Az Európai Unió országai között hazánk magasan vezet a 65 év felettiek baleseti statisztikájában. A korosodók típusos balesetei az elesés és a leesés, ám bőven vannak még veszélyforrások. A traumatológusok szerint a háztartási sérülések, balesetek többsége kis odafigyeléssel és néhány óvintézkedéssel megelőzhető lenne, mert többségük figyelmetlenségből, kapkodásból, vagy a nem biztonságos eszközök – például zárlatos háztartási gépek – használatából ered.

A figyelmeztetést már csak azért sem ártana komolyan vennünk, mert vannak olyan, súlyos sérülésekkel járó balesetek (időskorban például a combnyaktörés), amelyek akár az életünket is megrövidíthetik. A baleseti statisztikák szerint az otthoni eleséseket elszenvedő 70 év felettiek kétharmada néhány hónappal a testi trauma bekövetkezte után képtelenné válik az önálló életvitelre, illetve hamarosan meghal.

Konyhai csapdák

Nem véletlen – mondják –, hogy a háztartás veszélyes üzem. A legtipikusabb háztartási balesetek az égési, forrázási, vágási sebek, sérülések. A sütés és főzés nemcsak örömöt okozó tevékenység, hanem potenciális veszélyforrás is. A legbanálisabb balesetek – a bőrre fröccsenő forró olaj, a forrázás, apróbb-nagyobb vágások – mellett nagyon súlyos sérüléseket okozhatnak a különböző háztartási eszközök (kések, bárdok, spékelő tűk, a robot-, a daráló, szeletelő gépek, olajsütők), ha műszakilag hibásak, vagy ha nem az előírásoknak megfelelően, illetve elővigyázatlanul használjuk őket.

Kevesen gondolnak arra, amikor sütnek-főznek, hogy egy elhanyagolt, szakember által évek óta nem ellenőrzött gáztűzhely is időzített bombaként viselkedhet. A lángok vöröses, sárgás elszíneződése, az edények elkormosodása arra figyelmeztet, hogy elérkezett a szakszerű tisztítás, ellenőrzés ideje. Amennyiben ezt elmulasztjuk, előfordulhat, hogy a gázrózsát vagy a tűzhely sütőjét hosszas próbálkozás után sem tudjuk begyújtani. A gázcsap folyamatos nyomása következtében azonban a sütőtér telítődik gázzal, majd a gyufa lángjától a zárt tér „berobban”. Ez jó esetben némi ijedséget okoz, vagy a szemöldök, szempilla, egy lelógó hajtincs megpörkölődésével jár, ám a robbanás akár nagy erejű is lehet.

Fontos, hogy ha gázzal sütünk, főzünk, nyitott ablak mellett tegyük, mert a gáz elégetésekor mérgező, rákkeltő anyagok szabadulnak fel.

Az égési sérüléseket okozó háztartási eszközök sorában a vasaló mellett ott találjuk az olyan automata mosógépeket, amelyeknek a lefolyócsöve a kádba van bevezetve. Ezeknél olykor elfeledkezünk arról, hogy a mosási program még nem fejeződött be, és beleülünk a kádba (vagy beültetjük az unokánkat), majd a gép ránk üríti a 90°C-os vizet. Fontos tehát, hogy vagy zárjuk el fürdés, zuhanyozás előtt a masinát, vagy várjuk meg, míg „lejár” a program.

Lépten-nyomon buktatók?

Az otthonunkban elszenvedett sérülések, balesetek sorában a második helyen a zuhanások, esések állnak. A végtagok rándulásával, törésével, fejsérüléssel járó baleseteket nagyon gyakran az okozza, hogy rosszul felállított létrára, ingatag lábú székre, billegő asztalra állva igyekszünk valamilyen háztartási munkát (függöny fel- vagy leakasztása, ablakpucolás, csempetisztítás, izzócsere stb.) elvégezni. Segíthet elkerülni a baleseteket, ha a létra teljesen szét van nyitva, mind a négy lábán stabilan, biztonságosan áll, illetve a fémlétra lábairól nem hiányoznak a csúszásgátló gumik.

