Tudtad? A paprika csípősségét az úgynevezett Scoville-egységgel határozzák meg, mely a paprika kapszaicintartalmát mutatja. A tiszta kapszaicin 15 millió Scoville-egység. A magyar csípős paprika erőssége 100–500 Scoville-egység között változik.

Tudtad? A világ legerősebb paprikája annyira erős, hogy csak kesztyűben lehet megfogni, különben órákig ég az óvatlan fűszerkedvelő keze. Az atompaprikát Ausztráliában, egy gilisztatenyésztő telep közelében találták. A gilisztatenyésztő farmról elfolyó víz növekedési hormonok és különleges baktériumok mellett kitint is tartalmaz, valamiképpen ez járulhat hozzá a különleges „mutációhoz”. A kitin a rovarok páncélját alkotó anyag, amely többek között kozmetikumokban és gyógyszerekben szolgál keményítőként. A Scoville-skála szerint ez a chili 1,4 millió egységet tartalmaz. Összehasonlítva a magyar paprikák 100–500 Scoville-egységnyi erősségével, bátran mondhatjuk, hogy az ausztrál atompaprika ehetetlen lehet.

Tudtad? A paprikát 1494-ben Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta Európába. A 16. század végén már magyar területen is ismerték, törökbors néven. Hogy miért éppen törökbors? Nos, az elnevezés a török nyelvből ered, mert náluk a paprika „biber” neve a piper, azaz bors szóból származik. A fűszer komoly karriert futott be hazánkban, és a 18. századtól, mondhatni, teljesen átalakította a magyar konyhát.

Tudtad? Cifray István Magyar nemzeti szakácskönyvében, amely 1830-ban látott napvilágot, olvashatjuk először a paprikás csirke receptjét, amely addigra a magyar konyha egyik legnépszerűbb étkévé vált. A recept így hangzik: Paprikás Tsirke (Tsibe, Pisellye). Végy két vagy több tsirkét, s vagdald darabokra. Izzasz rézlábasban egy darab vajat, vagy zsírt, vess bele paprikát, szegfűborsot, vöröshagymát, s fojtsd sárgásra – osztán az összevagdalt tsirkét vessd közibe, s ismét addig fojtsd, míg meg nem puhul, – hintsd be egy kalán liszttel, önts reá egy kevés hús-lévet, adj hozzá gondolatod szerint téjfelt, hogy a' mártása sűrű legyen – paprikázd meg 's add fel.'

Tudtad? Nem csupán ételízesítéshez, de gyógyszerként is használták a paprikát. Az 1831-es kolerajárvány idején – hatékony ellenszer híján – a paprikát vélték a pusztító járvány elleni csodaszernek, legfőképp a megelőzést szolgálva. Nem csupán a paprikát fogyasztották ilyen minőségében, de a paprikapálinkát is a kolerát megelőzendő itták. Akkor persze még nem tudhatták, hogy a paprika magas C-vitamin-tartalma miatt fokozza az emberi szervezet ellenálló-képességét. A feljegyzések szerint használták még malária ellen is.

Tudtad? A szegedi paprika a szabadalmi hivatal által hivatalosan bejegyzett védjegy. A legendás szegedi paprika eredetileg csakis csípős paprika volt, csupán a 20. század elején találtak egy genetikailag eltévedt, nem csípős palántát, amelyet aztán tovább nemesítettek. Az összes mai édes palánta ennek az egykori különleges tőnek a leszármazottja. Ma már ebből fogy a legtöbb, tízből kilenc csomag ételízesítő nem csípős a szegediből.

Tudtad? A paprikát már fegyverként is használják. Az indiai hadseregben hadrendbe állították a paprikagránátot, amely a könnygázgránáthoz hasonlóan nem tesz maradandó kárt az ellenségben, csupán harcképtelenné teszi. A hagyományos hadviselésben kevésbé, de zavargások, utcai rendbontás esetén kiválóan alkalmazható fegyver.