Egészség

Milliókat öl meg, mégsem ismered! Mi az?
Rettegsz tőle, pedig azt sem tudod, mitől és hogyan alakul ki! Halálos ítéletként kezeled, holott nem feltétlenül az!

Vannak betegségek és van a rák. A ráktól rettegünk, a rákkal nem tudunk szembenézni, a rákot nem tudjuk nevén nevezni. A többi diagnózist nem szokták eltitkolni az orvosok, a rákot korábban sokszor csak a hozzátartozóknak mondták el. Furcsa, megmagyarázhatatlan tünetek esetén a legtöbben egyből azt kérdezzük: rákom van?

Az egyre hosszabb átlagos élettartam, egyes környezeti ártalmak, valamint a jobb diagnosztika következtében minden negyedik ember életében felfedeznek valamilyen rosszindulatú folyamatot. Ezeknek jelenleg nagyjából kétharmaduk gyógyítható, egyes fajták pedig olyan lassan fejlődnek, hogy a páciens élete végéig tünetmentesek maradhatnak. Ma már a rák diagnózisa nem jelent halálos ítéletet, mégis talán az első számú belső ellenségünknek tekintjük. Kutatók százezrei keresik évtizedek óta a rák kialakulásának okait, s bár hatalmas előrelépések történtek, egységes magyarázatot nem sikerült találni. Talán nincs is. Vannak ugyan hasonlóságok a különféle ráktípusok között, de kialakulásukban, megelőzési lehetőségeikben, kezelésükben és prognózisukban annyira eltérnek egymástól, hogy egységes rákteóriáról (és ennélfogva általános rákgyógyszerről) egyelőre nincs szó.

Hogyan alakul ki?

Minden sejtünk őséből, a megtermékenyített petesejtből sokszoros sejtosztódás során előbb a fontosabb sejtvonalak, majd a specifikus feladatokat ellátó sejtek (ideg, izom, máj, bőr) alakulnak ki. Ezt a folyamatot nevezzük sejtdifferenciálódásnak. Jellemző, hogy minél jobban specializálódott egy sejt, annál kevésbé mutat osztódási hajlandóságot, az érett, meghatározott funkciót ellátó sejtek pedig alig vagy egyáltalán nem osztódnak. A sejtek természetes fogyását valahogy pótolni kell, ezért az érett sejtek visszaalakulhatnak osztódó őssejtté. A sejtdifferenciálódás tehát nem egyirányú folyamat, visszalépés is elképzelhető (ezt dedifferenciálódásnak nevezzük). Az osztódó és az érett sejtek között nagyon érzékeny az egyensúly, ennek megbomlása az egyik irányban a szövet sorvadásához, a másik irányban fokozott sejtburjánzáshoz, daganatképződéshez vezethet.

A rák lényege: egyetlen sejt megvadul, és kontrollálatlanul osztódni kezd. Ez a sejtek normális osztódását szabályozó rendszerek zavara miatt következik be, melynek első lépése a sejtosztódásban alapvető DNS meghibásodása.

Normálisan, ha egy sejtben a DNS működése károsodik, azt összetett sejten belüli rendszerek (az úgynevezett DNS-repair mechanizmusok) igyekeznek kijavítani. Amennyiben ez nem sikerül, a beteg sejt programozott módon, a környezet károsítása nélkül elpusztítja önmagát (ennek neve apoptózis). Ha ez sem következik be, az immunrendszer észleli és a killer T-sejtek segítségével elpusztítja a hibásan működő sejtet. Látható, hogy többszintű védekező rendszerrel rendelkezünk a daganatok kialakulása ellen, a kóros burjánzás csak valamennyiük együttes károsodásakor indulhat el, ez tehát mindig több tényező összejátszásakor létrejövő folyamat. Kell hozzá DNS-mutáció, a sejt önregulációjának és a környezet ellenőrző szerepének a zavara is. Ez ad magyarázatot arra, hogy miért gyakoribb a rák az emberi élet második felében: a többszintű károsodás hosszabb idő alatt nagyobb valószínűséggel alakul ki. 

Jó- vagy rosszindulatú?

Lényeges kérdés, hogy a kontrollálatlan osztódásnak indult sejt mennyire hasonlít a környezetéhez. A jól differenciált, azaz a kiindulási sejthez hasonlító daganatok többnyire lassan növekszenek, nem terjednek a szomszédos szövetekbe, és nem adnak távoli áttétet. Az ilyen daganatok, amelyeket jóindulatú (benignus) tumoroknak nevezünk, a legritkább esetben jelentenek életveszélyt, gyakran kezelésre sem érdemesek. Minél inkább elveszti az osztódó sejtvonal (szakszóval: klón) az eredeti tulajdonságait, annál inkább az őssejtekhez kezd hasonlítani. Ez a folyamat (melyet, mint említettük, dedifferenciálódásnak nevezünk) egyre gyorsabban növekvő, agresszívebb, áttétképződésre hajlamosabb, következésképpen nehezebben kezelhető daganatot produkál. Az ilyen tumorokat rosszindulatú daganatoknak, azaz ráknak nevezzük (a szó még Hippokratésztől származik, aki a melldaganat nyúlványos alakjáról asszociált a rákra). Egyes daganatfajtákat a gyakorlott orvos „ránézésre”, azaz fizikális vizsgálat, laboratóriumi és képalkotó leletek alapján fel tud ismerni. Gyakori azonban, hogy csak szövettani mintavétellel, azaz biopsziával igazolódik a daganat valódi természete, mikroszkóp segítségével ugyanis egyértelműen el lehet különíteni egymástól a jó- és rosszindulatú folyamatokat.

