Szerencsére azonnali halállal vagy maradandó károsodással járó háztartási balesetek csak nagyon ritkán fordulnak elő. A sérülés miatti szövődmények, egészségkárosodások többsége elsősorban abból ered, hogy a sérült bagatellizálja a vele történteket: a balesetet követően például nem kezeli a sebet, nem tulajdonít jelentőséget bántó testi tünetének (gondolván, majd elmúlik), ezért már csak akkor fordul orvoshoz, amikor az állapota jelentősen romlik.

Vágott, szúrt sebek

Manapság ugyan a férfiak is szeretnek a konyhában sertepertélni, ám a konyhai baleseteknek elsősorban a nők az elszenvedői, akik gyakrabban tevékenykednek ott. Kisebb-nagyobb sérülésekhez vezethet a főzési alapanyagok figyelmetlen előkészítése, a főzés, a járólapra csöppent ételmaradék, de a felmosás, a különféle elektromos konyhai eszközök, valamint a tisztítószerek használata is.

A sebészeti szakrendelések, traumatológiai osztályok statisztikái azt mutatják, hogy a háztartásban leggyakrabban a kéz sérül meg, hiszen a konyhai munka a manuális tevékenységen alapul.

Vágott sebet okozhatnak a főzési alapanyagok előkészítésére – a zöldségek darabolására, a húsfélék vagy kenyér szeletelésére stb. – használt kések, egy fém konzervdoboz kinyitásakor annak fedőlapja, de a mosogatás közben eltört üvegpohár szilánkja is.

A különféle konyhagépek (konyhai robotok, mixerek, aprítók, darálók) tisztításakor ezek éles késeivel, aprító tárcsáival is elvághatjuk, megsérthetjük az ujjainkat. Szúrt sérülést okozhat a saslikozás előkészítésekor a fémnyárs, vagy akár a göngyölt húsok összetűzésére szolgáló hústű. Ezek ugyan általában egyszerű vágott vagy szúrt sebek, ám mindenképpen ki kell tisztítani, be kell kötni, le kell tapaszolni a sérülést a fertőzés elkerülése végett.

Égési sérülések

A konyhai balesetek sorában – gyakoriságukat tekintve – a második helyen állnak az égési sérülések. Ezeket okozhatja felcsapó gőz, kifröccsenő vagy kiömlő forró leves, olaj, víz. Ezek többnyire felszínes, könnyű, ám azért fájdalmas sérülések. Ellátásukban az első teendő a hideg, folyóvizes hűtés, amelynek időtartama a sérülés kiterjedésétől és az érintett testrész elhelyezkedésétől függ. A hideg vizes fájdalomcsillapítást követően az égett bőrfelületet a manapság már a gyógyszertárakban kapható speciális égési tapasszal, ennek hiányában steril gézlappal kell lefedni, majd azt pólyakötéssel rögzíteni. Hagyományos sebtapaszt égési sérülésre ne használjunk. A kisebb felületű és fokú (a csak a hámréteget, vagy az irhát érintő, első- és másodfokú) égési seb egy-két hét alatt magától is meggyógyul, ha figyelünk arra, hogy a hólyagok kifakadása után keletkező seb ne fertőződjön el.

A forrázásából származó égési sérülést elkerülhetjük, ha például a már megfőtt, még forró étellel teli edényt, a gáz- vagy villanytűzhely hátsó, már nem „üzemelő” részére helyezzük át ahelyett, hogy végigcipelnénk a konyhán. Azt, hogy a serpenyőben fortyogó ételeket magunkra rántsuk, a felénk kiálló nyél befelé fordításával kerülhetjük el.

A gőzölgő ételt soha ne kézben, hanem nagyobb tálcára helyezve „szállítsuk” el az étkezőasztalig.  Súlyos égési sebeket (még akár tüzet is) okozhat a főzéshez használt olaj/zsír „belobbanása” (amit a forró olajba kerülő vízcsepp, vagy túlhevítés idézhet elő). A lángoló zsiradékra ilyenkor azonnal egy nagyméretű fedőt kell tenni, amivel meggátoljuk, hogy oxigénhez jusson a „tűzfészek”, és egyidejűleg minél gyorsabban kapcsoljuk ki az edény alatt a gázrózsát, vagy húzzuk le a forró elektromos főzőlapról az edényt, a serpenyőt. A lángoló olaj locsolása vízzel – paradox módon – olyan, mintha még egy kevés olajat öntenénk a tűzre, vagyis könnyen lángra lobbanthatjuk az egész konyhánkat.

