A szervezetünk hőháztartása számtalan okból változhat meg. Előfordulhat, hogy valamilyen anyagcserezavar (például csökkent pajzsmirigyműködés), a szervezet működési zavara (többek között emésztőszervi és veseműködési problémák), keringési zavarok (alacsony vérnyomás, érelmeszesedés, elégtelen szívműködés), életmódtényezők (mozgásszegény életmód, krónikus alvásdeficit), illetve táplálkozási hibák okozzák a változást.

Ha gyakran fázol olyan hőmérsékleti „viszonyok” között is, amelyek mások számára kifejezetten kellemesek, vagy éppen izzasztóak, érdemes utánajárnod – orvosi vizsgálatokkal –, mi állhat a kedved és közérzeted rontó, hőgazdálkodási zavar mögött.

A vérnyomáskontroll is nyomra vezethet!

Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy az alacsony vérnyomású emberek jóval tovább élnek, mint hipertóniás társaik, s az orvosok sem tartják igazán betegségnek a hipotóniát, érdemes utánajárnod, mi állhat a tünetek (fázékonyság, fáradékonyság, fekvésből, ülésből való felállás utáni ájulásérzet) mögött.

A vérnyomás drasztikus csökkenését, így a hőszabályozási zavarokat is előidézhetik egyes gyógyszerek (például a vízhajtók), amelyek megnövelik a só- és vízkibocsátást, illetve a béta-blokkolók, valamint minden vérnyomáscsökkentő, ha „rosszul” állítják be, azaz túladagolják. Még az érintett betegek körében sem ismeretes, hogy néhány zöld hályog elleni gyógyszer is tartalmaz béta-blokkolókat, amelyektől eshet a vérnyomás.

Hipotóniát és fázékonyságot okozhatnak egyes antidepresszánsok, altatók, a Parkinson-kór elleni gyógyszerek és az erős fájdalomcsillapítók (opiátok) is.

Amennyiben ilyen medicinákat szedsz, előfordulhat, hogy egyre több ruhadarabot kell magadra húznod. Irány tehát a házi- vagy kezelőorvosi rendelő, ahol egyszerű vizsgálatokkal, illetve a kezelőorvosi kontroll nyomán módosított gyógyszeradagokkal véget vethetsz a folytonos didergésnek.

Az „üzemanyaghiány” is okozhatja

A böjti időszak közeledtével – különösen a „mindig” fázósoknak – érdemes figyelniük arra, hogy a húsmentes táplálkozás, tehát a csökkent energiabevitel is fokozhatja panaszaikat. A táplálkozási tanácsadók minden esetben felhívják az idősek figyelmét arra, hogy a szervezet méregtelenítésével együtt járó tisztulási tünetek – fejfájás, fáradékonyság, koncentrációs panaszok (vezetés, munka), alvászavarok, ingerlékenység – között igen előkelő helyet foglal el a vérnyomás csökkenése, így a fázékonyság. Böjtöléskor tehát minél több olyan növényi táplálékot fogyassz (ilyenek például a kölesből készült ételek), és olyan italokat igyál (ilyen többek között a bodzaszörp is), amely „melegíti” a szervezetet.

Érdekes, hogy a természetgyógyászok és a dietetikusok még télen sem ajánlják a fázékonyaknak a jóllehet kalóriadús, de hideg ételek (például kocsonya), sem a nyers zöldségek, nyáron pedig a túlhűtött italok (például a lehűtött sör, jégkockás üdítők) fogyasztását, de a forró levesekét sem tartják jó megoldásnak télidőben, mondván: a szélsőséges hőhatások is megzavarhatják a szervezet hőgazdálkodását.

A mozgás, a „hőkezelés” is segíthetnek!

