Egészség

A legsúlyosabb konyhai sérülések
A magyar háztartásokban évente negyedmillió embert ér kisebb-nagyobb testi trauma. Úgy tűnik, más uniós országokban sem jobb a helyzet: évente közel húszmillió otthoni sérültet látnak el az orvosok.

Szerencsére azonnali halállal vagy maradandó károsodással járó háztartási balesetek csak nagyon ritkán fordulnak elő. A sérülés miatti szövődmények, egészségkárosodások többsége elsősorban abból ered, hogy a sérült bagatellizálja a vele történteket: a balesetet követően például nem kezeli a sebet, nem tulajdonít jelentőséget bántó testi tünetének (gondolván, majd elmúlik), ezért már csak akkor fordul orvoshoz, amikor az állapota jelentősen romlik.

Vágott, szúrt sebek

Manapság ugyan a férfiak is szeretnek a konyhában sertepertélni, ám a konyhai baleseteknek elsősorban a nők az elszenvedői, akik gyakrabban tevékenykednek ott. Kisebb-nagyobb sérülésekhez vezethet a főzési alapanyagok figyelmetlen előkészítése, a főzés, a járólapra csöppent ételmaradék, de a felmosás, a különféle elektromos konyhai eszközök, valamint a tisztítószerek használata is.

A sebészeti szakrendelések, traumatológiai osztályok statisztikái azt mutatják, hogy a háztartásban leggyakrabban a kéz sérül meg, hiszen a konyhai munka a manuális tevékenységen alapul.

Vágott sebet okozhatnak a főzési alapanyagok előkészítésére – a zöldségek darabolására, a húsfélék vagy kenyér szeletelésére stb. – használt kések, egy fém konzervdoboz kinyitásakor annak fedőlapja, de a mosogatás közben eltört üvegpohár szilánkja is.

A különféle konyhagépek (konyhai robotok, mixerek, aprítók, darálók) tisztításakor ezek éles késeivel, aprító tárcsáival is elvághatjuk, megsérthetjük az ujjainkat. Szúrt sérülést okozhat a saslikozás előkészítésekor a fémnyárs, vagy akár a göngyölt húsok összetűzésére szolgáló hústű. Ezek ugyan általában egyszerű vágott vagy szúrt sebek, ám mindenképpen ki kell tisztítani, be kell kötni, le kell tapaszolni a sérülést a fertőzés elkerülése végett.

Égési sérülések

A konyhai balesetek sorában – gyakoriságukat tekintve – a második helyen állnak az égési sérülések. Ezeket okozhatja felcsapó gőz, kifröccsenő vagy kiömlő forró leves, olaj, víz. Ezek többnyire felszínes, könnyű, ám azért fájdalmas sérülések. Ellátásukban az első teendő a hideg, folyóvizes hűtés, amelynek időtartama a sérülés kiterjedésétől és az érintett testrész elhelyezkedésétől függ. A hideg vizes fájdalomcsillapítást követően az égett bőrfelületet a manapság már a gyógyszertárakban kapható speciális égési tapasszal, ennek hiányában steril gézlappal kell lefedni, majd azt pólyakötéssel rögzíteni. Hagyományos sebtapaszt égési sérülésre ne használjunk. A kisebb felületű és fokú (a csak a hámréteget, vagy az irhát érintő, első- és másodfokú) égési seb egy-két hét alatt magától is meggyógyul, ha figyelünk arra, hogy a hólyagok kifakadása után keletkező seb ne fertőződjön el.

A forrázásából származó égési sérülést elkerülhetjük, ha például a már megfőtt, még forró étellel teli edényt, a gáz- vagy villanytűzhely hátsó, már nem „üzemelő” részére helyezzük át ahelyett, hogy végigcipelnénk a konyhán. Azt, hogy a serpenyőben fortyogó ételeket magunkra rántsuk, a felénk kiálló nyél befelé fordításával kerülhetjük el.

