A hét történelmi vár – Pécsvárad, Dunaföldvár, Ozora, Simontornya, Siklós, Szigetvár, Márévár – végiglátogatása olyan, akár egy történelmi panoptikum. A Dél-Dunántúl váraiba látogatók nyomon követhetik a magyar történelem kiemelkedő korszakait az államalapítástól a reneszánsz kultúrán és a török hódoltság emlékein át egészen a 18. századig.

Érdemes ezeket a várakat egy-egy rendezvény alkalmával is felkeresni, amilyen például a nyár közepén megrendezendő, egész nyáron át tartó Földvári Nyári Esték.

Pécsváradi vár

Az utazás első állomása a magyar állam születéséhez kapcsolódhat. Pécsvárad a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő (682 m) lábánál fekszik, hazánk egyik legősibb, gazdag történelmi múltú települése.
A Pécsváradi várat bencés monostorként Szent István király alapította. Első apátja, Asztrik hozta el a koronát a keresztény vallást meghonosító államalapítónknak Rómából. A vár legértékesebb része a 11. századi várkápolna, melynek felszentelt altemplomában látható az ország legrégebbi freskója.

A várban rendszeresen szerveznek gyerekíjászatot, az előre bejelentkezőknek a vár úrnője elemózsiás csomagot is készít, és az útravaló mellé térképet ad; innen másfél órás gyalogtúrával érhető el a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő, amelynek kilátójából fenséges a panoráma. A várszállóban és étteremben meleg fogadtatásban lehet részük mindazoknak, akik nem a luxust keresik, hanem a hely szelleme nyújtotta élményt értékelik.
A Szent István-napok a várszínház időszaka: folklórműsorok, népszerű koncertek, kortárs színdarabok és balettestek szerepelnek a gazdag programkínálatban.

Ozorai Pipo-várkastély

Tolna dombjai között bújik meg a páratlanul szép Ozora. 1416-ban épült vára jellegzetes belső udvarával, erkélyeivel leginkább egy korabeli itáliai városi palotára emlékeztet.
Zsigmond király nagy hírű törökverő lovagja, Philippo Scolari, első látásra beleszeretett Ozorai Borbálába. Itáliai építészekkel, kőfaragómesterekkel építtetett neki a tolnai dombok között, a kor divatja szerint reneszánsz várkastélyt, ahol boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Scolarit a népnyelv Ozorai Pipónak nevezte el. Pipo várkastélyának felszentelt kápolnájában máig őrzik Szent György csontereklyéit. Megtekinthető Ozorai Borbála budoárja, egy Zsigmond-korabeli fegyverkiállítás, a korabeli működő konyha, egy panoptikum korabeli nemesi viseletekkel és praktikus mindennapi használati tárgyakkal. Az emeleten a legnagyobb magyar világutazók relikviáiból összeállított értékes gyűjtemény látható. A pár éve szépen restaurált várban néhány vendégszobát is kialakítottak. Kimondottan romantikus élmény egy várban, kettesben éjszakázni!

Simontornyai vár

1277-ben járunk, Kun László uralkodása idején, amikor Salamon fia Simon alországbíró elhatározta, hogy tornyot építtet ezen a helyen. Az ő nevéből származik a település neve: Simontornya. Idővel a vártorony Lackfi István erdélyi vajda, királyi lovász- és tárnokmester tulajdonába került, aki a kibővített simontornyai várat a Nagy Lajos-kori Magyarország egyik legjelentősebb birtokközpontjává tette. Egy évszázaddal később a vár Mátyás királyra szállt, aki pedig Beatrixnek ajándékozta. A reneszánsz korban teljesedett ki a várkastély, amelyet a 150 éves török megszállás, a hadi célra, erődítmény jellegű használat átalakított, és részben le is rombolt. A helyreállított vár ma történelmi sétával, a Tolna megyei nemesi családokat bemutató, korabeli olajfestményekből álló kiállításával nyújt egyedülálló élményt az országban. Nyári színháza hazai és nemzetközi sztárokat vonultat fel minden évben.

