Amikor leérettségizett, Beának két szakmája volt: a középiskolában könyvtári szakalkalmazott végzettséget szerzett, mellette néptáncpedagógus oklevelet is. Később fényképésznek tanult, majd számviteli ügyintéző végzettségre tett szert. Több helyen dolgozott, meghatározó munkahelyének egy biztosítótársaságot tart, akkori munkatársaira ma is hálával és szeretettel gondol.

Férje, Piri László alkalmazottként a Metrical Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezetői pozícióját tölti be. A szociálisan érzékeny vállalkozás a nyitás előtt anyagilag támogatta az ajkai Tiszta Forrás Családi Bölcsőde létrehozását, később az ott dolgozóknak, így Beának is a munkáltatója lett.

Élvezte a tanulást

A házaspárnak három gyermeke van. A 24 éves Máté az ELTE-n politológia szakon diplomázott, majd hatalmas váltásként elvégezte a burkoló képzést, s egyéni vállalkozóként tevékenykedik. 21 éves ikerlányaik közül Luca az ELTE gyógypedagógia szakra, Kata ugyanabban az intézményben az anglisztika szakra jár. Mindhárman munkát vállalnak a tanulás mellett középiskolás koruk óta.

Amikor a lányok az óvodát kezdték, Bea otthon maradt, kihasználva az ikrek után járó dupla gyest. Történt, hogy egy nap szemet szúrt neki a helyi szakiskola hirdetése az éppen induló kisgyermeknevelő, -gondozó képzésről. Jelentkezett. És nagyon élvezte a tanulást! „Segítettük egymást, és később három egykori osztálytársam is a kolléganőm lett.”

Előbb egy családi bölcsődében helyezkedett el, majd három év múlva munkahelyet váltott az önkormányzati fenntartású Városi Bölcsőde vezetőjének hívására. „A családi bölcsőde létrehozásának ötlete egyértelműen a férjemé” – szögezi le Bea, belekezdve a történetbe.

„Mielőtt megkereste munkáltatóját a bölcsődenyitás ötletével, utánanézett, lehet-e pályázati forrást igénybe venni” – folytatja. Munkahelyi felettesei tisztában voltak férje értékeivel, s mivel látták az üzleti lehetőséget is, megbízták azzal, hogy keresse meg a megfelelő ingatlant, s ők majd adják hozzá a szükséges anyagi fedezetet. Férje vállalta az adminisztrációt, Bea feladata a berendezés kiválasztása, a konyhai és egyéb felszerelések, valamint a játékkészlet megvásárlása lett.

Biztosból bizonytalanba?

Amikor Bea elmondta az ismerősöknek, munkatársaknak, hogy egy újonnan kialakított családi bölcsődében folytatja a munkáját, már biztos volt a döntésében, így nem adott teret találgatásoknak, kétkedéseknek. Voltak, akik meglepődtek, hogy ennyi idősen elhagyja a biztos állását egy bizonytalanért. Volt, aki a legnehezebb pillanatokban is mellette állt, hitt benne és biztatta.

Szerencsésnek érzi magát, mert a hivatása egyben a hobbija is. Amellett, hogy a kisgyermekek jól-létéért felel, kreativitásának is teret engedhet nap mint nap. Szüksége van gyors döntéshozatali képességre, önálló munkavégzésre, rugalmasságra, hiszen minden nap más és más, a tevékenység függ az időjárástól, a gyerekek hangulatától, a csoportösszetételtől...

Működésük lényegét meghatározza a hála a fenntartó iránt, valamint a jó akarása. „Arra törekszünk, hogy olyan helyet alkossunk meg, ahova örömmel jönnek a kisgyermekek és a szülők, miközben minőségi munka folyik” – mondja Bea. Miután elhagyta a Városi Bölcsődét, már csak három hét maradt a meghirdetett átadásig.

