Óhatatlan, hogy időnként kéretlen levelek érkeznek postaládánkba, vagy internetezés közben olyan oldalakra tévedünk, amelyek be akarják csapni a látogatót. Az ismeretlen címről érkező leveleket egyáltalán nem javasolt megnyitni, a hozzá csatolt fájlokat pedig kifejezetten veszélyes, mert vírust tartalmazhatnak! Azonnal keltsen gyanút, ha a feladó neve helyett karakterből és számból álló, kiolvashatatlan halmazt látunk.

Ha megnyitottunk egy e-mailt, melynek feladója számunkra ismeretlen nevet takar, esetleg egy ismerősünk vagy közismert cég nevében érkezett, azonnal rájöhetünk, hogy valamilyen csalással van dolgunk, ha az helytelen magyarsággal íródott. Ezeket az árulkodó jeleket viszonylag könnyű lefülelni, más azonban a helyzet, ha – a feladótól a levél tartalmáig – látszólag minden korrektnek tűnik.

Kamu levelek, oldalak a bankok és az adóhatóság nevében

Vannak azonban professzionálisan megfogalmazott levelek, amelyek fejlécében ismert bank logójával, nevével találkozunk. Ilyenkor a tartalom alapján kell rájönnünk, hogy át akarnak verni bennünket. Bankok, pénzintézetek, pénzügyi tanácsadó cégek ugyanis soha nem kérik levélben ügyfeleiket, hogy adják meg nevüket, bankszámlaszámukat, a netbankolással együttjáró felhasználó nevüket, jelszavukat. Bankkártyájuk számát sem kérik, sem annak PIN-kódját.

Előfordul olyan levél is, amelyben arról tájékoztatnak, hogy adótartozásunk van, és átirányítanak egy olyan honlapra, amely egy kamu oldal a NAV logójával, és azt követelik, hogy a megadott számlaszámra fizessük be a levélben feltüntetett „hátralékunkat”. Ne vegyük komolyan az ilyen felszólításokat, de ha valóban lenne adótartozásunk – és lelkiismeretfurdalásunk –, inkább az aóhatósággal vegyük fel a kapcsolatot, és érdeklődjünk a helyes befizetés módjáról. Legújabban a gyermeket nevelő szülőknek visszajáró személyi jövedelemadó apropóján érkeztek tömegesen elektronikus levelek, amelyek célja természetesen az óvatlan felhasználók személyes adatainak megszerzése volt. A csalók leleményessége kifogyhatatlan.

Álörökségek, álnyeremények

Többen kaptak már olyan e-mailt, melyben arról értesítették őket, hogy egy külföldi országban valaki nagyobb összeget hagyott rájuk, és ezért kérik, hogy adják meg nevüket, bankszámlaszámukat. Egyes esetekben még arra is felszólítják a levél címzettjét, hogy az e-mailben feltüntetett számlaszámra utaljon bizonyos összeget, mert az örökséggel kapcsolatos ügyintézés költségekkel jár. E szövegeknek sem szabad bedőlni.

Nem kell elhinni azt sem, ha valaki e-mailben arról tájékoztat, hogy egy játékon nagyobb összeget nyertünk, de a nyereményhez csak bizonyos feltételek mellett juthatunk hozzá. Például kezelési költség címén előbb nekünk kell átutalni egy kisebb összeget egy megadott számlaszámra. És persze, meg kell adnunk nevünket, bankszámlaszámunkat, esetleg bankkártyaadatainkat, együtt a PIN-kóddal.

Ki találjon vírust a gépünkön?

Bánjunk óvatosan azokkal az értesítésekkel is, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy vírust találtak a gépünkön, és azonnali segítséget ígérnek. Ha rákattintunk a megoldást kínáló linkre, egy hamis weboldalra jutunk, ahol egy számlaszámot látunk, erre kell pénzt utalni, hogy megtisztítsák számítógépünket. Pénzt semmiképp ne utaljunk! Ha pedig tényleg félelmünk lenne, hogy vírusos a gép, inkább igazi szakemberhez forduljunk, vagy futtassuk a telepített vírusellenőrző programunkat. Ha nincs a számítógépünkön ilyen védelem, gondoskodjunk róla magunk, vagy kérjük szakember segítségét!

Átverések járvány idején

Az elmúlt másfél évben megjelentek azok a netes bűnözők, akik a Covid–19-ből akartak hasznos húzni. Egyes kamu weboldalak nevében érkeztek kéretlen levelek a postaládákba az Egyesült Államoktól Magyarországig, melyekben a feladók meglepően olcsón kínáltak fertőtlenítőt, arcmaszkot. Az átutalt összegért cserébe azonban nem érkezett semmiféle áru. Ez a biznisz szerencsére már lecsengett, de felhívja a figyelmet a változatlanul ezrével létező áloldalakra, olyan webshopokra, melyek luxustermékeket kínálnak meglepőan alacsony áron. Ez is egyből felkeltheti a gyanút. Előfordul, hogy a kifizetett áru megérkezik, de azonnal kiderül, hogy átvertek minket, mert az hamis, de az a gyakoribb, hogy valakik eltűntek az átutalt pénzünkkel…

Álbefektetők

Az elmúlt évben több olyan magyarországi befektető is akadt, aki „bennfentes” információt – személyes, angol nyelven folytatott telefonbeszélgetést – követően jutott el egy „pénzügyi” honlapra, melyen regisztrálni kellett. Újabb és újabb telefonos konzultációk követték egymást a „brókerrel”, melynek célja a bizalomnövelés volt. Majd jött a bombabiztos befektetési ajánlat: bitcoinba kell fektetni. 17 ezer dollárt kell elutalni egy magadott számlaszámra, és cserébe napi 200 dollár lesz a hozam. Bár ez túl szép, hogy igaz legyen – évi több mint 400 százalékos haszon – mégis több tucat magyar állampolgár átutalta a kért pénzt. Ám a nyereség soha nem érkezett meg. A bűnbanda az Európai Unió országaiban tevékenykedett, s már megkezdődött utánuk a nyomozás.

A szakértők azt javasolják, hogy ha valaki egy brókercéggel veszi fel a kapcsolatot, nézzen utána, hogy az a szolgáltató valóban létezik-e, van-e honlapja, azon vannak-e cégvezetői nevek, elérhetőségeik szerepelnek-e az oldalon, hatósági engedély megtalálható-e a neten, ott vannak-e a közösségi médiában, milyen véleményeket lehet olvasni róluk, képviselőikkel lehet-e személyesen találkozni. Legyen gyanús, ha feltűnően nagy profitot garantálnak. Legfőképpen pedig azt érdemes végiggondolni, hogyan léptünk kapcsolatba brókerekkel, vagy ők hogyan teremtettek kapcsolatot velünk. Telefonhívást, kéretlen levelet kaptunk tőlük? Hirdetés révén jutottunk el a weboldalukra?

Utólag már könnyű rájönni, hogy becsaptak minket, nehezebb előre tudni, hogy áldozatokká válhatunk. Ezért minden esetben legyünk óvatosak, gyanakvóak, mert a kibertérben sajnos ugyanúgy ott ólálkodnak a bűnözők.