A gőzölgő ételt soha ne kézben, hanem nagyobb tálcára helyezve „szállítsuk” el az étkezőasztalig.  Súlyos égési sebeket (még akár tüzet is) okozhat a főzéshez használt olaj/zsír „belobbanása” (amit a forró olajba kerülő vízcsepp, vagy túlhevítés idézhet elő). A lángoló zsiradékra ilyenkor azonnal egy nagyméretű fedőt kell tenni, amivel meggátoljuk, hogy oxigénhez jusson a „tűzfészek”, és egyidejűleg minél gyorsabban kapcsoljuk ki az edény alatt a gázrózsát, vagy húzzuk le a forró elektromos főzőlapról az edényt, a serpenyőt. A lángoló olaj locsolása vízzel – paradox módon – olyan, mintha még egy kevés olajat öntenénk a tűzre, vagyis könnyen lángra lobbanthatjuk az egész konyhánkat.

Csúszások, esések

Bár elesés szempontjából a leggyakoribb „honi terepként” a traumatológusok a fürdőszobát említik, a konyha sem veszélytelen helyszín. A járólapokon végigcsöpögtetett ételek, vízcseppek miatti elesések meglehetősen gyakoriak. A konyha felmosása is végződhet elcsúszással, eleséssel, különösen ha simára kopott talpú otthoni cipőben, papucsban végezzük. Sok és komoly sérülés (csukló-, kar-, boka-, combnyaktörés) származhat – különösen idős emberek esetében – abból, ha a magasban lévő tárgyakat, edényeket székre vagy létrára állva próbálják leemelni. Az esés, elcsúszás miatti ficam vagy törés gyanúja, különösen nyílt törés esetén, fejet érő sérülést követően mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A sérült végtag áttapintásakor a lehető legkíméletesebben kell eljárni, mivel előfordulhat, hogy a nem kellő szakértelemmel végzett vizsgálat másodlagos sérüléseket (ér-, idegsérülés) okoz. Általános elv szerint a sérült végtagot a „talált” helyzetben kell hagyni, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik.

Áramütés

A meghibásodott, leejtett, megtört kábelű elektromos konyhagépek, egyéb háztartási gépek használata az áramütés kockázatával járhat. Ha jól figyelünk, már a gép hangjából, vagy nehézkes működéséből is következtethetünk a meghibásodásra. Ilyenkor jobb, ha a masinát azonnal kikapcsoljuk. Ha áramütés éri a családtagunkat, a legfontosabb lépés, hogy azonnal kapcsoljuk le a villanyórát, és azt követően hívjunk mentőt/orvost, mert a mégoly enyhének látszó áramütéstől is felléphet szívritmuszavar. Az áramütéskor kis égési sérülések is megjelenhetnek az áram belépésének, kilépésének és a fémékszereknek a helyén.

Vegyszerek okozta balesetek

A tisztaságmániás háziasszonyok közül sokan nem tudják, hogy a különféle háztartási tisztítószerek (pl. erős savakat, lúgokat tartalmazó lefolyótisztítók, vízkőoldók) is az égési sérüléshez hasonló, fájdalmas sebet ejthetnek, amennyiben gumikesztyű nélkül használjuk őket, de a szembe, tápcsatornába kerülve is súlyos marási sérüléseket okozhatnak.
Nem eléggé köztudott, hogy különösen veszélyes és súlyos következményei lehetnek a különféle tisztítószerek összekeverésének.

A háztartási sósavat például hipóval együtt nem szabad alkalmazni, de más háztartási tisztítószerek összevegyítése is kockázatos lehet, mivel a különböző szerek vegyi anyagai kölcsönhatásba lépnek egymással, így klórgáz szabadul(hat) fel. Ennek a szúrós szagú, az orr, a száj, a kötőhártya és a légutak nyálkahártyáit erősen izgató gáz a légutak nyálkahártyáján sósavvá alakul, majd légzési elégtelenséget, tüdőödémát okoz, ezért azonnali kórházi ellátásra van szükség, tehát haladéktalanul mentőt kell hívni. Az orvosi segítség megérkezéséig az elsősegélynyújtás igen fontos: a mérgezettet ki kell szabadítani a klórgázzal telített térből, nyitott ablak közelébe vagy szabad levegőre kell vinni, és gondoskodni kell a szem, a szájüreg és az orr tiszta vizes kiöblítéséről is.