A rendszeres – elsősorban szabad levegőn végzett – tempós mozgás azoknak is sokat segíthet, akik a hideg, szeles napokon még a lábukat sem teszik ki szívesen a lakásból. Pedig érdemes erőt venniük magukon, előkeresni a megfelelő ruházatot, és néhány kört tenni a ház körül. A napi félórás, intenzív séta ugyanis jócskán hozzájárulhat a keringés kapacitásnak növeléséhez, így a fázékonyság leküzdéséhez is. Fontos azonban, hogy a ruházatunk réteges, ugyanakkor „laza” legyen. A szűk harisnyák, zoknik, alsóruhák, övek elszorítják az ereket, rontják a keringési funkciókat, tehát ilyeneket ne viseljünk.

Ha semmilyen szervi vagy orvosilag „tetten érhető” oka nincs annak, hogy fázékony vagy, valamint nem szenvedsz akut ízületi/reumás megbetegedésben, nincs heveny légúti fertőzésed, gyomor-, nyombélfekélyed, glaukómád, magas vérnyomásod, akkor jó hatású lehet heti egyszer a szaunázás vagy gőzfürdőzés, illetve  reggelenként a váltózuhanyozás is.

A forró lég- és párafürdőben (szaunázáskor, gőzfürdőzéskor), illetve a hideg-meleg zuhanyozáskor kitágulnak, majd összehúzódnak a véredények, így javul a rugalmasságuk, növekszik az egész szervezet vérellátása. Ezek a módszerek abban is segítnek, hogy az évszakok hőingadozásaihoz jobban alkalmazkodjunk. Az ilyen, intenzív értréningek a vérnyomást is szabályozzák.

Ha enyhén emelkedett a vérnyomásod, vagy épp ellenkezőleg, túlzottan alacsony, érdemes ezekkel a természetes módszerekkel megpróbálkoznod, persze csak akkor, ha az orvosod is ajánlja. Fontos, hogy konzultálj az orvosoddal, mielőtt gyógyfürdőbe, wellness-kezelésre mész, különösen ha többféle gyógyszert is szedsz hipertóniára, vagy valamilyen krónikus betegségre.

Szauna, gőzfürdő

Bár a szauna, a gőzfürdő és a váltófürdőzés élettani hatásai (az immunerősítéstől az érrendszer rugalmasságának fenntartásán át a szervezet salaktalanításáig) alapvetően hasonlók, annak, aki a szauna száraz forróságát kellemetlennek érzi, tanácsosabb inkább gőzfürdőben izzadnia. Míg a páratartalom a szaunában alapjában véve alacsony, a hőmérséklet – egy jól „felfűtött” kabinban – akár 100 Celsius-fokos vagy magasabb is lehet. A gőzfürdőben a levegő páratartalma 95 százalék körül mozog, a hőmérséklet azonban maximum 50 °C. A párás levegőben a bőrön képződő verejték nem tud olyan gyorsan elpárologni, a száraz levegőben pedig az elpárolgó veríték elvonja a testtől a felesleges meleg nagy részét.

A gőzfürdő magas páratartalma és a szaunához képest alacsony hőmérséklete összességében kíméletesebben hat a szervezetre. A gőzben eltart egy ideig, amíg az egész test felforrósodik, ezért itt hosszabb ideig (maximum 20-30 percig) lehet tartózkodni, míg a szaunában legfeljebb csak 10-15 percet.

A változózuhanyozásnál a végtagokat felváltva éri hideg és meleg vízsugár, amely hőmérsékletváltás javítja a vérkeringést, a hőszabályozást. (A „kezelés” akkor hatékony, ha a vízsugarak hőmérséklete között legalább 20 °C a különbség.) Az erős vízsugárral végzett tusolás időtartama ne tartson tovább 12-14 percnél. A váltófürdőzés előnye, hogy otthon, naponta „végezhető”. TBC-s betegeknek, daganatos betegségekben szenvedőknek, gyulladásos betegségekben érintetteknek nem ajánlott.

Jó ha tudod! Ezek a hűtő, fűtő ételek

Hűtenek: a banán, a rák, a grépfrút, a fejes saláta, a paradicsom, az alma, a bab, a körte.

Fűtenek: a húsfélék, a szénhidrátok, a napraforgómag, a csonthéjasok (dió, mandula), az enyhén csípős fűszerek.