Még nincs nálunk fiókod?
Regisztrálj itt!Szabadidő
Bizonyára nem elsősorban a boldogult francia író által – kesernyésen megfogalmazott – állandóság iránti vágynak, hanem a természetközeliség, a színek és a formák tobzódása, a maradandó szépség iránti vonzalomnak tudható be, hogy egyre népszerűbb manapság a különféle ásványok, féldrágakövek gyűjtése. Vannak, akiket egyszerűen a szépségük vonz, mások pedig a köveknek tulajdonított, gyógyítónak, stresszoldónak gondolt hatásaik miatt hódolnak e nemes hobbinak.
Családi hobbi is lehet
Akikben egyszer feltámad az érdeklődés a föld gyomrából vagy domborzati felszínéről származó ásványfajták, vagy a földtörténetet őrző fossziliák (állatok, növények, különféle élő szervezetek megkövesedett ősmaradványai) iránt, igyekszik egyre többet beszerezni belőlük.
Nem sok idő után azon kapják magukat, hogy az ásványboltokban, ásványbörzéken próbálnak újabb és újabb darabokra szert tenni, vagy maguk is belevágnak a kincskeresésbe. Jóllehet a bolygónkon több ezer féle ásvány található, Magyarországon csak nagyon kis hányadukat lehet fellelni, mégis érdemes a kirándulások, túrázások alkalmával nyitott szemmel járni.
Egy családi kirándulás alkalmával például egy kiszáradt patakmederben bogarászva megkövesedett, barnás kúpcsigát találtunk. Mivel feltámadt bennünk a gyanú, hogy nem mindennapi leletre bukkant, felkerestük a Természettudományi Múzeumot, ahol az ügyeletes muzeológus megerősítette feltételezésünket: több millió éves kövület került a birtokunkba.
Ez a véletlen játszott közre abban, hogy családunk közös szenvedélyévé vált az ősmaradványos kőzetek és az ásványok gyűjtögetése. A kollekciónk gyarapodásában szerepük van a magunk által felkutatott, csillogó, kristályos vagy erezetes, ősnövényi, -állati vagy -kagylómintázatot tartalmazó köveknek, de egy-egy születésnap is jó alkalom arra, hogy börzén, bolhapiacon vásárolt, eredeti formáját őrző ásvánnyal is megajándékozzuk egymást.
Az új darabokat azután igyekszünk katalogizálni (különféle ásvány- és kőzetmeghatározó könyvek segítségével azonosítjuk a lelőhelyét – már ha nem magunk ástuk elő –, valamint az összetételét; és a nevével is felcímkézzük), így nemcsak a gyűjteményünk, hanem az ásványokkal kapcsolatos természettudományos és kultúrtörténeti ismereteink köre is bővül.
Egy kis ásványtörténelem
Az ilyen tárgyú könyvekből és honlapokról tudtuk meg például, hogy az ókori rómaiak és görögök az achát különféle színű változatait járványok és természeti katasztrófák elleni védő, valamint szerencsehozó tárgyként a testükön viselték. A manapság gyógyító kövekként keresetté vált, marokkőként vagy golyóként árusított, régen még megmunkálatlan ásványfajtákat a népi gyógyászatban a 19. század elején is alkalmazták külsőleg, vagy a helyi fájdalmak csillapítására („kőrátétellel”), illetve szervi betegségek kikúrálására, porított változatban. Az egyes betegségek gyógyításához különféle fajtájú, színű, összetételű, formájú követ választottak. Fájdalom enyhítésére használtá, és gyógyszertárakban árusították a 18 századi angol patikákban a porított rubint, smaragdot, hegyikristályt vagy lapis lazulit.
A természet kőpatikájából szemezget mind a mai napig a háromezer éves indiai ajurvédikus orvoslás, amely bizonyos anyagok – zafír, gyöngy, korall, holdkő – hamuját különféle drágakövekkel kombinálva használja fel, abban a hitben, hogy egy sor egészségproblémát megszüntet velük. A gyógyhatás logikus magyarázata egyesek szerint az lehet, hogy az ásványok is tartalmaznak olyan nyomelemeket, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára, és nemcsak a táplálékainkon keresztül, hanem a bőrünkön át is jótékonyan hatnak.
Az ásványok mostani kedveltségéhez nem kis mértékben járul hozzá a természetes orvoslás iránt feltámadt érdeklődés is, az a hit, hogy az ásványok, kövek viselése, magunkkal hordása harmonizálja, aktivizálja az emberi szervezet működését. Persze akadnak szép számmal olyanok is, akik racionális szemléletű korunkban is mágikus hatást tulajdonítanak ezeknek a természeti képződményeknek, akárcsak eleink, akik szerencsehozó, egészségvédő amuletteket, talizmánokat hordtak magukkal, vagy nemes kövekből készült ékszereket viseltek.
Így gyűjtögessünk okosan
Akik egyszer beleszeretnek az ásványokba, igyekeznek minél többet birtokba venni, és persze minél többet megtudni róluk. Ebben nemcsak az ismeretterjesztő könyvek sora áll a gyűjtők rendelkezésére, hanem számos ásványgyűjtő helyről tájékozódhatnak a geomania.hu/lelohelylista.php felkeresésével.
A vállalkozó szellemű „kőmániások” elsősorban az ásványgyűjtő utakon (léteznek kifejezetten erre szervezett csoportos és családi túrák, gyerekeknek nyári táborok, amelyekről ugyancsak az internet segítségével lehet tájékozódni) tehetnek szert újabb és hamisítatlan darabokra. A hozzánk hasonló amatőröknek a szerzeményeik „beazonosításában” egyébként sokat segíthetnek a fényképes illusztrációval ellátott ásványbarát honlapok, vagy az ELTE TTK-ján (a XI. kerületi Pázmány Péter sétány 1/C épületének földszintjén) működő Ásvány- és Kőzettár munkatársai, akik az egyetemi szorgalmi időszakban munkaidőben, illetve előre egyeztetett időpontban fogadják az érdeklődőket.
Akik szívesen vásárolnak csiszolt vagy dísztárgyakká, marokkövekké, golyókká formált köveket, belőlük készült ékszereket, vagy vonzódnak a fossziliákhoz, csigákhoz, kagylókhoz is, azoknak ajánlatos tájékozódniuk az időszakosan megtartott ásványbörzék helyszíneiről és dátumairól. Ezeken a „vásárokon” az ásványokat és kőzeteket árusító üzletekben és a webes árusítóhelyeken árusítottaknál jóval olcsóbban lehet hozzájutni az áhított darabokhoz.