Jó, ha tudod

  1. Könnyen megégetheti magát a forró víz gőzével, vagy a fazékból kifutó forró vízzel az, aki sót szór a forrásban lévő vízbe, mert a só miatt a víz felfut a fazék pereméig, majd onnan – ha közel állunk az edényhez – ránk fröccsenhet. A tésztának feltett főzővizet még hidegen kell megsózni, hogy az égési sérülést elkerüljük
  2. Nemcsak a fazékban, a fedő alatt keletkezik forró gőz, hanem a sütemények, húsok sütésekor a sütőben is, ezért a sütő ajtajának kinyitásakor mindig használjunk edényfogó kesztyűt, és ne hajoljunk mélyen bele a forró légtérbe.
  3. A forró olaj kispriccelését elkerülhetjük, ha vizes kézzel nem nyúlunk az edény, serpenyő fölé, és vizes konyhai eszközt (villa, húsvilla, szűrőlapát) sem használunk.
  4. Használat után a kisgépeket azonnal áramtalanítani kell, mégpedig úgy, hogy a kábel kihúzásakor a csatlakozódugót (nem a kábelt) kell megfogni. A vezetéket magát megrántani tilos és életveszélyes.
  5. Az elektromos konyhai kisgépeket csak csúszásmentes, száraz felületen szabad használni, mert ha leesnek, a belső szerkezetük megsérülhet, ami áramütéshez vezethet.
  6. Az elektromos darálókba, aprítókba tilos és veszélyes kézzel belenyúlni, az alapanyag folyamatos feldolgozását (darabolását, darálását) a géphez tartozó „nyomóalkalmatosság” használata biztosítja.
  7. A különféle sebek ellátásához szükséges fertőtlenítő és kötszereket, steril gézlapokat, seb- és égési tapaszokat, a konyhaszekrényünk egyik könnyen elérhető fiókjában tartsuk, hogy szükség esetén kéznél legyenek.
szerző: M. Kovács Szilvia
Pénzügyek 2024. ÁPRILIS A világ legveszélyesebb munkahelyei
Vajon a halászok vagy a kamionsofőrök, esetleg a bányászok vannak-e kitéve a legtöbb munkahelyi balesetnek? Statisztikák, érdekességek itthonról és a világból.
Szabadidő 2023. AUGUSZTUS Megdöbbentő sérülések
Volt már olyan érzésed, amikor rosszul léptél, és legurultál pár lépcsőfokot, hogy ennyire szerencsétlen egyszerűen nem lehetsz?
Egészség 2022. FEBRUÁR Konyhai tippek 40 felettieknek
Fiatalon még megengedhetjük magunknak, hogy lazán vegyük az étkezést, de negyven felett szervezetünk másképp kezd reagálni mindenre, amit elfogyasztunk.
éppen olvassák
01
Egészség 2024. OKTÓBER 6 érdekes tény az emésztésről
Az emésztés csak akkor jut eszünkbe, ha nem működik jól, pedig érdemes minél többet megtudni egészséges működéséről. Miért?
02
Egészség 2024. SZEPTEMBER Így hatnak a frontok a szívünkre
Az elkövetkező időszakban többféle fronthatással kell számolnunk. A hideg- és a melegfrontok is megterhelik a szívünket, érrendszerünket.
03
Egészség 2024. SZEPTEMBER 5 elképesztő tévhit a konyhában
Az ételek és konyhai alapanyagok között vannak olyanok, amelyekhez meglepő tévhitek kötődnek. Lerántjuk a leplet!
Menu