Szabadidő

Észrevetted már? Malmok az Alföldön
A gőzmalok elterjedése előtt a szélmalmok hozzátartoztak az Alföld képéhez. Az egykori őrléstechnika néhány utolsó hírmondóját még ma is megcsodálhatod.

Az Alföld arculatához száz éve még szervesen hozzátartoztak a szélmalmok. Ezek nem csak egykoron nélkülözhetetlen funkciójuk miatt érdemesek a csodálatra, hanem klasszikus építészeti szépségük miatt is. Bő évszázada még minden gazda maga őröltette a gabonáját, amelyek így a közösségi élet elengedhetetlen színterévé váltak.

A különleges tudású molnárok által működtetett malmok szerepét a 19. század végétől a gombamód szaporodó gőzmalmok, a „tüzesmalmok” vették át. Ehhez arra volt szükség, hogy a magyar vasúthálózat kiépüljön, hiszen a gőzmalmokhoz szükséges kőszenet másként nem lehetett az alföldi vidékekre juttatni.

A szélmalmok néhány évtized alatt elárvultak, a molnárcsaládok többsége tönkrement, és más megélhetés után nézett. Kivételt jelentettek azok a vidékek, ahová nem jutott el a vasút. A hódmezővásárhelyi tanyák közelében még 1924-ben is 21 szélmalom működött. Sőt az Alföldön volt olyan vitorlás építmény, amely még az 1950-es években is gabonát őrölt.

Működési elv

A hollandi típusú malmok jellemző tulajdonsága, hogy belül több szintre osztott épületük tetején, körpályán elmozdítható foglalatban van a vitorlaszárnyakkal felszerelt tengely és a vele egybeépített szeleskerék, az a fogaskerék, amelyik a vitorlákon keletkező forgónyomatékot átadja a malomgépezet főtengelyének. A malmok előnyös tulajdonsága volt, hogy túlzottan erős szélben a malom forgását szabályozni lehetett, a malom vitorláinak helyzetét kellően és gyorsan változtathatták, adott esetben a gépezeteket ki is kapcsolhatták.

Ezeknek a saját korukat túlélő malmoknak köszönhetjük, hogy ma is megcsodálhatjuk a magyar népi építészet legmonumentálisabb alkotásait. Némelyikük fafelépítménnyel, vályogból, sártapasztással készült. Gyakori, hogy vályogból falazták a szélmalmot, amely később téglaköpenyt kapott. Máshol pedig tégla- vagy kőfallal építették.

A legegyszerűbb papucsos vagy más néven egyköves szélmalom, és a felülhajtós szélmalom szerkezete

Belsejük, födémszerkezeteik, tetőszékeik ácsmunkák remekei. Berendezéseik elkészítése nagy pontosságú faragótudást igényelt, de a kovácsoltvas, acélalkatrészek beépítéséhez is érteniük kellett a szélmolnároknak, hiszen a kőpadok forgótengelyeit, csapágyait, csuklószerkezeteit a vasalkatrészek nélkül nem készíthették volna el. A kőpadokat úgy tervezték, hogy a kövek egymás feletti magassága tetszés szerint változtatható legyen aszerint, hogy mit őrölnek, és milyen minőségű őrleményre lesz szükség. A szélmalom belsejének faszerkezeteit rendkívül szép, esztétikus formában, tudatos műgonddal készítették.

Járj nyitott szemmel az Alföldön kirándulva, keresd fel ezeket a múltba repítő építményeket és csodáld meg a ma is álló szélmalmokat.

Szegvár

A szegvári szélmalom egy mesterséges dombra épült, a falu keleti szélén 1865 körül. Falazata a földszinten egy méter vastag, felfelé haladva fokozatosan vékonyodik. A harmadik szinten 80 centiméter, a legfelső szinten pedig már csak 45 centiméter vastagságú. A fal három rétegből áll: kívül és belül tégla, középen vályog. A két téglafal között a vályog remekül elnyelte a működés közben keletkezett rezgést.

