A valós világban is igyekszünk betartani bizonyos szabályokat, amelyek arra valók, hogy segítsenek megóvni azt, ami a miénk. Nem hordunk magunknál a kelleténél több pénzt, a pénztárcát olyan zsebben tartjuk, ahol nehéz észrevétlenül hozzáférni, és így tovább. Ezzel együtt meg sem fordul a fejünkben, hogy ne szálljunk fel a hatos villamosra csúcsidőben, vagy ne menjünk ki szombat reggel a piacra bevásárolni, pedig köztudott, hogy mindkettő a zsebtolvajok kedvenc vadászterülete.

Az indokolt óvatosságot szem előtt tartva ugyanilyen magától értetődő természetességgel használhatjuk ki az online bankolás kényelmét. Mert interneten pénzügyeket intézni kényelmes, és megfelelően biztonságos is.

Mi a jelszavad?

A bankok már csak saját jól felfogott érdekükben is megtesznek mindent a biztonságért, ami elvárható tőlük. Helyes persze, ha te is megteszel minden tőled telhetőt. Ha régebbi operációs rendszert használsz, legyen a gépeden vírusirtó szoftver, amely megakadályozza, hogy olyan állomány kerüljön a gépre, amely kárt tehet benne, illetéktelen adatgyűjtést vagy bármilyen, általad nem engedélyezett műveletet hajt végre. És persze legyen tűzfal is, amely megakadályozza az illetéktelen hálózati hozzáféréseket. Manapság egyébként már valószínű, hogy ez a két dolog eleve ott van a gépeden, mert különben elég csúnya dolgok történhetnének vele a mindennapos internethasználat közben. De ha tényleg pénzügyeket akarsz így intézni, helyes meggyőződnöd erről.

A banktól kapott jelszót az első használatkor célszerű (sőt általában kötelező) megváltoztatni, így a jelszavadat valóban már csak te ismerheted. (És mindazok, akiknek elárulod. Ne legyenek túl sokan!) Amikor jelszót választasz, jusson eszedbe, hogy az emberek döntő többsége az 123456 számsort, a születési dátumát, a nevét vagy kutyája-macskája nevét, esetleg az utcája nevét használja, mert fél, hogy különben el fogja felejteni! A biztonságos jelszó legalább nyolc karakter terjedelmű – minél hosszabb, annál jobb –, és van benne kisbetű, nagybetű, számjegy és úgynevezett speciális karakter is.

A legtöbb netbank ma már kétlépcsős azonosítást, mobiltokent és más fejlett biztonsági protokollt használ a beléptetéshez. Ezek az egyszerű jelszavaknál sokkal megbízhatóbb védelmet biztosítanak, miközben az okostelefonon futó alkalmazások a mobilba épített azonosítási módszerekkel – ujjlenyomat, arcfelismerés – kényelmes, gyors és egyszerű belépést tesznek lehetővé a banki kezelőfelületre. 

Csalók a neten

Éppen a napokban történt megint, hogy kéretlen e-mailekkel szórták meg az egyik pénzintézet ügyfeleit, és adategyeztetésre hivatkozva bizalmas természetű információkat, jelszót, PIN kódot kértek tőlük. Az első jelzések után a bank haladéktalanul figyelmeztető mailben hívta fel minden ügyfele figyelmét arra, amit neked is fontos megjegyezned: soha semmiféle jelszót, hozzáféréshez szükséges azonosítót ne adj meg interneten, csakis akkor, amikor te magad használod. Ezeket az adatokat soha, semelyik bank nem kéri e-mailben. Ha tehát ilyen e-mailt kapsz, az csalás, akármennyire hivatalosnak és valóságosnak látszik is. Helyes, ha ilyenkor telefonon értesíted a bankot. Egyrészt így azonnal tisztázódik a helyzet, másrészt a bank intézkedni tud ügyfelei fokozott védelméről.

Ha internetbankot használsz, annak egyik nagy előnye, hogy a világon bárhonnan intézheted banki ügyeidet, ehhez csak egy internetre kapcsolt számítógép szükséges. Most azért tegyük hozzá, hogy amikor idegen gépet használsz, fokozottan figyelj a biztonságra, főleg nyilvános helyen. Ne engedd meg, hogy a gép megjegyezze a jelszavadat, arra is ügyelj, hogy a környezetedben ne figyelhesse ki senki, amikor begépeled. Amikor végzel, a kilépés gombbal zárd be az ablakot, ne „ikszeléssel”. Töröld a böngésző tárolójából az ideiglenes fájlokat, hogy az utánad következő ne juthasson hozzá illetéktelenül az adataidhoz.