igen friss és üdítő levegője révén is vonzó volt a vendégek számára. A hely úgynevezett klimatikus üdülőhelynek számított, ahol a 18. század végén hozták létre az első, fürdőzés számára felhúzott épületet.

Az ótátrafüredi palotaszálló ma. (Grandhotel, Starý Smokovec, Szlovákia)

Az Adriai-tengerpart

Az élővízben való fürdőzés másik válfaja, a tengeri megmártózás sem számított túlontúl közkedveltnek a 19. század előtt. Mivel azonban akkoriban Horvátország is Magyarország társországa volt, az Adriai-tengerpartnak megindult a népszerűsítése, melyben a fő hívó szó a friss, üde levegő és a természetesség volt. Az 1800-as évek végére váltak népszerűvé a ma Horvátországhoz tartozó dalmáciai Raguza (ma Dubrovnik), Trau (ma Trogir), Zára (ma Zadar) vagy az Isztriai-félszigeten fekvő Abbázia (ma Opatija) is. Abbázia népszerűvé válásában kiemelt szerepet játszott (hasonló szerepet töltenek be ma a tengerpartig futó horvát autópályák) a vasúti összeköttetés megteremtése a kikötőváros Fiumével (ma Rijeka).

…és ma

A ma népszerű fürdőhelyek alapján megfigyelhető, hogy a fürdők 100–150 évvel ezelőtti szolgáltatásaihoz képest igencsak átalakult a kínálat.

Hajdúszoboszló

A Hajdú-Bihar megyei város mintegy 20 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Debrecentől. A hajdú településen 1925-ben próbafúrást végeztek olaj vagy földgáz után kutatva, ám helyette kénes, jódos összetételű termálvíz tört fel a mélyből. A több mint 1000 méteres mélységből fakadó víz hamar népszerűvé vált, hiszen a 73ºC-os vízben a banálisan hangzó melegítés mellett a derékfájástól és az egyéb ízületi bántalmaktól szenvedők is szívesen megmártóztak. A „félresikerült” fúrás megváltoztatta a település életét, mára ugyanis egész fürdőkomlexumot húztak fel Hajdúszoboszlón.

A fürdőparkban uszoda, aquapark, strand található, utóbbi mellett vendéglők
egész sora húzódik.

Keszthely

A Zala megye nyugati csücskében fekvő, Balaton-parti település igen kedvelt célpont az üdülni vágyók körében. Mindez nem is csoda, hiszen a magyar tenger partján fekvő strandok mellett a város is sok látnivalót kínál. Itt található az ország egyik legszebb, legnagyobb kastélya, amelyet egykoron a Festeticsek birtokoltak.

Ha pedig mindez nem lenne elég, a város sokféle múzeuma, a felújított főtér is kiválóan alkalmas a nézelődésre, sétára. A távolabbra vágyók Keszthelyről indulva hajókirándulást tehetnek a Balatonon vagy a tó másik részén fekvő településre, például Badacsonyba vagy Balatonlellére.

Hévíz

A szintén Zala megyei Hévízen található a világon egyedülálló, természetes tőzegmedrű gyógytó. A település egykor Keszthelyhez hasonlóan a Festeticsek uradalmához tartozott, mai formáját 1946-ban nyerte el, amikor összekapcsolták Hévizszentandrás és Egregy községeket. A szinte teljesen a turizmusra berendezkedett településen mintegy 200 éves múltra tekint vissza a gyógyfürdő. A fürdő mellett megtekinthető többek között a védett lápterület és a park, illetve a történelmi villák és a belváros is. A gyógytavat egyébként egy 38 méter mélységben lévő barlang forrásai táplálják, a források között hideg és meleg vizes is található. A források nem csak hűsítenek: az állandó vízáramlás révén masszázs gyanánt is igénybe vehetők.

A gyógytó ásványi anyagokban gazdag vize megelőzésre és gyógyításra is alkalmas; gyógyerejére épít a Szent András Reumakórház, ahol a gyógyulás télen sem kizárt, hiszen területén fedett fürdő található. A fürdőben a kúra alapjául a gyógyiszap és gyógyvíz szolgál, amelyek a mozgásszervi megbetegedések széles skálájára alkalmazhatók.

szerző: Futaki Balázs
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Észrevetted már? Malmok az Alföldön
A gőzmalok elterjedése előtt a szélmalmok hozzátartoztak az Alföld képéhez. Az egykori őrléstechnika néhány utolsó hírmondóját még ma is megcsodálhatod.
Szabadidő 2019. NOVEMBER Elképesztő, milyen helyek vannak a Nyírségben!
A Nyírség homokos tája nemcsak az itt termő almáról nevezetes, hanem itt fedezheted fel az Alföld egyik legérdekesebb települését, Nyírbátort.
Szabadidő 2019. JÚNIUS Különleges várak: járd be őket akár egy hétvége alatt!
A Dél-Dunántúlon hét várat akár egy hétvége alatt is bejárhatsz: indulj a korai középkorból, és juss el a 18. századba.
éppen olvassák
01
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Természeti kincsek az ős-Alföldön
Közel negyven éve, 1982-ben jött létre a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet, amely az ősi Alföld egyetlen fennmaradt darabját őrzi.
02
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Ásó, kapa, féltékenység
Boldogan éltek, míg… pontosan meddig is? Míg ásó, kapa, nagyharang el nem választotta őket? És ki fogta az ásó nyelét: a kaszás vagy a zöldszemű szörny?
03
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER 4 lenyűgöző irodalmi kávéház Európában
Különleges kávéházak, ahol a friss kávéillat mellé patinás múlt jár.
Menu