Bea számára a legértékesebb támogatást családja nyújtja

Néha gyötörte Beát az aggodalom: mi lesz, ha még sincs igény az ő kis bölcsődéjükre? Hamar kiderült, hogy van. Amikor az egyik csoportszobát már többé-kevésbé berendezték, a jelentkezőket meghívta egy délutáni családi játékbontogatásra. A másik csoportban halomban álltak még a bútorok. És egy hét múlva, 2022 júliusban nyitottak!

Az első életévek…

Kolléganőjével és a dajkájukkal 1-3 éves kisgyerekeket nevelnek, gondoznak. Két csoportjuk van, ahol 8-8 gyermekről gondoskodnak. Bea a jelenlegi munkahelyén ötvözi az előző két munkahelyén megszerzett tapasztalatokat, s a gyermekek igényeihez leginkább igazodó nevelést-gondozást honosított meg munkatársaival karöltve. A korábban megtapasztalt negatívumokból levonta a tanulságot, s az ő értékrendjével megegyező, a gyermekek érdekeit leginkább képviselő, fejlődésüket támogató nevelési attitűd megvalósítását tartotta szem előtt, amikor bölcsődevezetőként és kisgyermeknevelőként megkezdte munkáját a Tiszta Forrás Családi Bölcsődében.

Ez az elnevezés Bea ötlete volt. Az életet jelentő víz forrásként tisztán tör felszínre, majd útja során változik, növekedik. A Tiszta Forrás mint kifejezés Bea számára az átadott értékeket is jelenti. Azon fáradoznak, hogy a kisgyermek a bölcsődéjükben eltöltött hosszabb-rövidebb idő alatt olyan élményekkel, ismeretekkel gazdagodjék, amelyek fejlesztik képességeit, készségeit, segítik a benne rejlő tehetség kibontakoztatását.

Az első életévek meghatározók a kisgyermek számára, személyiségébe beépülnek az átélt élmények, és miként a forrásokból táplálkozó patak sodorja magával az útjába kerülő kavicsokat, homokszemeket, úgy viszi magával „lelki táplálékát” növekedése, érése során. Bea azt mondja: „Ezért nagy a felelősségünk nekünk, kisgyermeknevelőknek, hogy milyen útravalót kínálunk a ránk bízott kincseknek.”

Semmin sem változtatna

Az első öt hónapban reggel héttől fél négyig volt mindennap a bölcsődében, a gyermekek nevelése–gondozása mellett készítette a reggelit, tízórait, uzsonnát, mosogatott, mosott, vasalt, takarított. Szabadságra menni nem volt alkalma, de nem is vágyott rá. Sokszor hétvégén is bement, és a mai napig is bemegy, ha szükséges. Ennyi idő után már az is kiderült, hogy funkcionálisan is mennyire bevált a helyiségek kialakítása. Bea semmin sem változtatna, ez a felismerés is megnyugtatja. Otthon is sokat foglalkozik a bölcsődével, de azt mondja, ez neki egyáltalán nem teher. A gyerekei hamar megjegyezték, mennyire jó látni, hogy boldogan, örömmel végzi munkáját.

Bea azt ajánlja az ötvenen felülieknek, hogy győzzék le félelmeiket, higgyenek magukban! Biztos benne, hogy mindannyian tehetségesek vagyunk valamiben, és feladattal érkeztünk erre a világra. Van, aki annyira szerencsés vagy annyira tudatos, hogy már fiatalon rátalál a neki kijelölt útra, de soha nem késő változtatni az életünkön. „Lehet, hogy az út göröngyös lesz, kacskaringós, de érdemes kilépni a komfortzónánkból, és próbára tenni magunkat” – állítja. Szerinte az a legfontosabb, hogy bennünk legyen a mérce, és ne másokhoz mérjük magunkat. De azért a mérce magasan legyen! Minden napunknak legyen értelme, tevékenyen töltsük az időt: „Legyünk pontosak, megbízhatók, és kerüljük a restséget! Keressünk alkalmat a feltöltődésre, de a legjobb, ha a munkánk tölt fel!”