Az ötvenhárom éves Kálmán Eszter példakép lehet az árván maradtak, a megcsalt feleségek, a bátor újrakezdők, a gyógyulni és haladni vágyók számára. Kislány volt, amikor szülei meghaltak. Három húga van, ezért beleállt a szülői szerepbe kilencévesen. Nem vették fel az orvosi egyetemre, védőnő lett, ami szerinte majdnem ugyanaz, mint a gyermekorvos, sőt… Megcsalta a férje, ezért el kellett válnia. Belátta, hogy egy házassághoz két teljes értékű, felelősségteljes ember kell. Eszternek fontos az egészsége, igy két év sikertelen párterápia után kilépett, sőt tovább lépett.

Gyermeküknek ezzel példát adott arra, hogy a konfliktusmegoldásnak a proaktív útja egészségvédő, a kríziskezelés pedig létfontosságú. Azóta a már 29 éves fiuk is megerősítette abban, hogy életének nagyon jó döntése volt a válás.

Fel nem adott feladatok

Eszter pontosan tudja, mik a feladatai gyermeke, társa, testvérei és unokái iránt. Fiáról azt mondja, hogy a bizalom és a bázis örökké rendelkezésére áll, amig ő él. Társa vele egyenrangú, igaz embere, akiért Eszter él-hal. Testvéreit mentorálja. Unokáinak szupernagyija, hozzájuk ima és szeretet kapcsolja. A névnapján, 2022-ben született ikerunokáit négy órával születésük után már a kezében tarthatta. Támogató jelenlétével, testi-lelki-érzelmi téren egyaránt követi őket.

Életének meghatározó része, hogy sokat és szívesen tanult. A Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Főiskoláján védőnőként diplomázott 1991-ben. Már a főiskola elvégzése közben, majd azt követően egészségügyi szakoktatóként foglalkoztatták. Rövid ideig magánóvodában dolgozott, majd szolgálatvezető volt a mentőknél. Egészségtantanári szakon szerezte második diplomáját a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán 2005 decemberében. Ugyanabban az évben vált el a férjétől, és Csepelről Szigetszentmiklósra került dolgozni.

Védőnőként 1997. szeptember elsején állt munkába, és 2021. október hatodikán lett vége szeretett hivatásának. „Azért szűnt meg a védőnői állásom, mert elbocsátottak a munkahelyemről” – mondja. Az elbocsátás oka az volt, hogy nem vette fel a Covid elleni védőoltást.

Már negyedszázaddal ezelőtt létre szeretett volna hozni egy mentálhigiénés központot lakóhelyén, Szigetszentmiklóson. Rég dédelgetett álmát tudta megvalósítani 2022 tavaszán, amikor megnyitotta a Most jó Szalont. „Azért ez a név, mert ezt kínálom az érkezőknek, engem megkeresőknek, azoknak, akik bizalommal fordulnak hozzám” – mondja.

A kék szalonban családállítási csoportot, önismereti kört, családi és kreatív alkotóműhelyt szokott vezetni, ugyanott »művész teázó« is működik. A vaníliaszínű szobában különféle masszázsokat és táncot kínál. Egy-egy maratoni táncfoglalkozása három-négy óra hosszat tart.

A környezetében kicsit aggódtak, családja és barátai támogatták az újrakezdésben. Fizikai, lelki, érzelmi segítséget is kapott tőlük. Volt, akivel együtt imádkozott a tisztánlátásért, az áldásért és azért, hogy Isten akaratát megértve legyen ereje annak megvalósítására is.

Azoknak a kortársainak, akik bele akarnak kezdeni valami újba, azt tanácsolja, legyen alapos önismeretük, mérjék fel erőforrásaikat, így a belső indítékokaikat, az anyagi, tárgyi adottságaikat, a körülöttük kialakult szociális hálót és a teherbírásukat. Aztán hittel tegyenek meg mindennap egy lépést. Őt leginkább a boldogság, a változásba és a választás szabadságába vetett bizalma élteti. A döntés mindig az övé, hogy melyik utat választja, hogy érzi magát rajta: sikeres és elégedett.

Arra a kérdésre, hogy miként tudja megélni a boldogságot, két válasza is van.