Az sem ritka, hogy az elesést egy utunkba kerülő tárgy – például ottfelejtett papucs, cipő vagy a nem megszokott helyén álló bútordarab – okozza. A fürdőszoba és a konyha járólapjai, különösen, ha nedvesek, vagy a mosó-, mosogatószertől, ételmaradéktól csúszóssá váltak, életveszélyesek is lehetnek. Az sem ritka, hogy a kádba lépve, vagy abban felállva, illetve a zuhanyzótálcában szalad ki alólunk a lábunk, ezért érdemes speciális műanyag csúszásgátlólapot tartani benne. 

A szőnyegek is lehetnek veszélyesek, ezért érdemes alájuk is – a barkácsboltokban kapható – csúszásgátló hálót vagy szalagot ragasztani, miként a lakkozott lépcsőfokok csúszásmentesítésére is szükség lehet, ha nem akarunk egy óvatlan lépés miatt végigszánkázni a fokokon, és ezzel nagyon komoly sérülést kockáztatva.

Az elesés

Elesésre hajlamosítanak: az alacsony testtömegindex, a csontritkulás, az izomgyengeség, a rossz testtartás, az egyensúlyzavar, a látásromlás, az ízületi bántalmak, a mozgáskorlátozottság, a gyógyszermellékhatások (pl. a figyelem-összpontosítási képesség csökkenése), a csúszós, nem megfelelő járófelület, a lefagyott út, síkos járda, lépcső, a rossz látási viszonyok, az ismeretlen terep (idegen lakás).

Hogyan előzheted meg?

1. A lépcső, lépcsőház, kapubejárat jó megvilágításával (legyen villanykapcsoló a lépcső alsó és felső végén).
2. Kapaszkodj a korlátba (vagy támaszkodj a falnak az egyik kezeddel), ha lépcsőn le- vagy felfelé mész!
3. A lakásodban a szőnyegeket rögzítsd a parkettához!
4. A telefonzsinórt vagy elektromos vezetékeket úgy vezesd el, hogy ne kerüljenek a lábad alá!
5. Olyan ülőalkalmatosságokat, heverőt használj, amelyekről könnyen fel tudsz kelni, állni!
6. Az ágyad közelében – karnyújtásnyira – legyen egy kislámpa, vagy legyen ott a villanykapcsoló!
7. Zárt orrú, alacsony sarkú, ne lekopott talpú cipőt, papucsot viselj otthon!
8. Ne viselj hosszú ruhát, mert könnyű benne megbotlani!

A tudatlanság mint rizikófaktor

A különféle szerelések, javítások is rengeteg veszélyt rejtenek, különösen, ha botcsinálta módon, hozzáértés nélkül próbáljuk megoldani az egyébként speciális szakmai tudást igénylő hibaelhárítást. Halálos következménnyel járhat az amatőr villany-, gázszerelés, vagy ha a plafonig érő polcokat, szekrénysorokat kiékelés nélkül állítjuk fel.
Külön fejezetet érdemelnének a mérgezéses balesetek, hiszen a „modern” háztartásokban egyre több agresszív vegyszert, tisztító-, ragasztószert használunk.

Azoknak, akik sok-sok pénzt költenek fertőtlenítőszerekre, vízkő- és zsíroldókra, nem árt tudniuk: az erős vegyszerek még a bőrön át is hatnak (kimarják a felhámot, sőt allergiát okozhatnak), emiatt csak gumikesztyűben szabad őket használni, és különös gondot kell arra is fordítani, hogy szembe, szájba ne kerüljenek.

Egyes tisztítószerek, illetve több vegyszer egyidejű használatakor légzési zavarok is felléphetnek. A klórtartalmú szereket a mérgező klórgáz fejlődésének veszélye miatt más tisztítószerekkel keverni nem szabad, mert nemcsak átmeneti kellemetlenséget okozhatnak – torokkaparás, könnyezés –, hanem a tüdőnket is károsíthatják, aminek ijesztő jele lehet a befulladás, a légzés nehezítettsége.

Alapszabály, hogy mindenféle háztartási vegyszert, sőt a gyors hatású ragasztókat is csak jól szellőző, szellőztethető helyiségekben használjuk! A gumikesztyű viselése is igen fontos. A bőrre fröccsenő vegyszert bő vízzel azonnal le kell mosni. Szemsérülés vagy mérgezés esetén orvoshoz kell fordulni.