Ki ne ismerné Egert? A Bazilika, a Csillagászati Múzeum, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Minaret, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a barokk művészet emlékei, na és a híres egri várban működő Dobó István Vármúzeum többnapos programmal látja el a városba érkezőt. Az egri sétáról esőben, szélben sem kell lemondanod, mert az egykori érseki pincerendszerben „alulnézetből” is megismerheted a nagy múltú települést. A városnézés közben elfáradt tagjaidat az Egri Termálfürdő 37 fokos, kénes vizében áztathatod ki, és ha erőre kaptál, akkor a közeli Szépasszonyvölgy pincesorára akár gyalog is elsétálhatsz. Itt amellett, hogy az egri borvidék legzamatosabb nedűit kóstolgathatod, ízletes vacsorával is befejezheted a napot.

Bár Eger minden földi jóval kedveskedik az utazónak, nagy veszteség éri azt, aki nem néz szét a környéken. Utad során pisztrángban bővelkedő tavak, gyógyerejükről nevezetes termálvizek, különleges ember és természet alkotta csodák csábítanak kitérőre.

Egerszalók

Egertől csupán néhány kilométerre, a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekszik Egerszalók. Mielőtt bevetnéd magad valamelyik borospincébe vagy az egerszalóki fürdőbe, nézz körül a településen!

Igazi különlegességnek számítanak a falu déli részén a riolittufába vájt pincék és barlanglakások. Feltűnő látványosságot nyújtanak a kúp alakú, átkovásodott Betyárbújó kaptárkövek. Egykori lakóik kő fekhellyel és kőpolcokkal kialakított kunyhókat vájtak a tömbökbe. A kirándulók másik kedvence a Laskó-patakon felduzzasztott tó, amely változatos élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Utoljára érdemes hagyni a környék legfőbb attrakcióját: a hegyoldalból lefolyó víz által épített, 120 négyzetméteres mészkőlerakódást, a sódombot. A fenyőfák övezte, süveg alakú, hatalmas fehér terület a felszálló gőzpamacsokkal gyönyörű látványt nyújt.

A 410 méter mélyről feltörő, nátriumos, kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos, kénes hévízre mára már 17 medencés Gyógy- és Welnessfürdő épült. A különleges víz többek között csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, és persze egyszerű kikapcsolódásra is alkalmas.

Ha a fürdő korszerű, egészséges fogásokat kínáló étterme után egy kis Eger vidéki borra vágysz, nem muszáj visszautaznod Egerbe. Történelmi források bizonyítják, hogy a falu domboldalain már 1249-ben is termesztettek szőlőt. Ráadásul a mai borokat káprázatos riolittufa pincékben kóstolhatod meg. Ha a falusi vendéglátást jobban kedveled, Egerszalókon is könnyen találsz szállást: számos vendéglátó várja az ideérkezőket.

Noszvaj

Eger másik oldalán, a várostól 11 km-re találunk egy Egerszalókhoz hasonlóan bájos falut, Noszvajt. A tüneményes környezetben nyújtózó település a Bükk hegység déli lejtőjén, a Kánya-patak völgyében várja vendégeit.

Noszvaj azon falvak közé tartozik, amelyek megtalálták, hogyan lehet a 21. század emberének átadni a réges-régi néphagyományokat. A Gazdaházban, amely a falu helytörténeti kiállításának is helyet biztosít, színes hagyományőrző rendezvényeken vehetnek részt az érdeklődők, melyeken elsősorban a gyomrukon keresztül fogják meg a látgatókat. 

Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet nyújt az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről. A jómódú parasztcsalád kőfalazatú házát 1889-ben építették két testvér két háztartása számára. Kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai az egykori nemesi kastélyok, kúriák formai jegyeire emlékeztetnek.

Ha ezek után a főurak életére is kíváncsi vagy, csak egy kicsit kell tovább sétálnod. A múzeumként is látogatható barokk De la Motte-kastélyban, valamint kőfallal bekerített, 25 holdas ősparkjában kellemes sétát tehetsz. Noszvajon találjuk a környék legnépszerűbb családi szállodáját, az Oxigén Family Hotelt, amely kényelmes bázisunk lehet a környék felfedezéséhez.

A faluban a mélyszegénység emlékeivel is megismerkedhetsz: a noszvaji barlang- és pincelakások a 19. század elejétől népesültek be. A Bükkalján, az Egertől Miskolcig húzódó szakaszon szinte mindenütt kihasználták a riolittufa könnyű megmunkálhatóságát: a legszegényebbek kőbe vájt hajlékot alakítottak itt ki maguknak. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, Noszvajon pedig a „Pocem”-ben alkotótelep működik.

Noszvaj határa szintén az egri borvidékhez tartozik. A falu délkeleti részén sorakozó, tufába vájt pincékben érlelt borok is fantasztikusak, és jó mulatság összehasonlítani őket a környező termőterületek ízárnyalataival. Ha még nem fáradtál el, érdemes az 1930-as évek kedvelt üdülőközpontjában, Síkfőkúton is sétálni. Kutatási eredményekkel bizonyítható, hogy Noszvaj–Síkfőkút az ország egyik legtisztább levegőjű települése.

Bikavér-legenda

Az egri borvidék legnevezetesebb terméke a fűszeres, tüzes, magas savtartalmú vörösbor cuvée: a Bikavér. Egy legenda szerint, amikor a török hadak Eger várát ostromolták, és a magyar vitézek már fáradni kezdtek, Dobó István várkapitány megnyittatta a pincéket, és az asszonyok ónkupákban hordták a vörösbort a harcosoknak. A várvédők ezután kettőzött erővel vetették rá magukat a pogányokra.

Mivel ajkuk és szakálluk vöröslött a bortól, a támadók visszarettentek: elterjedt közöttük a hír: a magyarok vért isznak, mégpedig a bika vérét, onnan szerzik szörnyű erejüket.