Ragyogó, napfényes időt hozott a szeptember. Az erdők még zöldellő lombkoronáján átragyog az őszi napfény, ami nemcsak melegítő sugarai miatt ellenállhatatlan, hanem az elénk táruló látvány miatt is. A kellemes kirándulóidőben már érezni, a falevelek készülnek, hogy egy újabb stádiumba lépve vegyék ki részüket a természet örök körforgásából.

Vöröskő

Csábító célpont a Dunakanyar Visegrád előtti szakasza (ha a főváros felől nézzük) fölött magasodó Vöröskő. Egyik oldalról a Duna lenyűgöző medencéje, másik irányban a Pilis és a Visegrádi-hegység vonulatai teszik felejthetetlenné azt a körülbelül 8 km-es sétát, amely a kilátóponthoz vezet.

A leányfalui strandnál érdemes megkeresni a piros sáv jelzést, amely a település zegzugos kis utcáin a Szénégető-patakig viszi fel a kirándulót. Az itt található csomópont után a piros kereszten kell haladni, amely a mindig friss vizet ontó Csaba-kútig vezet el bennünket. Ha itt kipihentük magunkat, rövid séta után a Berseg-hegy és a Nyerges-hegy közötti nyereg következik. Itt nem árt megkeresni azt a jelzőtáblát, amely segít eligazodni a völgyben összefutó különböző színű turistautak között. Ha nem szeretnénk sem a Skanzenbe, sem a szentendrei Pismány-hegyre jutni, a sárga sávot kell választanunk, mert ezt követve juthatunk el a lenyűgöző panorámát kínáló Vöröskő-szikla tetejére.

A kilátópont mellett tüzet gyújthatunk, nedves időben pedig fedezéket is találunk. Ha kiélveztük az erdő csendjét, a piros sávon és a piros kereszten térhetünk vissza az autóhoz vagy a buszmegállóhoz.

Cseszneki vár

Ha Zirc környékén, a Bakonyban autózunk, egyik pillanatról a másikra lélegzetelállító látványban lehet részünk: egy sziklaszirten Csesznek várának festői kőfalai csábítanak arra, hogy megszakítsuk eredeti útvonalunkat. Az erődítmény, amelyet a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltetett a hegycsúcson, az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszakból maradt ránk. A XIV. század elején az a Csák nemzetség vásárolta meg, amelynek híres szülöttéről, Mátéról még a tankönyvek is megemlékeznek Károly Róberttel folytatott küzdelme miatt. A történetet ismerjük: nem véletlen, hogy a várat a király az uralkodói birtokokhoz a csatolta. Luxemburgi Zsigmond viszont újra leosztotta az uradalmat, ezúttal a Garai család volt a szerencsés „nyertes”, amely délvidéki birtokait cserélte el erre az objektumra.

A vár falai közül nem hiányozhattak a szerelmi drámák sem: itt esett meg, hogy egy unokatestvérével szerelmi viszonyt ápoló hercegnőt vagyonelkobzásra és életfogytiglani fogságra ítéltek, mert állítólag megmérgezte a férjét.

A török idők újabb legendákat szültek, hiszen Csesznek végvárként védte az ország maradék részét. Az erődítményt irányító várkapitány, Wathay Lőrinc viszont nem a törökkel, hanem a borral vívott harcában maradt alul: 1573-ban borgőzös hangulatban felrobbantott egy egész ágyút, többek halált okozva.

A háborús idők után a sziklaszirten magasodó kőhalom új arculatot öltött: az Esterházy hercegek barokk kastélyt emeltek az egykori csaták színhelyén. A család egészen 1780-ig élt a Bakony magaslatán. Miután elköltöztek, az itt élő cselédek nem tudtak megküzdeni az elemekkel: előbb földrengés, majd tűzvész tette lakhatatlanná a cseszneki várat.
Az 1970-es évek óta tartó régészeti feltárásoknak, helyreállításoknak köszönhetően ma ismét érdemes ellátogatni a környékre. Akár a környező erdőkből érkezünk a faluba, akár onnan indulunk túrázni, mindenképp kellemes, vadregényes kikapcsolódásra számíthatunk.

Ómassa

A Miskolc közelében fekvő, közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Ómassa mindössze félszáz házikóból és egy kápolnából áll, mégis számtalan látogatót vonz. Erre a népszerűségre persze a természet szépsége is elegendő ok lenne, a Bükkben található, piciny település fő attrakciójának mégis Fazola Henrik őskohója számít.

Fazola 1771-ben a helyben talált vasérc feldolgozására azért építtetett itt vaskohót, mert a Garadna patak vízenergiáját is fel tudta használni. Az olvasztó 1814-ig működött, ekkor áttelepítették Újmassára. A településre azután a német vasmunkások helyére szlovák favágók és üvegfúvók érkeztek. A massát lebontották, az építőanyagot pedig újrahasznosították: a kohóból általános iskola épült. Az újmassai őskohó viszont ma is áll, ipartörténeti műemlékként bármikor megcsodálhatjuk.

Az ipartörténeten túl persze a természet kínálta látnivalókról sem szabad megfeledkezni. Ha már eljutottunk a Bükkbe, tegyük le az autót, és válasszunk egyet a környező turistautak közül. Ómassáról elmehetük Bánkútra, majd egy másik útvonalon térhetünk vissza. Útközben varázslatos mészkőszirtekkel, Bánkúton sípályával és a hozzátartozó vendéglátó-ipari egységekkel találkozhatunk, visszafelé pedig Csipkéskúton megnézhetjük a lipicai ménest.

Ha valakinek mindez nem elég, irány Lillafüred, ahol első osztályú szálloda és még további látványosságok fokozhatják az élményt!