Az őszi, téli cipők vásárlásakor nemcsak az éppen aktuális trendre kell figyelnünk, hanem arra is, hogy a kinézett darab kényelemes legyen, és védje meg a lábfejünket (ujjainkat, talpunkat) az időjárás viszontagságaitól (eső, hó, hideg), és a jeges, csúszós terepen is biztonságos járást biztosítson.

Az alkalmi ártalmai

Bár az idei őszi, téli fazonkínálatban is megtalálhatók a hegyes/nyújtott orrú, tűsarkú és a lapos, ún. balettcipő „változatok”, a zordabb évszakokra ilyen topánkákat csak akkor vásároljunk, ha a hétköznapi mellett divatos alkalmi viseletre is szükségünk van.

Ilyenkor sem árt azonban néhány dologra alaposabban figyelnünk.

Láb- és szezonbarát divat

Idén is divatosnak számítanak a hidegebb időjárásban is viselhető különféle sport/edzőcipők, valamint a kissé emelt sarkú vagy lapos bokacsizmák. Hódító útjukra indultak a maszkulin fazonok is, amelyek mind felsőrészükben, mind sarok- és talpfelépítésükben emlékeztetnek a férfifélcipőkre, ám kaphatók feminim, azaz „lakkos” vagy állatmintás változatok is. Aki nem kedveli ezeket, ám kényelmi okokból marad a férfias modelleknél, megfelelő nadrágok (boyfriend-, répa-, jogger-, hárem-, tengerészfazon, farmer stb.) viselésével nőiessé teheti a megjelenését.

Azoknak, akiknek életkoruk (pl. ízületi problémák, porckopás stb.) miatt nem mindig esik már jól a gyaloglás, érdemes szétnézniük az MBT kényelmi cipők között is. Ezek divatosnak is számítanak, viselésük pedig a járást puhává, fájdalommentessé teszi, ráadásul a cipőfelsőrész természetes anyagának, rugalmasságának, belső kiképzésének, valamint a külső (általában recézett) járófelületének köszönhetően ősztől tél végéig hordhatók.

Cipővásárlás lépésről lépésre

Cipővásárláskor néhány szabályt érdemes betartanunk ahhoz, hogy ne járjunk pórul. Az első, hogy lábbelivásárló körútra mindig a késő délutáni órákban induljunk, mert a láb reggel kisebb, keskenyebb, a nap folyamán pedig megduzzad. A reggel vásárolt, éppen passzoló cipővel megeshet, hogy egész napos hordása után szorítja, összenyomorítja a lábujjainkat, nyomja a sarokcsontunkat. A cipőméret kiválasztásában fontos, hogy a lábujjak ne töltsék ki teljesen a cipő orrát, vagyis a lábboltozatnak, a talpizmoknak legyen terük a szabad mozgáshoz.

Ha lúdtalpbetétet viselünk, a gyógyászati segédeszköz behelyezésével érdemes felpróbálnunk a kiszemelt lábravalót. Fontos figyelnünk nemcsak a cipő fazonjára, anyagára (pl. vízállóságára és arra is, hogy felsőrésze minél természetesebb anyagból legyen), hanem talpának hajlékonyságára, illetve hogy felülete ne sima, hanem „rovátkolt” legyen. A cipő felpróbálása ne csak ülve történjen, és ne csak a tükör előtti látvány alapján döntsünk, hanem tegyünk néhány lépést is a megvásárolni szándékozott lábbeliben. Fontos, hogy alaposan nézzük át a még a kifizetés előtt a terméket, hogy nem hibás-e a zipzárja, nem vált-e le valahol a talpa, nincs-e valami hibája a varrott részeknek, a belsejének.

Fogyasztóvédelmi tudnivalók

1. a cipőn kötelező feltüntetni a gyártó, forgalmazó vagy importőr nevét, a származási helyet, a felhasznált anyagokat;
2. a gyártónak vagy az importőrnek, forgalmazónak egyértelműen meg kell jelölnie, mire alkalmas (sportolásra, hétköznapi használatra stb.) a termék, illetve jelölni kell azt is, ha a lábbeli például nem vízálló;
3. sportcipőről azt is közölni kell a vásárlói tájékoztatókon, hogy milyen sporthoz készült, beltéri vagy kültéri használatra. Ez akkor lehet fontos információ, ha egy borsos áron vásárolt szabadidőcipőt erős igénybevételt jelentő sportoláshoz használunk, így a cipő idő előtt tönkremegy. Ilyenkor a nem rendeltetésszerű használat miatt a lábbeli elveszíti a szavatosságát.
4. Éljünk a jogainkkal! Szavatosság esetén nekünk, a vevőnek kell bizonyítanunk, hogy a hibát nem mi okoztuk, hanem minőségi okokból keletkezett, vagy már vásárláskor „hibás” volt a termék, ám ez elkerülte a figyelmünket. Az igényérvényesítést annál a boltnál/kereskedőnél kell kezdenünk, ahol a cipőt megvásároltuk. A vásárlás tényének igazolásául elegendő az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta) felmutatnunk. Az igény bejelentéséről a kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie. Ennek tartalmaznia kell a nevünket, címünket, a hibás termék megnevezését és vételárát, a vásárlásunk és a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, az általunk érvényesíteni kívánt igényt (pénz visszaadása, termékcsere stb.), a kifogás rendezésének módját.

Amennyiben a kifogásunkat az igényünktől eltérően rendezi a kereskedő, a jegyzőkönyvben ennek indokát is meg kell jelölnie. A kereskedőnek a jegyzőkönyv egy példányát át kell adnia, és legkésőbb három munkanapon belül köteles közölni velünk a kárrendezési igényünkkel kapcsolatos álláspontját. Amennyiben a vásárlói reklamációs igényünket elutasítja, ránk marad az igényünket alátámasztó szakértői álláspont beszerzése. Ebben és a jogérvényesítésben segít a fogyasztóvédelmi hatóság.