Tagadhatatlan érzés, amelynek régóta keressük az élettani alapjait. Hogy miért kevesebb a depressziós ember, miért intenzívebb a legtöbb pár szexuális élete vagy éppen miért borul fel több kapcsolat egy újabb szerelem miatt, mindennek bizonyára megvannak a hormonháztartásunkra visszavezethető okai. Hogy mégis melyek ezek az okok, abban a mai napig nincs egyetértés, ugyanakkor néhány sarokpontot minden szakember elfogad.

Tavaszi zsongás

Az egyik elképzelés szerint a tavaszi zsongás legfőbb felelőse a tobozmirigy, ahol a melatonin nevű hormon termelődik. A hormon termelését a fényviszonyok befolyásolják, kizárólag sötétben vagy halvány megvilágítás mellett választódik ki. Ahogy tehát hosszabbodnak a nappalok, a tobozmirigy egyre kevesebb melatonint pumpál a szervezetünkbe, így mind energikusabbak, üdébbek leszünk – mondja az elmélet.

Mások szerint ez túlságosan szimpla magyarázat, már csak azért is, mert az ember évszázadok óta nem függ a kinti fényviszonyoktól. A napfény azonban kétségtelenül hat az emberi szervezetre, és bizonyítottan előnyös hatásai nem pótolhatók semmilyen más fényforrással. Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem hormonbiológusa szerint a melatonintermelés mérséklődése mellett a boldogsághormonnak is nevezhető szerotinin fokozottabb kiválasztása is felelős a tavaszi jókedvért, valamint – és itt már kimondottan a szexualitás témájához érünk – a tesztoszteron nevű férfi nemi hormon is komoly hatással van lelki és testi állapotunkra (persze csak a férfiakról van szó). A tesztoszterontermelés ugyanis egy éves ritmus szerint hol fokozottabb, hol kevésbé intenzív, és természetesen ilyenkor, tavasszal éri el éves csúcspontját.

Napfény és szex

Azt gondolhatnánk, hogy az ember olyannyira elszakadt a természettől, hogy a nemi vágynak és a nemzőképességnek már semmi köze az állatvilágban tapasztalt ciklikussághoz. A különböző kutatások azonban ennek ellentmondanak, bár az tagadhatatlan, hogy az utóbbi évszázadokban egyre kevésbé érezhető ilyen típusú ciklikusság. David Lam az Annals of the New York Academy of Sciences című folyóiratban publikálta megfigyelését, miszerint a 16. században a születések március környékén mintegy húsz százalékkal haladták meg az egyéb hónapokban tapasztalt születésszámot, vagyis júniusban fogant a legtöbb gyerek. Azóta ez egyre kevésbé, de még mindig jellemző, négyszáz év elteltével már csupán 10 százalékkal állnak élen a márciusban született babák. Az egyre kisebb „kiugrásban” természetesen szerepet játszik a fogamzásgátló módszerek hétköznapivá válása is. Az bizonyosan pontosabb képet festene a tavasz és a szexuális vágy összefüggéséről, ha a szeretkezések számát figyelhetnénk meg havi bontásban – erről azonban nincs adatunk.

A kérdéshez érdekes adalék még, hogy a sikeres mesterséges megtermékenyítések esetében is hasonló „szezonalitás” figyelhető meg, azaz a természetes görbét követve június folyamán sikerül a legtöbb mesterséges fogantatás.

„Tavaszi fáradtság, nyári punnyadás, őszi levertség, téli álom”

Persze lehet, hogy az egészre csak legyintesz: Milyen zsongásról van szó? Alig bírok talpra állni. Nem véletlen, hogy a tartalékok kimerülését jelző levertségre is van állandó kifejezésünk: tavaszi fáradtság. A két jelenség – a fáradtság és a zsongás – azonban két külön tőről fakad, a fáradtság ugyanis a vitaminhiány következménye, míg a „bizsergés” hormonális jelenség.

A fáradtság leküzdésére nyilvánvalóan a fokozottabb vitaminbevitel és a rendszeres sport jelenthet jó megoldást. Ha viszont úgy érzed, túlságosan fel vagy dobva ebben az időszakban, ne küzdj az érzés ellen, élvezd ki a tavasz minden pillanatát!