Világszerte megközelítőleg egymillió ember szenved munkahelyi balesetet évente, és mintegy ötezren vesztik életüket olyan balesetben vagy betegségben, amelyet munkájuk során szenvednek el.

Az egyre szigorodó munkavédelmi előírások, oktatások az utóbbi években valamelyest javítottak a helyzeten, ám időnként a cégek túlzott költségcsökkentése nyomán a statisztikák újra romlásnak indulnak. Lássuk, melyek a legtöbb veszélyt rejtő munkahelyek, illetve foglalkozások?

Egészségroncsoló munkahelyek

Még a viszonylag veszélytelennek tetsző irodai munka is rendkívül káros, hiszen az egész napos ülés, a mozgásmentes életmód gyakran elégtelen táplálkozási szokásokkal párosul, és akkor még nem beszéltünk a fokozott stresszről, a szellemi igénybevételről, a gyakori túlórázásról, melyek hosszú távon súlyos betegségekhez vezethetnek. A foglalkozásmód által okozott betegségek közül a leggyakoribbak a mozgásszervi, csont-ízületi, illetve izompanaszok. Második legelterjedtebbként a szív- és keringési rendszert érintő betegségeket, majd a lelki eredetű problémákat, a depressziót, szorongást, végül pedig a látással és a légzőszervekkel kapcsolatos panaszokat tartják számon. Mindez azonban semmi ahhoz képest, amilyen veszélynek a fizikai munkát végzők vannak kitéve.

Kockázatos foglalkozások Magyarországon

Hazánkban évente körülbelül tízezer munkahelyi baleset történik, ebből 50 halálos kimenetelű. A legveszélyeztetettebbek a gép- és a feldolgozóiparban dolgozók, őket követik a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés területén működők, majd a kereskedelemmel, oktatással, igazgatással foglalkozók.

A legveszélyeztetettebb ágban az építőipar áll a legrosszabbul, ráadásul a munkavédelem fejlettsége is ezen a területen a legrosszabb.

A világ legveszélyesebb munkahelyei

Az utóbbi években a sorrend sokat változott, de a lista első 10 helyén továbbra is ugyanazok a foglalkozások állnak.

A legutóbbi listavezetők a favágók lettek: munkájuk nagy részét 30 méter magasban végzik, így körülbelül százezer munkavállalóra 80-90 haláleset jut évente. Az erős szelek, a lezuhanó faágak és a hirtelen előbukkanó gyökerek okozzák a legfőbb rizikót.
Az első ötben mindig szerepelnek a halászok és a hajókon dolgozó személyzet. Kilométerekre a parttól és minden segítségtől, szélsőséges időjárási körülményeknek kitéve, csúszós deszkákon és veszélyes szerszámokkal dolgoznak.

Gyakran állnak még az élen a pilóták és repülésmérnökök, közülük is főleg a tesztpilóták, illetve más kísérletekben részt vevők. Nem meglepő módon az építőiparban és a bányászatban dolgozók, illetve a farmerek és egyéb földműveléssel foglalkozók is nagy kockázatot vállalnak, akik óriási, veszélyes gépeik áldozatai lesznek.

Az elektromos vezetékek kezelői, beszerelői és javítói ugyanolyan gyakorisággal zuhannak le a magasból, ahogy magas feszültségű áramütés éri őket. A tetőkön dolgozó, létrákon mászkáló, magasban egyensúlyozó ácsok és munkásaik gyakran válnak a magasság áldozataivá.

A kamionsofőrök és buszvezetők gyakran halnak meg halálos közúti balesetekben, sőt kialvatlanságukkal gyakran maguk okozzák őket.

Nők és férfiak

A fent felvázolt toplista természetesen a férfi munkavállalókra vonatkozik. A nők körében a legveszélyesebbnek a különböző irodai munkák, a szállítói és futárfeladatok bizonyultak. Ezt követte a kereskedelemben dolgozók, a pénztárosok, ingatlanügynökök munkaköre. Veszélyes az igazgatók és egyéb irányító pozíciókban lévők, a szórakoztatóiparban, vendéglátásban dolgozók, valamint a rendőrnők munkahelyi élete is.