Pénzügyek

Piszkálnak a munkahelyeden? Sosem jó, amit csinálsz?
Kibeszélnek a munkahelyeden? Megszégyenítnek? Valószínűleg a munkahelyi pszichoterror áldozata vagy.

Amióta emberek dolgoznak együtt, mindig akadnak szakmai konfliktusok és hatalmi harcok, és sajnos a jelenség áldozatai többségükben a nők közül kerülnek ki. A legújabb kutatások azonban egyre borúlátóbbak: úgy tűnik, az utóbbi években a kollégák között uralkodó „hangnem” egyre durvább. A munkahelyi pszichoterror, a mobbing előfordulásának aránya az EU-államok munkahelyein 2-15 százalék között, Németországban a legutóbbi reprezentatív adatok szerint viszont 3 százalék körül mozog. A kutatások szerint az atrocitások többsége (55 százalék) felülről érkezik, míg kisebb arányban a kollégák „azonos szinten” terrorizálják egymást. Arra viszont alig akad példa, amikor valaki a felettesét bántja.

Mi is az a mobbing?

Az angol eredetű műszó, a mobbing, magyarul munkahelyi pszichoterror olyan konfliktussorozatot takar, amely során valakit gyakori piszkálódás, támadások, bírálatok érnek kollégái és/vagy főnökei részéről. Pszichoterrorról azonban a szoros értelemben csak akkor beszélünk, ha a támadásnak kitett személy legalább fél éven keresztül és hetente minimum egyszer kénytelen elszenvedni kollégái, illetve főnökei bántó magatartását. Ide tartozik, ha valakit kigúnyolnak, kiközösítenek, sutyorognak a háta mögött, személyeskednek vele, vagy pedig aránytalanul kevés, esetleg túl sok munkát bíznak rá.

Maga az elnevezés az angol mob igéből (’valakit a tömegben lerohanni, valakire zajosan rátámadni, kiközösíteni’) származik. A fogalom Konrad Lorenz vizsgálataihoz is kapcsolódik, hiszen ő figyelte meg azt a jelenséget, amikor az egyes állatcsoportok összefognak egyik társuk ellen, majd állandó támadás után kiűzik a közösségből, ami néha az egyed halálát is okozhatja. A munkahelyeken hasonlóan káros a mobbing. A támadások következtében az inzultált munkatárs folyamatosan feszült, gyakran szorong, vérnyomás- és alvásproblémákkal küzd, majd gyakran betegszik meg, végül pedig munkaképtelenné válik, jobb esetben felmond, és munkahelyet vált.

A jelenség azért is veszélyes, mert idővel a csoportban egyre ritkábban, egyre kevesebben mernek megszólalni. A kollégák társaságkerülővé, az emberekkel általában is bizalmatlanná válnak, a kritikával szemben túlérzékenyek, sértődékenyek vagy agresszívak lehetnek. A mobbing ugyanakkor rombolja a munkahelyi kapcsolatokat, sérül a munkahelyi csoport, illetve a szervezet működésének hatékonysága, visszaveti a termelékenységet, és rontja a munkamorált.

A probléma az utóbbi években, évtizedekben olyan méreteket ölt, hogy a Németországban 1993-ban a témáról megjelent Mobbing, pszichoterror a munkahelyen, de mit lehet ellene tenni? című könyv bestsellerré vált. Ennek köszönhetően a jelenséget felkarolta a tömegmédia is, így a mobbing jelentős népgazdasági és üzemgazdasági, valamint munka- és társadalomkutatói relevanciája ma már aligha kérdéses.

Mi állhat a mobbing hátterében?

Mi okozhatja, hogy a munkatársak egyre kevésbé válogatják meg szavaikat, amikor a másik becsmérléséről van szó? Mitől vagyunk kirekesztőbbek, kritikusabbak?
Sok helyen a munka sűrűsödése, az értékváltozás, a konkurencianyomás és a munkanélküliségtől való félelem határozza meg a légkört. A szociális kompetencia és a team- és konfliktusfeloldó képesség növekvő követelményei nemritkán egyenlően terhelik a foglalkoztatottakat és a vezetőket.

Az viszont többségében a vezetői hozzá nem értésen, személyiségi problémán, illetve érdektelenségen múlik, hogy milyen méreteket ölt a munkahelyi pszichoterror. A kemény munkaköri elvárások vagy egy-egy munkahelyi szerepkör pontatlan meghatározása, a túlzott felelősség szintén feszültséghez vezet.

Hol fordul elő a leggyakrabban?

A nők a munkahelyi pszichoterror áldozataként gyakrabban érintettek, mint a férfiak. A jelenség legmagasabb előfordulási aránya a szolgáltató szektorban, az egészségügyben, valamint a szociális szférában és az oktatásügyben van. A háttérben leggyakrabban nem megoldott konfliktusok vagy üzemi változások állnak. A mobbingból levezethető egészségügyi következmények népegészségügyileg egyre jelentősebbek. A pszichoterror okozta egészségi zavarok sem foglalkozási betegségként, sem munkabalesetként nem értékelhetők, mégis komolyan veendő pszichoszociális egészségügyi veszélyt jelentenek.

szerző: F. Kalmár Teodóra
Egészség 2020. JANUÁR Ünnepek után: vissza a stresszhez
A stressz olyan, mint a gitár húrja. Ha nem feszítjük meg, használhatatlan, ha túlfeszítjük, elszakad.
Pénzügyek 2019. DECEMBER Így váltsd valóra vállalkozói álmod
Feladni egy biztos állást egy álom megvalósításáért sokszor őrültségnek hangzik. Mégis vannak, akik fejest ugranak az ismeretlenbe és saját vállalkozást indítanak. Ahogy példáinkból kiderül, akár ötven fölött is. Mi a sikerük titka?
Pénzügyek 2019. SZEPTEMBER Így csalják ki a pénzed. Megtörtént esetek!
Veled is megtörténhet! Történetek hihetetlen átverésekről, és tanácsok, hogyan előzheted meg őket.
éppen olvassák
01
Pénzügyek 2020. MÁJUS A világ legveszélyesebb munkahelyei
Vajon a halászok vagy a kamionsofőrök, esetleg a bányászok vannak-e kitéve a legtöbb munkahelyi balesetnek? Statisztikák, érdekességek itthonról és a világból.
02
Pénzügyek 2020. MÁJUS Vásárláspszichológia - ezért költesz túl sokat!
Nem is gondolnánk, hogy az áruházak hányféle eszközt vetnek be, hogy pénzköltésre vegyenek rá minket. Mindez egyszerű pszichológia!
03
Pénzügyek 2020. MÁJUS Fogd meg a pénzt a konyhádban!
A konyha nemcsak az egyik legfontosabb hely a legtöbb család életében, hanem talán a legtöbb lehetőséget is kínálja arra, hogy pénzt takaríts meg egyszerű és hatékony módon.
Menu