A villanytűzhelyeknek sokáig nem volt esélyük a gáztűzhelyekkel szemben. A gázár elszabadulásával már egyértelmű, melyik típus hagy kevésbé fájó nyomot a rezsiszámlán. Most mégsem a választás anyagi megfontolásait, inkább az egészséges életmód szempontjait vesszük górcső alá.

A kísérlet

Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot egy kutatási eredmény, amely a gázon sült ételek károsanyag-tartalmával foglalkozott. A Nemzetközi Rákkutatási Intézet által megrendelt vizsgálat eredményét az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban publikálták – nem kis meghökkenést keltve a nemzetközi közvéleményben.

A kísérletet végző szakemberek 400 grammos hússzeleteket sütöttek 15 percig elektromos, illetve gáztűzhelyen. A sütéshez többféle olajat, margarint, zsiradékokat használtak, majd a levegőben és az ételekben is mérték a felszabadult rákkeltő anyagok mennyiségét. A kísérlet következtetéseként a kutatók megállapították, hogy a magas hőmérsékleten való sütés során keletkezett füst rákkeltő hatású. Az ultrafinom porrészecskék – melyek könnyebben bekerülnek a tüdőbe, így közvetetten daganatképző hatásúak lehetnek – mennyisége a gáztűzhely körül jóval nagyobb, körülbelül duplája volt a villanytűzhely körül mért mennyiségnek. A főzés során keletkezett füstben található rákkeltő anyagok esetében még nem létezik megállapított határérték, így nem állítható egyértelműen, hogy valóban rákkeltőnek minősíthető-e a sütés során mért károsanyag-kibocsátás – hangzik a kutatás végkövetkeztetése.

Nagy lángon, jól átsütve

A nagy lángon, jól átsütött húsoknak ma már köztudottan nincs helyük az egészséges életmódra berendezett konyhában. Nem a tűzhely jelenti az egészségkárosító tényezőt, hanem a helytelen használat. És hogy milyen rákkeltő anyagokat „gyárthatsz” a konyhai eszközödön?

A családi asztalnál a benziprén nevű anyag jelenti a legnagyobb veszélyt. Több kutatás is bizonyította erősen karcinogén hatását, ami annyit jelent, hogy különösen veszélyes, rákkeltő vegyület. A benziprén – ami egyébként csupán szénből és hidrogénből áll – a szervezetbe jutva több átalakulás után nyeri el végső, igazán veszélyes formáját (benzpirén-diol-epoxid), ami aztán közvetlenül is felelős a rosszindulatú daganat kialakulásáért. Benziprén keletkezhet a megégetett húsban, pirítósban és különösen nagy mennyiségben mérhető a szabad tűzön sütött, grillezett ételekben. A benziprén nagy része kiürül a szervezetből anélkül, hogy nyomot hagyna a bélcsatorna valamely részén, ám minél nagyobb mennyiségben van jelen az ételekben, annál nagyobb az esélye a daganat kialakulásának.

Megfelelő beállítás

Nem csupán a gázszámla mérséklése miatt, de egészséged szempontjából sem ajánlott a legnagyobb lángon sütni az ételeket. Ezenkívül érdemes figyelni a láng „minőségére” is, hiszen a tűzhely a rossz beállítás miatt is füstölhet, a rendszeresen belélegzett égéstermék pedig garantáltan nem támogatja a hosszú életet. Hogy megfelelő-e a gázégő beállítása, arra a gázláng színéből következtethetsz. A jól beállított készülék lángjának színe kék, a csúcsoknál enyhén lilás árnyalatú. Ha a láng színe egyértelműen világoskék, esetleg nem is látszik, az arra utal, hogy a szükségesnél nagyobb oxigénmennyiséggel ég. Ha vörös vagy narancssárga, akkor viszont kevés az oxigén az égéshez – ez elsősorban nem az egészségeden, hanem a pénztárcádon látszik majd. Akár túl sok oxigénnel, akár túl kevéssel ég a gázláng, az égés hatásfoka kisebb.