Dunaföldvári vár

A Dunaföldvári vár magasan a Duna fölé emelkedő, reneszánsz tornyát Csonkatoronynak, Öregtoronynak vagy Töröktoronynak is nevezték. Az őrtorony sajnos hamar török kézre került, s csak 1703-ban foglalta vissza Vak Bottyán. A szabadságharc leverését követően az egykor stratégiai célzattal emelt dunaföldvári vár uradalmi börtönné vált. Számos, a várhoz kapcsolódó legenda él, mint például a török ellen fondorlatosan küzdő Kiskelemen Béni és a beszélő kút története, amelyeket a várlátogatás során te is megismerhetsz.

A vármúzeum török emlékekkel, a várbörtön az egykori betyárok falrajzaival igazi kuriózum. A várudvaron található étterem panorámás teraszán elköltött ebéd maradandó élmény. A vár bejárata mellett működő hagyományőrző fazekasműhely kapuja mindig nyitva áll az érdeklődők előtt.

Siklósi vár

A festői szépségű Siklós Magyarország legdélebbi városa. A siklósi vár a maga korában az egyik legkorszerűbb hadászati létesítmény, egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény volt. A törökök érintetlenül hagyták, és másfél évszázadon át használták. A 18. században a Batthyányiak alakították ki mai formáját, a barokk várkastélyt. A vár meghatározó hőse egy erős, karizmatikus magyar asszony volt, Kanizsai Dorottya – neveldéjének híre átívelt országhatárokat és évszázadokat.

A 2011-ben felújított siklósi vár legértékesebb műemlékei a gótikus kőfülke és a felszentelt templom. A várban számos izgalmas látványosság marasztal: a Tenkes kapitánya-panoptikum, a középkori kínzóeszközök kiállítása, a hadtörténeti kiállítás. Remek nyáresti program a várszínház, ahol a legnépszerűbb hazai előadók, sztárok lépnek fel. A Tenkes kapitánya című rockoperát lovas színészek közreműködésével adják elő minden évben.

Szigetvári vár

A leghősiesebb város – ezt a címet viseli Szigetvár. Nem véletlenül, hiszen várának hőse Zrínyi Miklós, aki maroknyi, 2300 fős végvári csapatával 34 napig állta Szulejmán szultán 65 ezres török seregének ostromát. Majd megadás helyett a várat maga mögött felgyújtva rohant ki, szembe az ellenséggel. Az eredetileg egyszerű toronyvár az évszázadok során alakult erődítményrendszerré. Török Bálinthoz kapcsolódnak pazar védművei és rafinált vízszabályozó rendszere. 1566-ban a törökök rommá lőtték, Zrínyi felgyújtotta. Később, ugyancsak a törökök újraépítették, máig látható dzsámit és minaretet is emelve.
A vár sok rombolás és átépítés után is megőrizte 16. századi földvárszerkezetét, -jellegét. Az időutazáshoz a látogatók beöltözhetnek korabeli várvédő vitéznek, teljes fegyverzettel, és körbejárhatják a teljes várfalat a gyilokjárón. A helyi hagyományőrzők a vendégek tiszteletére (vagy közreműködésükkel) korabeli ágyút és tüzes botot (puskát) is el szoktak sütni.

Érdemes ellátogatni a minden év szeptemberében megrendezett Zrínyi-napokra, melyek nemcsak történelmi és művészeti, de bor és gasztronómiai élményt is nyújtanak. Közvetlenül a vár mellett a város meleg vizes fürdője megújult, organikus stílusú épületével, sikeresen megőrzött emberi léptékével várja a tömegturizmust kerülő látogatókat.

Máré vár

A legenda szerint a magyaregregyi Máré várának egykori ura, Móré Fülöp háborúba ment. Távollétében fiatal, szépséges felesége összeszűrte a levet a szomszédos vár urával, Miklós gróffal, s e titkos kapcsolatukból leányuk született. A holtnak hitt férj váratlanul hazatért, s nejét tüstént a vár tömlöcébe csukatta, és megátkozta törvénytelenül született lányát. Az átkot csak az törheti meg, aki Máré vára közelében, pünkösd hajnalán egymás után megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát.

Máré vára Magyarország egyik legkülönlegesebb, a 60-as években feltárt és helyreállított kis vára. Egy hegytetőn áll, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Mecsek környező hegyvonulatára. Nagyon szép hétvégi kirándulóhely.