Csúszások, esések

Bár elesés szempontjából a leggyakoribb „honi terepként” a traumatológusok a fürdőszobát említik, a konyha sem veszélytelen helyszín. A járólapokon végigcsöpögtetett ételek, vízcseppek miatti elesések meglehetősen gyakoriak. A konyha felmosása is végződhet elcsúszással, eleséssel, különösen ha simára kopott talpú otthoni cipőben, papucsban végezzük. Sok és komoly sérülés (csukló-, kar-, boka-, combnyaktörés) származhat – különösen idős emberek esetében – abból, ha a magasban lévő tárgyakat, edényeket székre vagy létrára állva próbálják leemelni. Az esés, elcsúszás miatti ficam vagy törés gyanúja, különösen nyílt törés esetén, fejet érő sérülést követően mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A sérült végtag áttapintásakor a lehető legkíméletesebben kell eljárni, mivel előfordulhat, hogy a nem kellő szakértelemmel végzett vizsgálat másodlagos sérüléseket (ér-, idegsérülés) okoz. Általános elv szerint a sérült végtagot a „talált” helyzetben kell hagyni, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik.

Áramütés

A meghibásodott, leejtett, megtört kábelű elektromos konyhagépek, egyéb háztartási gépek használata az áramütés kockázatával járhat. Ha jól figyelünk, már a gép hangjából, vagy nehézkes működéséből is következtethetünk a meghibásodásra. Ilyenkor jobb, ha a masinát azonnal kikapcsoljuk. Ha áramütés éri a családtagunkat, a legfontosabb lépés, hogy azonnal kapcsoljuk le a villanyórát, és azt követően hívjunk mentőt/orvost, mert a mégoly enyhének látszó áramütéstől is felléphet szívritmuszavar. Az áramütéskor kis égési sérülések is megjelenhetnek az áram belépésének, kilépésének és a fémékszereknek a helyén.

Vegyszerek okozta balesetek

A tisztaságmániás háziasszonyok közül sokan nem tudják, hogy a különféle háztartási tisztítószerek (pl. erős savakat, lúgokat tartalmazó lefolyótisztítók, vízkőoldók) is az égési sérüléshez hasonló, fájdalmas sebet ejthetnek, amennyiben gumikesztyű nélkül használjuk őket, de a szembe, tápcsatornába kerülve is súlyos marási sérüléseket okozhatnak.
Nem eléggé köztudott, hogy különösen veszélyes és súlyos következményei lehetnek a különféle tisztítószerek összekeverésének.

A háztartási sósavat például hipóval együtt nem szabad alkalmazni, de más háztartási tisztítószerek összevegyítése is kockázatos lehet, mivel a különböző szerek vegyi anyagai kölcsönhatásba lépnek egymással, így klórgáz szabadul(hat) fel. Ennek a szúrós szagú, az orr, a száj, a kötőhártya és a légutak nyálkahártyáit erősen izgató gáz a légutak nyálkahártyáján sósavvá alakul, majd légzési elégtelenséget, tüdőödémát okoz, ezért azonnali kórházi ellátásra van szükség, tehát haladéktalanul mentőt kell hívni. Az orvosi segítség megérkezéséig az elsősegélynyújtás igen fontos: a mérgezettet ki kell szabadítani a klórgázzal telített térből, nyitott ablak közelébe vagy szabad levegőre kell vinni, és gondoskodni kell a szem, a szájüreg és az orr tiszta vizes kiöblítéséről is.

Jó, ha tudod

1. Könnyen megégetheti magát a forró víz gőzével, vagy a fazékból kifutó forró vízzel az, aki sót szór a forrásban lévő vízbe, mert a só miatt a víz felfut a fazék pereméig, majd onnan – ha közel állunk az edényhez – ránk fröccsenhet. A tésztának feltett főzővizet még hidegen kell megsózni, hogy az égési sérülést elkerüljük
2. Nemcsak a fazékban, a fedő alatt keletkezik forró gőz, hanem a sütemények, húsok sütésekor a sütőben is, ezért a sütő ajtajának kinyitásakor mindig használjunk edényfogó kesztyűt, és ne hajoljunk mélyen bele a forró légtérbe.
   
3. A forró olaj kispriccelését elkerülhetjük, ha vizes kézzel nem nyúlunk az edény, serpenyő fölé, és vizes konyhai eszközt (villa, húsvilla, szűrőlapát) sem használunk.
4. Használat után a kisgépeket azonnal áramtalanítani kell, mégpedig úgy, hogy a kábel kihúzásakor a csatlakozódugót (nem a kábelt) kell megfogni. A vezetéket magát megrántani tilos és életveszélyes.
5. Az elektromos konyhai kisgépeket csak csúszásmentes, száraz felületen szabad használni, mert ha leesnek, a belső szerkezetük megsérülhet, ami áramütéshez vezethet.
6. Az elektromos darálókba, aprítókba tilos és veszélyes kézzel belenyúlni, az alapanyag folyamatos feldolgozását (darabolását, darálását) a géphez tartozó „nyomóalkalmatosság” használata biztosítja.
7. A különféle sebek ellátásához szükséges fertőtlenítő és kötszereket, steril gézlapokat, seb- és égési tapaszokat, a konyhaszekrényünk egyik könnyen elérhető fiókjában tartsuk, hogy szükség esetén kéznél legyenek.