Kiégés kétszer

A kellemetlen, rossz dolgokat Isten elé viszi imádságban, tőle kér támogatást. „Kertészkedem, beszélgetek a párommal, a barátnőimmel, a tanáraimmal” – fűzi hozzá. Két alkalommal is szembenézett a kiégéssel: 2009-ben iskolavédőnőként, 2022 tavaszán pedig a Most jó Szalon tulajdonosaként.

„2009 decemberében észrevettem, hogy akkor érzem jól magam, amikor iskolai szünet van, vagy nincsenek gyerekek az iskolában” – idézi fel az emléket. Ahogy közeledett a hétfő vagy a vakáció vége, szorongott, kedvetlen volt. A csoportvezetőhöz és a tiszti vezető védőnőhöz fordult segítségért. Azt a választ kapta, hogy erre nincs szakmai protokoll, egyedül kell megoldania.

Elment szabadságra, és jelentkezett továbbképzésekre: részt vett cigánymisszió-konferenciákon, valamint egy kiégéssel is foglalkozó alapítványi szimpóziumon. „Ezek segítettek abban, hogy felismerjem a baj okát.” Helfer-szindrómának hívják ezt a tünetcsoportot, amelynek lényege, hogy a segítő szakember csak akkor érzi jól magát, ha mindig segíthet, adhat. „Előfordul, hogy önmagára nem fordít figyelmet, így kimerül. Ez történt velem is” – magyarázza. A munkaköri leírásán felül jóval többet és többeknek segített, önmagára közben nem ügyelt, elfáradt, kedvetlen lett. Alapos önvizsgálatot, elemzést végzett, mire megtalálta a megoldást. Szigorúan elválasztotta szabadidejét a munkaidejétől. Énhatárait újrarajzolta, betartotta és betartatta másokkal. Három hónapig tartott a gyógyulás, mire visszatért a jó hangulata, és újra szívvel-lélekkel dolgozott a 800 gyermek között.

Hosszú évekkel később a Most jó Szalont otthonában alakította ki, két szoba felújításával. A megnyitó március elején volt. Februárban elindította a honlapját, kitalálta a regisztráció, a lebonyolítás, a marketing menetét és megcsinálta. Két fotóssal, egy tévéssel, két virtuális asszisztenssel dolgozott együtt. A megnyitó előtt két héttel leállították a regisztrációt, mert már csak várólistára jelentkezhettek az érdeklődők. Az esemény sikeresen lezajlott. Mindenki kirobbanóan jól érezte magát a reggel 10-től este 10-ig tartó bemutatók során, mindegyiken maximális volt a létszám.

A tánc lelkesíti leginkább

Egy hét múlva Eszter úgy érezte, hogy a Most jó Szalon szolgáltatásai közül egyikhez sincs kedve. Megkérdezte barátait, mit gondolnak erről. „Biztos az új kihívásokat szereted, ez éltet. Lehet, hogy mást kell keresned” – válaszolta az egyik. „Ha ehhez sincs kedved, legyél író vagy festő” – tanácsolta a másik.

Duna-parti sétái során Eszter felismerte, hogy a kiteljesedése útján a tánc az, ami leginkább lelkesíti, és nincs nagy baja, csak pihennie kell, valamint objektíven értékelnie sikereit, mielőtt tovább tervezi a jövőt. Beiratkozott egy színjátszó körbe, ahol tizenöt héten át hétfőnként három órán keresztül játszottak. Kicsit ez hozta ki a második kiégéséből.

A már másodszorra visszatérő gond figyelmeztette arra, hogy megvan az ideje a munkának és a pihenésnek is. Színes, gazdag, eseménydús, változatos az élete a szolgáltatások, a szabadidő terén is. Összhangba kerül magával, ha a pihenés, a társas kapcsolatok, az Istennel, önmagával töltött idő minden este mérlegre kerül. Húsz éve vezet naplót, ez szintén segíti az egyensúly fenntartásában. Lelkét az imádság, a csend, az alkotás öröme, szerettei jelenléte és az önfegyelem, önelfogadás, önszeretet tartja épségben. Ennek alapja az, hogy tudja: „elég vagyok”.