A tornyos típusú, felülhajtós, két kőpáros szélmalom utolsó tulajdonosa, Pusztai Pál az 1937. október 18-án kelt adásvételi szerződés szerint 3000 pengőért vásárolta meg az épületet. A Pusztai család még 1938 tavaszán elkezdte a működő, de helyreállítást igénylő szélmalom egyes részeinek felújítását. A felújítás után néhány évvel egy nagy szélvihar letört két vitorlát. Ettől fogva a malom a maradék kettővel üzemelt tovább. Egy ideig az egyik kőpárt motorral is működtették, de az üzemanyag drágának bizonyult, ezért visszatértek az eredeti erőforráshoz, a szélhez. A ma műemléki védettséget élvező malomban – előzetes bejelentkezés alapján – várják a látogatókat.

Következő cikk

Karcag

Karcagon a környék egyik legértékesebb műemléke az 1858-ban épített, népi stílusú Barna-féle szélmalom. A városban régen hatvan malom működött, közülük tizenegy szélmalom – mára csak ez az egy maradt fenn.

A malmot Gál Ferenc építette a város szélén, egy téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. A szélmalom forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült. A négyemeletes malmot téglából építették. A felújított, szépen rendben tartott szélmalomban 1949-ig folyt a munka. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén. Belső berendezése épen maradt, olyan, mintha a hatalmas malomkerekek, malomkövek még tegnap is őröltek volna. Hét közben áll nyitva, de előzetes bejelentkezéssel egyéb időpontban is látogatható a szélmalom és a fogadóház.

Kiskunhalas

Az alsó meghajtású őrlőszerkezettel készült szélmalmot Hunyadi Antal építette az 1888-as években vályogtéglából, amely 1892-ben tégla köpenyfalat kapott. Ezt 1901-ben vásárolta meg Sáfrik József, és felülhajtós rendszerűvé építette át. A Sáfrik-féle szélmalom 1934-ben nyerte el mai formáját. 

A műemlékké nyilvánított malomban 1950-ig őröltek. A malom állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott, vitorlái elkorhadtak. Nemrég elkezdődött a malom teljeskörű felújítása, amely várhatóan 2020. tavaszán fejeződik be, és amelynek köszönhetően a Sáfrik-malom újra működő- és örlőképes lesz.

Kiskundorozsma

Kiskundorozsma egykori 23 szélmalma közül már csak egyetlen áll. A ma is megcsodálható épület 1821-ben egy dombra épült, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek kövei között. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sőt sokszor a leányválasztás is a malomban történt.

Az őrlőműhely bezárása után hosszú hanyatlás várt az épültre, mígnem egy esős reggelen összeroskadt, és Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. A vályogépület darabjai hosszú éveken keresztül egy depóban várakoztak, végül 1973-ban Szeged városa renováltatta.

A malom 2005-ben, a turistaszezon közepén egy nagyobb vihar után újból megsérült, azóta felújították, így megújult formájában csodálhatjuk meg az Alföld egyetlen, jelenleg is működőképes szélmalmát.

szerző: Futaki Balázs
Szabadidő 2020. OKTÓBER Tippek a gyönyörű őszi kertért
A nyár véget ért, kertünk pedig ilyenkor kezd egyre rendezetlenebbnek látszani. Némi munkával és egy-két hasznos trükkel azonban ismét régi fényében tündökölhet.
Szabadidő 2019. JÚNIUS Különleges várak: járd be őket akár egy hétvége alatt!
A Dél-Dunántúlon hét várat akár egy hétvége alatt is bejárhatsz: indulj a korai középkorból, és juss el a 18. századba.
Szabadidő 2018. DECEMBER Utazás az utolsó pillanatban. Vigyázz!
Tízezreket spórolhatsz meg, ha a last minute utak kínálatából választasz. Ha azonban nem kérdezel meg néhány apróságot, előfordulhat, hogy sokat veszítesz.
éppen olvassák
01
Szabadidő 2021. ÁPRILIS Megdöbbentő sérülések
Volt már olyan érzésed, amikor rosszul léptél, és legurultál pár lépcsőfokot, hogy ennyire szerencsétlen egyszerűen nem lehetsz?
02
Szabadidő 2021. ÁPRILIS A kövek bűvöletében
Victor Hugo írta: „Eleinte a nőket szerettem, aztán az állatokat. Most a köveket szeretem. A kő ugyanolyan szórakoztató, mint az állat vagy a nő, és nincs benne csalárdság.”
03
Szabadidő 2021. ÁPRILIS 11+1 locsolóvers - minden eshetőségre
A húsvéti locsolkodás mit sem ér locsolóvers nélkül! A ma is élő néphagyomány bámulatosan nagy tárházából válogattunk.
Menu