Miért történik mindez?

Az egységes rákteória tehát még várat magára. A mai tudomány többnyire külön tárgyalja az egyes daganattípusokat, különböző eredetre vezeti vissza őket. A lehetséges okok között öröklött és szerzett tényezőket szoktunk elkülöníteni, de gyakori, hogy ezek együttesen indítják el a rák képződését.

A szerzett tényezők között káros szenvedélyek, vírusok, sugárzás, kóros regeneráció, táplálkozás, valamint a környezeti szennyeződések említhetők meg. Legfontosabb közülük a dohányzás, mely egymaga minden ötödik halálozásért felelős Magyarországon; a szív- és érrendszeri betegségek rizikója mellett a szájüregi, gége-, tüdő-, nyelőcső- és húgyhólyagrák kockázatát növeli. Mindezek leggyakrabban éppen a még aktív, 50-70 éves korosztályt érintik, ezért a dohányzás csökkenésének az egyéni hasznon túl óriási társadalmi jelentősége lenne.

Óvatos becslések szerint is egymillió honfitársunknak jelent mindennapi problémát az alkohol, nem meglepő tehát, hogy hazánkban olyan gyakori a szájüregi, nyelőcső- és májdaganatok előfordulása (a nyelv- és ajakrák terén például világelsők vagyunk). Egyre nyilvánvalóbb, hogy a rostszegény, zsíros táplálkozás fokozza a vastagbéldaganatok kialakulásának veszélyét. A legújabb kutatási eredmények szerint az úgynevezett papillomavírusok felelősek az egyik leggyakoribb emberi daganat, a méhnyakrák kialakulásáért. A higiéné jelentőségére utal az a tény, hogy a körülmetélést preferáló kultúrákban sokkal ritkább ez a daganatfajta. Az alapos tisztálkodásnál is sokkal fontosabb azonban a rendszeres nőgyógyászati daganatszűrés.

Speciális forma az úgynevezett hegkarcinóma; hasüregi, azon belül is elsősorban gyomorműtétek után fordul elő, hogy a gyógyuló hegben, ahol értelemszerűen fokozott sejtosztódás zajlik a szövethiány pótlására, elszabadul valamelyik klón, és daganatot képez. Logikailag hasonló jelenség, hogy az amúgy nyugalomban lévő melanoma (anyajegyhez hasonló, pigmenttartalmú bőrdaganat) külső sérülést vagy fokozott sugárzást követő regeneráció közben vadul meg. Ritka daganat a tüdőhártya tumora, a mesothelioma, mely szinte mindig azbeszt belégzésének (keramikusok, bányászok) a következménye.

Szűrővizsgálat és megelőzés

Öröklött tényezőkön a genetikai állományunkat szoktuk érteni. Számos hajlamosító gént igazoltak már, többek között a legtöbb gyermekkori daganat, továbbá a mell- és a vastagbélrák hátterében. Ma már egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal bárki megtudhatja, örökölt-e egyes daganattípusok, így az emlő- és a prosztatarák valószínűségét növelő géneket, és közel van az idő, amikor az összes gyakoribb rosszindulatú megbetegedési hajlamot meg lehet majd határozni. Ennek a megelőzésben van nagy jelentősége, mert amennyiben értesülünk valamely betegségre való öröklött hajlamunkról, tudatosan kerülhetjük az azt provokáló környezeti ártalmakat.

Nem is olyan régen a rákot áldozatait véletlenszerűen megválasztó halálos veszedelemnek tekintettük. Ez az elképzelés többszörösen is megdőlt. Egyrészt a daganatos megbetegedés jelentős részben megelőzhető. Másrészt, ha már kialakult is, a rosszindulatú folyamatok többsége gyógyítható, más esetekben hosszú, évtizedes túlélés biztosítható. Alapszabály, hogy minél korábban ismerjük fel a rákot, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. A rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatokon túl, ne habozz orvoshoz menni, ha valami szokatlant észlelsz a testedben.

szerző: Futaki Balázs
Egészség 2021. FEBRUÁR Megdöbbentő! A fogmosás csökkenti a rákkockázatot
A fogmosás nemcsak meggátolja a fogszuvasodást, hanem a rák kockázatát is csökkentheti.
Egészség 2019. SZEPTEMBER A 4 legjobb rákellenes zöldség
Bár a daganatos betegségek ellen nem létezik univerzális védelem, a megfelelő zöldségek fogyasztásával sokat tehetsz a megelőzésért.
Egészség 2019. AUGUSZTUS A 3 leggyakoribb bőrrák
A nyár vége az egyik legjobb időszak arra, hogy ellenőriztessük bőrünk állapotát, hiszen az UV sugárzás sajnos a bőrdaganatok kialakulását is befolyásolja.
éppen olvassák
01
Egészség 2021. ÁPRILIS 1 óra a tünettől a halálig
A hirtelen szívhalál szívbetegeknél, illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat. Az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el.
02
Egészség 2021. ÁPRILIS Örömkönnyek a virtuális díjátadón
Innovatív ötletek, húszmillió forintos támogatás. Meg vannak a Richter Anna Díj idei nyertesei. (x)
03
Egészség 2021. ÁPRILIS Elképesztő fájdalommal jár a boszorkánylövés
A boszorkánylövés, vagy más néven lumbágó sokak mindennapjait keseríti meg.
Menu