Szabadidő

Állandóan égetnek a szomszédban?
Amint a nap előbújik az őszi felhők mögül, egyből másféle szürkeség gomolyog a kertes házak fölött: az égett levél füstje. A bosszantó és egészségkárosító szokás jövőre már szabálysértés lesz.

Aki kertes házban lakik, évről évre megállapíthatja, hogy az őszi napsütés bizony nagy füsttel jár! Ha egy kicsit jobb az idő, mindig akad olyan szomszéd – még az önkormányzat által kijelölt napokon túl is –, aki a lehullott falevéltől égetés útján igyekszik megszabadulni. A levélégetés modern „népszokássá” váló, környezetszennyező szertartása ráadásul nemcsak bűze miatt bosszantó, hanem egészségkárosító hatása miatt is. Pedig lenne más megoldás is, hiszen a természet gondoskodik arról, hogy a haszontalan hulladéknak tekintett szerves anyagok komposzttá, vagyis humusszá alakulhassanak.

Januártól tilos!

Jövő évtől országszerte tilos az avarégetés és a kerti hulladék égetése. A parlament által júniusban elfogadott módosítás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme. A módosítás 2021 január elsejétől hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a levegő védelméről szóló kormányrendelet értelmében a tilalom az egész országban általánossá válik.

Januártól felhívhatjuk az égetők figyelmét arra, hogy amit tesznek, jogellenes és káros. Ha a figyelmeztetés nem elégséges, szükség esetén az illetékes járási hivatalok, vagy akár a rendőrség is köteles intézkedni a szabálysértővel szemben.

A régiek okosabbak voltak?!

Bármilyen megdöbbentő is, de a háztartási hulladék jelentős hányada olyan természetes eredetű szerves anyag, amely megfelelő körülmények között a növényvilág számára nélkülözhetetlen tápanyagforrássá alakul. A folyamat a talajban lakó, megszámlálhatatlan apróbb-nagyobb élőlény, például baktérium, gomba, rovar, giliszta közreműködésével – évmilliók óta zajlik, ha éppen – mint manapság – nem akadályozzuk meg. Márpedig a lomb, a faágak elégetésével, vagy a konyhában keletkező krumplihéj, almacsutka, salátalevél, káposztatorzsa, borsóhüvely és ki tudja, még mi minden kukába gyömöszölésével, hulladéklerakóba száműzésével éppen a komposzt keletkezése elé görgetünk áthághatatlan akadályokat.

Nagyanyáink, nagyapáink kertjének félreeső zugában megszokott szemétdomb, trágyadomb, esetleg trágyagödör nem volt más, mint valódi komposztáló „mű”. Őseink számára ugyanis magától értetődő volt, hogy a háztartásban, a ház körül keletkezett olyan szerves anyagokat, amelyeket a háziállatok nem „hasznosítanak”, a természet visszafogadja, hogy újra életet leheljen beléjük.

Engedd, hogy a természet segítsen!

Manapság ezeket az anyagokat ugyanúgy hulladéknak tekintjük, mint a modern kor olyan jelképes termékeit, mint a műanyag palack vagy az alumínium sörös doboz. Annak, hogy a komposztálható szerves anyagokat „zöld javaknak” nevezzük, éppen azaz oka, hogy szeretnénk határozottan megkülönböztetni egymástól ezeket az életünket kísérő végtermékeket.

Legegyszerűbb módszer az lenne, ha egyáltalán nem foglalkoznánk a lehulló levelekkel, hiszen – hasonlóan a természetben zajló folyamathoz – a kertünk talajára hullva tavaszig jelentős mértékben átalakulnának, komposztálódnának. Persze ez nem előnyös a pázsit számára, de a bokros kerti növényzetet semmiféle károsodás nem érné, hiszen úgyis téli nyugovóra térnek. A tavaszra jelentős mértékben átalakuló falevelek pótolnák a talajból az előző évben felhasznált tápanyagokat, friss életerőt biztosítva így kertünk növényei számára.

Mulcsozás

Hasonlóan hasznos módszer a mulcsozás, azaz a talajtakarás. Ennek az ugyancsak ősi módszernek az alkalmazása során az összegyűjtött faleveleket, nyesedékeket fáink, bokraink alá hordhatjuk, ahol talajtakaróként működve a bomlási folyamat alatt megvédik a talajt a kiszáradástól, megakadályozhatják a számunkra nemkívánatos növények kicsírázását. A tél beállta előtt azután, téli szállást keresve, ide költözhetnek a katicabogarak, sündisznók és más élőlények.

Komposztálás

Dönthetünk a kerti hulladék komposztálása mellett. Az ősszel keletkező nagy mennyiségű levél, ág nyesedék komposztálásához legalkalmasabb egy rácsos szerkezetű, az ezeket az anyagokat lebontó gombák számára elegendő fényt biztosító komposztáló.

A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is komposztálható, mivel a benne lévő növekedésgátló anyagok teljes mértékben lebomlanak és átalakulnak. A dió, a platán, a gesztenye levelei nehezebben bomlanak, de vannak könnyebben bomlók is: ilyenek a gyümölcsfák, a nyár- vagy a nyírfa levelei. Ha biztosítjuk a komposztálódó anyagok folyamatos nedvességét, jelentősen meggyorsíthatjuk a komposztképződés folyamatát.

szerző: Tóth Péter Zoltán
Szabadidő 2020. OKTÓBER Tippek a gyönyörű őszi kertért
A nyár véget ért, kertünk pedig ilyenkor kezd egyre rendezetlenebbnek látszani. Némi munkával és egy-két hasznos trükkel azonban ismét régi fényében tündökölhet.
Egészség 2020. MÁJUS Jól álcázott halálos mérgek a kertünkben
Émelygés, hányás, hasmenés, allergiás reakciók, görcsök – az enyhébb növényi mérgezések leggyakoribb tünetei.
Egészség 2020. FEBRUÁR Szupernövény a téli hónapokra
A hideg téli időjárás komolyan próbára teheti szervezetünket. Ilyenkor vehetjük hasznát az olyan jótékony hatású növényeknek, mint például a tőzegáfonya.
éppen olvassák
01
Szabadidő 2020. NOVEMBER Itt az advent, a várakozás ideje
Ma elkezdődik az adventi időszak, a karácsonyt megelőző négy hét várakozással, készülődéssel fűszerezett napjainak sora.
02
Szabadidő 2020. NOVEMBER Vasárnap advent! Villámgyors koszorúk
Rendhagyó, ötperces ötleteinkkel egy szempillantás alatt ünnepi hangulatot varázsolhatsz az otthonodba.
03
Szabadidő 2020. NOVEMBER Meglepő érdekességek a régi magyar gasztronómiáról
Mi jut eszedbe a magyar konyháról? Paprika, hagyma, nehéz, fűszeres ételek? Régebben igazi ínyencek voltunk!
Menu