A többféle zsír, amit elfogyasztunk, különböző zsírsavakból áll, amelyeknek más és más hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A legártalmasabbak a telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek főleg állati eredetű zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetű táplálékok is tartalmaznak zsírt, de főleg telítetlen zsírsavakat, amelyek közül a többszörösen telítetlenek csökkentik, de még az egyszeresen telítetlenek is mérsékelhetik a koleszterinszintet. A növényi eredetű táplálékok – szemben az állati eredetűekkel – egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.

Mit okoz a koleszterin?

Ha túl nagy mennyiségű koleszterin található a szervezetedben, azt már nem vagy képes egyik helyről a másikra elszállítani, így jobb híján lerakódik az ereid falán, érelmeszesedést okozva. Egy bizonyos érték fölött azonban a lerakódás már nem nagy kiterjedésű, vékony rétegben, hanem kis kiterjedésű, vastag rétegben történik – mely rögök leszakadva az érfalról megindulnak a vérárammal, a szűkebb erekben akár teljes elzáródást is okozva. Ha az elzáródás a szívben történik, akkor szívrohamról, ha pedig az agyban, akkor szélütésről beszélünk. Jelenleg hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések hatására bekövetkező halál a leggyakoribb halálokok között szerepel, így a koleszterincsökkentés első számú feladata mindenkinek.

A magas koleszterinszint kezelése

A kezelés történhet gyógyszeresen, de természetes úton is. Cikkünkben a természetes – diéta jellegű – kezelésre szeretnék alaposabban kitérni, hiszen a módszer mind megelőzés, mind pedig helyreállíts szempontjából is remekül beválhat, ráadásul egyszerű és olcsó megoldást biztosít.

A diéta különböző fokozatai

1. Amikor az összkoleszterin szintje 5,2-6,5 mmol/l.

Az infarktus kockázata fokozott.

Alapszabályok:

Túlsúly esetén a felesleges kilók leadása.
Megfelelő fizikai aktivitással járó testedzés.
Az átlagos napi 500-600 mg koleszterinszintet 300 mg-ra kell csökkenteni a telített zsírsavak mérséklésével.

Teendők:

A telítetlen zsírsavak nagyobb arányban az állati eredetű táplálékokban találhatók látható és rejtett zsír formájában: közepesen zsíros húsokban, húskészítményekben, a sajtok többségében, tejfölben, tejszínben, vajban, sertészsírban, szalonnában, tepertőben.
A belsőségek és a zsíros húsok kivételével a többi hús fogyasztható. A pulyka-, csirkehús csak a bőre nélkül, tojásból heti 1-2 darab megengedett.

2. Az összkoleszterin 6,5-7,8 mmol/l.

A szívinfarktus kockázata 2-3-szoros.

Alapszabályok:

A zsiradékbevitelt 30 százalékról 25 százalékra kell csökkenteni.
A koleszterinbevitel nem lehet több 200 mg/nap mennyiségnél.

Teendők:

Szigorúan sovány húsokat, zsírszegény tejet és tejtermékeket lehet csak fogyasztani. A tojássárgája már nem fér bele a diétába.

3. Az összkoleszterinszint 7,8 mmol/l fölött van.

Alapszabályok:

A koleszterinbevitelt 150 mg-ra kell csökkenteni.
Igen szigorú diétára van szükség.

Teendők:

A tojássárgája teljes mellőzése. Rostdús ételek fogyasztása. A rostok ugyanis segítenek a szervezetből eltávolítani a koleszterint. Jó rostforrásaink a zöldségek, a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, a zabkorpa, a zabpehely, a búzakorpa.
Étrendmódosítás előtt tisztázni kell – a kezelőorvos segítségével –, hogy mely vérzsírértékek milyen mértékben térnek el a normál tartománytól.