A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxid-mérgezés lehetősége.

Veszélyt elsősorban amiatt jelent, hogy színtelen, szagtalan, és szén-monoxid-érzékelő berendezés nélkül észrevehetetlen, általában csak a rosszullét figyelmeztet a jelenlétére. 

Szén-monoxid-forrás

A füstgázok visszaáramlanak a kéményből, mert

1. eltömődött a kémény;
2. hibás tervezésű a kémény, a szél visszanyomja a füstgázokat;
3. egy kéménybe több tüzelőberendezést kötöttek;
4. a lakásban nyomáscsökkenés következik be (nagy teljesítményű elszívást megvalósító konyhai légelszívó, központi porszívó, üzemelő kandalló).

A füstgázok közvetlenül a lakótérbe kerülnek, mert

1. a gázkészülékek időszakos karbantartását elmulasztják (a hőcserélő bordái között lerakódott égéstermékek elzárják a füstgáz útját, a füstgáznak csak egy része jut el a kéménybe a többi a lakótérbe áramlik);
2. vegyes tüzelésű kazánoknál, cserépkályhánál a levegő útját elzárják, amikor még jelentős mennyiségű el nem égett izzó szén található a tűztérben;
3. a füstcső meghibásodott vagy hiányzik.

A szén-monoxid-mérgezés tünetei attól függnek, milyen magas a vérben azoknak a hemoglobinoknak (COHgb) a koncentrációja, amelyhez szén-monoxid kötődött: 30 százalék alatt: fejfájás, szédülés, émelygés jelentkezhet; 30 és 40 százalék között: fáradtság, zavarodottság a jellemző tünet; 40 és 60 százalék között: eszméletvesztés, alacsony vérnyomás (hypotónia); 60 százalék felett: oxigénhiány miatt halál követezik be.

Ha mi szenvedünk mérgezést

A mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző. Hasonló tüneteket más, kevésbé veszélyes betegség is okozhat, ezért a mérgezést szenvedő hajlamos elbagatellizálni a problémát. A mérgezés későbbi fázisaiban izomgörcsök, hányás, bénulás, majd a legsúlyosabb esetekben eszméletvesztés és fulladás lép fel.

Bár a tüneteket nehéz felismerni, ha szén-monoxid-mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodunk (kazánház, fürdőszoba, garázs), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeznek a panaszok, mindenképp gyanakodjunk a mérgezés lehetőségére! Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal menjünk szabad levegőre, hívjunk segítséget!

Ha környezetünkben történik mérgezés

Mivel nem tudhatjuk, hogy a belélegzett káros anyag milyen erősségű, és milyen gyakran hoz létre károsodást a szervezetben, mérgezés gyanúja esetén a mentőszolgálat értesítése életmentő kötelességünk akkor is, ha az érintett eszméleténél van, vagy ha tiltakozik az ellátás ellen.

Ha a beteg mozgásképtelen, el kell távolítanunk a veszélyes helyről, lehetőleg friss levegőre. Gázmérgezés esetén azonban ugyanolyan fontos a saját magunk védelme is, mint az áldozat kimentése. Az újraélesztést se kezdjük el a mérgezés helyszínén, mert ezzel a betegen sem segítünk, és saját magunkat is veszélybe sodorjuk.

Gázzal telt helyiségben semmiképpen se vegyünk levegőt! Lehetőleg csak megfelelő védőfelszereléssel lépjünk be, ha ez nem megoldható, akkor csak egy lélegzetvétellel kibírható ideig tartózkodjunk a zárt térben, utána haladéktalanul menjünk szabad levegőre. Ebben az esetben a mentőket és a tűzoltókat is értesítsük.