1842 októberében Fáy András szüretre hívta Vörösmarty Mihályt és barátait, köztük Jedlik Ányos bencés szerzetest. Jedlik egy furcsa üveget vitt magával a borozásra, és mivel az üvegben szóda volt, a szüretből gasztrotörténeti esemény kerekedett. A történet szerint ugyanis ekkor készült az első spriccer, amelyet Vörösmarty németes hangzása miatt azonnal át is keresztelt fröccsre.

A sztoriból annyi mindenképpen helytálló, hogy Jedlik Ányos találta fel az első szódavízgyártó készüléket – ám azt nem egy szüretre, hanem a bencés rendtársak szórakoztatására készítette. A jámbor polihisztor számtalan találmánnyal tette gazdagabbá a világot anélkül, hogy a maga hasznát kereste volna. A dinamó, a villanymotor vagy a galvánelem mellett több ötletét, találmányát tette közkinccsé, miközben a reflektorfényt nem hogy nem kereste, de kimondottan kerülte.

A beszélő hírlap

Kvízműsorokban és szájhagyományban tovább élő tévhit, hogy Puskás Tivadar találta fel a telefonközpontot. A hírközlés központosításának első szabadalmát ugyanis egy francia mérnök 1850-ben nyújtotta be, Puskás 6 éves korában. Cseppet sem kisebb érdem azonban a rádió elődjének, a telefonhírmondónak feltalálása és üzembe helyezése, ami valóban Puskás Tivadar nevéhez köthető. 1893 februárjában, Pesten sugározta első műsorát az előfizetős telefonhírmondó-szolgálat, elsősorban tőzsdei jelentéseket, híreket, hangversenyeket közvetítve. A feltaláló egy hónap múlva szívrohamban meghalt, de találmánya jócskán túlélte: egészen a második világháborúig sugározta műsorát.

Aki megérintette a Holdat

„A holdat ott láttam elsétálni a torony mögött, s azt kérdeztem a felnőttektől: Ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-é tapogatni a holdat?" – mesélt Bay Zoltán egy gyerekkori élményéről. Az álma valóra vált, ha nem is úgy, ahogy azt az alsókálosai kisfiú képzelte. Bay vezette ugyanis azt a csoportot, amelynek 1945-ben először sikerült érzékelnie a holdra küldött – és onnan visszaverődött – radarjeleket, mely a mai napig a csillagászati távolságmérés egyik alapja.

A radarkísérleteknek a háborúban kevésbé csillagászati, mint inkább haditechnikai jelentősége volt – elsősorban a légvédelemben. Bay Zoltán erre hivatkozva mentette meg 13, általa nélkülözhetetlennek tartott zsidó munkatársát az 1944-es deportálások idején. Így nem csupán a legmagasabb tudományos elismeréseket, de a „Világ igaza” kitüntetést is megkapta a Jad Vasemtől – sajnos már csak halála után.

Láncreakció a stadion alatt

A 30-as évek közepén Szilárd Leó London belvárosában sétálgatva megállt egy piros lámpánál – és rájött, hogyan szabadítható fel az atomenergia. Ő maga számolt be erről a pillanatról, amely a 20. század egyik legnagyobb hatású fizikai felfedezéséhez vezetett. Az ötlet jelentősége ekkor még nem volt nyilvánvaló, maga Rutherford, az atommagban rejlő óriási energia felfedezője is őrültségnek tartotta.

Az anyagi támogatás hiánya miatt az első láncreakciót, amely igazolta Szilárd atomelméletét, egy chicagói rögbistadion lelátója alatti blokkban hozták össze. Az atomreaktort Szilárd Leó és Enrico Fermi szabadalmaztatta, amelyet az Egyesült Államok kormánya egy dollárért vásárolt meg tőlük.

Autó az űrben

Pavlics Ferenc 56-os emigránsként került egy New York melletti menekülttáborba, ahonnan egyenesen a General Motors mérnökének vették fel. Innen már csak kis lépés volt Pavlicsnak, ami nagy lépés lett az emberiségnek: az Apollo-program holdautójának tervezéséig.

A program főmérnökeként először 15-20 ember (köztük 5 magyar) dolgozott a keze alatt, később egy 400 fős osztály munkálkodott azon, hogy elkészüljön a világűrbe jutó első jármű. A program sikerrel járt, 1971-ben holdat ért a Lunar Roving Vehicle. Pavlics Ferenc jelenleg 92 éves.

Az üvegbeton

Az elvándorolt zsenik, elherdált lehetőségek után végre egy igazi sikertörténet a magyar találmányok közül: Losonczi Áron, a most 43 éves építészmérnök 2002-ben szabadalmaztatta az üvegbetont, egy perben megvédte találmányát egy óriáscéggel szemben, jelenleg pedig maga gyártja a világszerte keresett fényáteresztő építőanyagot. Az üvegszálat és betont ötvöző találmány után a csongrádi fiatalember egy újabb szabadalmat is bejegyeztethetett: a jóval olcsóbb, ám ugyancsak fényáteresztő tulajdonságú pixelbetont.