Az ember eredeti, természetes környezetében lábbeli nélkül járt. Azt gondolhatnánk, most is a legjobb döntés, ha így teszünk. A megállapítás csak részben állja meg a helyét. Nemcsak az esetleges sérülésveszélyek miatt kell megfontolni, de egyes betegségek esetén sem szabad korlátlanul és óvatlanul otthon hagyni a cipőt, levenni a papucsot.

Megfelelő inger, kényes pontokon

A talpreflexológia orvosok által is elismert módszere bizonyítja, hogy szerveink szoros kapcsolatban állnak a talpunk meghatározott pontjaival. Ezek célzott nyomása, simítása javítja a hozzájuk tartozó belső szerv vagy a csontok, ízületek állapotát. Ha mezítláb járunk, a talpunk felületének minden része folyamatos enyhe ingerlést kap, különösen egyenetlen talajon. Ez természetesen nem ér fel egy teljes reflexológiai kezeléssel, de hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Ha nincs kizáró oka, helyesen tesszük, ha naponta legalább rövid ideig cipő nélkül járunk a kertben, a tóparton.

A láb egyes anatómiai elváltozásai esetén is segít a mezítláb járás. A harántboltozat süllyedése akkor jön létre, ha a lábközép csontjai közelebb kerülnek a talajhoz. Később bütyök és kalapácsujj is lehet a következménye. A bokasüllyedés és a lúdtalp szintén gyakori panasz. A sarokcsont kifelé vagy befelé dőlése, illetve a láb hosszanti boltozatának süllyedése fájdalommal, szövődményekkel jár. Ortopédiai szakorvosok kiegészítő kezelésként gyakran ajánlják a mezítláb járkálást. Nemcsak a szabadban, de otthon, a szőnyegen is, lehetőleg mindennap. Hatékonyabb, ha lábujjhegyen, sarkon, külső és belső talpéleken is járunk ilyenkor.

A lábfejet, talpat is érintő bőrbetegségek, mint az ekcéma vagy a pikkelysömör, jól reagálhatnak a szabad levegőre, enyhe napoztatásra. Ilyenkor vegyük le a cipőt, zoknit, de ne járkáljunk, hanem a lábat felpolcolva üljünk a szabadban! Az érzékeny bőrfelület sérülhet a mezítláb járástól, ám gyógyul a levegő és a nem túl erős napsugárzás hatására, ha nyugalomban pihentetjük.

Mikor maradjon rajtunk a cipő?

A cukorbetegség egyik szövődménye lehet a diabéteszes láb néven ismert jelenség. Nagyobb a veszélye, ha nem fedezik fel és kezelik időben a diabéteszt, valamint ha a beteg elhanyagolja a megfelelő diétát, az esetleges gyógyszeres vagy inzulinos kezelést.
A láb egyre súlyosabb elváltozást szenved, ami több okra vezethető vissza. Idegrendszeri és anyagcserezavar miatt a csontozat, az ízületek elveszítik eredeti formájukat, elhelyezkedésüket. Emiatt a láb deformálódik. Ezzel párhuzamosan az erek károsodása miatt a lábfej és a talp bőre szárazzá, sérülékennyé válik. A veszélyt tovább fokozza a cukorbetegek csökkent fájdalomérzékelése, így a kisebb sérüléseket nem veszik észre, és elmarad a kezelés. Fekélyek, nehezen gyógyuló sebek alakulnak ki a lábon. Kerüljék a göröngyös talajon mezítláb járást, mert míg egészséges talp esetén jó hatású, a diabéteszes láb állapota tovább súlyosbodhat. Ha megfeledkezünk erről, és mégis cipő nélkül járunk, este alaposan vizsgáljuk át a talpat, lábfejet!

A talpon gyakran alakul ki szemölcs, önmagában vagy csoportosan. Vírusfertőzés okozza, és ecsetelés, esetleg bőrgyógyász szakorvos kezelése szünteti meg. Az elváltozások nyomásra érzékenyek lehetnek, dörzsölődéskor meg is sérülnek. A teljes gyógyulásig szintén kerüljük a mezítláb járkálást.

Az ízületi kopás a bokát is érintheti. Ilyenkor a meggyengült ízület kevésbé képes megfelelő helyzetben, stabilan tartani a lábat. Helyesebb választás az orvos által javasolt magas szárú gyógycipő viselése, mint a mezítláb sétálás.

A talpak védelmében

Ha meggyőződtünk róla, hogy nincs kizáró oka a cipő mellőzésének, néhány szabályt betartva indulhat a mezítlábazás.

1. Virágos rétet ne válasszunk helyszínként, mert darazsakra, méhekre léphetünk.
2. Legjobb a saját kert, vagy hulladékoktól mentes fűfelület. A reggeli harmat fokozza a frissítő hatást.
3. Váltogassuk a talajformákat: homok, fű, nem éles kavicsok.
4. A vízzel telt, kavicsos aljú Kneipp-medencét is próbáljuk ki a strandokon!
5. Közös zuhanyozóban, mosdóban, egyéb közösségi helyeken ragaszkodjunk a papucsunkhoz a fertőzésveszély miatt.
6. Ne ijedjünk meg, ha eleinte kellemetlen a mezítláb járás. A talp hozzászokást igényel, és nemsokára alig várjuk, hogy levehessük a cipőnket.

A mezítláb járás után gondosan tisztítsuk meg a talpat, és vizsgáljuk meg, nem történt-e apróbb sérülés. Talán nem érzünk fájdalmat, mégis fontos, hogy minden kis szúrást, karcolást fertőtlenítsünk. Ha elővigyázatosságunk ellenére megsérült a talp, a tisztítás után aloe vera géllel segíthetjük a gyógyulást. Természetesen nagyobb vágás, szúrás esetén ne halasszuk el az orvosi kezelést.

Nemcsak testi, de lelkünkre ható előnyöket is nyújt a mezítláb járkálás. Nyugtatja az idegrendszert, oldja a feszültséget, megajándékoz a szabadság és a természet közelségének élményével.