Bátor Újrakezdők

Stüble Vendégházak
Ha valakinek kétsége van afelől, hogy lehet-e újra kezdeni 50 éves kor felett, annak mindenképpen el kell olvasnia Nemes Viki és Csató Attila történetét.

Mindketten 1971-ben születtek. Viki pedagógus és három felnőtt gyermek édesanyja, huszonkét évig külföldön élt német férje oldalán, de nem egy helyen; legalább tíz pontján a világnak Ázsiától Afrikáig, és ahogy visszaemlékszik, mozgalmas és izgalmas évek voltak ezek, de egy idő után vágyott egy otthonra, amihez a föld közelsége és a gazdálkodás is hozzátartozik. Végül ez is hozzájárult ahhoz, hogy elváltak. A letelepedés, a hazatérés és a gyökeret eresztés gondolatmagja ott volt benne, ám csak akkor szökkent szárba, amikor harminc évi szünet után – „annak idején katasztrofálisan rosszul sült el a megismerkedésünk”, mondják mindketten nevetve – újra összefutottak. Attila egyik facebook-bejegyzése kíváncsivá tette Vikit, 2020 nyarán meglátogatta Attilát Győr melletti hobbikertjében.

Attila közgazdász, két felnőtt lánya van, sokáig tényleg „csak” hobbija volt a permakultúra és a biokertészkedés.

„Két órát beszélgettünk, és nyilvánvaló lett, hogy életünk hasonló irányba fejlődött; ötvenévesen nyugalomra, egy otthon harmóniájára és békéjére vágytunk, és úgy gondoltuk, ezt eddigi lakóhelyünktől, Győrtől távolabb, de Magyarországon belül, egy kisebb településen valósíthatnánk meg. Az egyre gyakoribb találkozásokat hétvégi felfedező túrák követték, fél év alatt bejártuk a Dunántúl minden szegletét és egy véletlen kitérő nyomán akadtunk a Zselic délnyugati csücskében található Somogyhárságyra” – meséli Attila.


De amikor Vikit kérdezzük, gyakorlatilag ő is ugyanígy mondja el a közös életük első fázisát. Ekkor már mindketten túl voltak a saját válásukon, meggyőződéssel állítják, hogy kellettek a maguk mögött hagyott évtizedek tapasztalatai, örömei és csalódásai ahhoz, hogy ma boldogok legyenek együtt.

„Húszévesen másképpen mértük magunkat, és mást tartottunk sikernek – meséli Viki. – Természetesen most is vannak hullámvölgyek – tavaly például beütött a peronoszpóra –, de tudjuk, hogy jól döntöttünk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek feszültségek, hiszen éjjel-nappal együtt vagyunk, de támogatjuk egymást, kölcsönösen ösztönözzük a másikat, és még estére is marad szeretet, amikor nyugovóra térünk. Úgy alszunk el, hogy tudjuk, számíthatunk a másikra, és fejlődünk emberileg.”


Stüble? Stüble!

Mindketten nyitottak voltak a vidéki életre, vonzotta őket a fenntarthatóság és az önellátás ideája, és volt bennük annyi bátorság, elszántság és akaraterő, hogy belevágjanak valami teljesen másba. Olyasmibe, amit a legtöbb ismerősük, rokonuk, gyerekük „őrültségnek” gondolt. (Erre még visszatérünk.) Viki és Attila viszont nem hagyta magát, de óvatosan kezdtek. Az első felújított ingatlan költségeit kordában tartották, és kipróbálták, milyen az élet egy apró zselici településen. „2021 őszére nagyon megszerettük a falut, és a hozzánk látogató családtagok, barátok és ismerősök visszajelzései alapján úgy döntöttünk, hogy nemcsak maradunk, hanem vendégházakat fogunk üzemeltetni, mert másokkal is szeretnénk megosztani azt a csodát, amit találtunk” – jelölik meg az álom valóra váltásának első, de nagyon meghatározó mérföldkövét.

2021 végén magasabb fokozatba kapcsoltak: Somogyhárságy Rózsahegyén (ami valójában egy szőlőhegy) tíz egymás mellett fekvő szőlő-pince-présház ingatlant vásároltak meg és kezdtek el felújítani, illetve a kapcsolódó 2 hektáros, 2-3 évtizede alig művelt dűlőket rendbe tenni. Elsőként a terület déli részén elhelyezkedő présház került sorra, azt Stüble Présház néven tavaly márciusban meg is nyitották a vendégek előtt (ők maguk leköltöztek a faluba), majd három hónap múlva megnyitották a Stüble Kabin vendégházukat, amely egy érintetlen zselici völgyre néz. „Mellékesen” kertet építettek, bioveteményeseket hoztak létre, megmentették a területen található gyümölcsöst és a szőlőket.

De mi az a Stüble? Sváb vidéken járunk, Stüble szobácskát, családias vendéglátóhelyet jelent. „A névvel arra kívántunk utalni, hogy magunknak, majd vendégeinknek egy apró, mégis otthonos és hangulatos lakot szeretnénk létrehozni, másrészt szerettük volna hangsúlyozni a falu, a szőlőhegy és az ott található épületek német gyökereit” – magyarázzák együtt, de nem egymás szavába vágva, inkább harmonikus összhangban:

„Nem számítottunk arra, hogy már a működés első évében ennyien felkeresnek bennünket. Öröm és büszkeség volt rápillantani tavaly késő ősszel foglaltsági adatainkra – a két vendégház közel 90 százalékos kihasználtsággal működött. Talán az új lakóhelyünk iránt érzett őszinte áhítatunkat és lelkesedésünket érezték meg vendégeink, talán sokan csak egy eldugott kis zselici falu nyugalmára vágytak.”


Oké, de mi az a Zselic?

A világvége… Attila szerint tíz megkérdezett közül nyolc nem tudja, hogy merre fekszik ez a tájegység, és a maradék kettőből is csak egy tesz kísérletet arra, hogy leírja. Pedig érdemes utánanézni: meseszép vidék, és a Balatontól, Pécstől és az autópályától sincs igazán messze, ugyanakkor gyakorlatilag érintetlen. Órákig lehet sétálni a dimbes-dombos szelíd tájon anélkül, hogy bárki szembe jönne – kivéve néhány őzikét –, se autó, se stressz, de még egy, a táj harmóniáját elrontó villanyoszlop sem töri meg a varázst. Attila így emlékszik az első találkozására a vidékkel: „bár még soha nem jártam errefelé, a közeli kilátóból végigpillantva a tájon úgy éreztem, hazaértem. A Rózsahegy mindkét oldalán egy-egy völgy húzódik, a párhuzamos dombokat erdősávokkal tarkított szántók borítják. Halvány és markánsabb zöld foltok váltakoznak, a látványt pedig nem zavarja semmilyen, emberi kéz által létrehozott tárgy.”

Egy kicsit jobban marketingelt országban a Zselic olyan „menő” hely lenne, mint mondjuk Toszkána. De talán nem is baj, hogy nem szedik szét a turisták. Viki és Attila missziójuknak tekintik, hogy nemcsak a saját Stüble vendégházaikat, hanem magát a környéket is feltegyék a turisztikai térképre, de abban a formájában, amilyen most: ez itt az a hely, ahol nem lehet elugrani a közeli plázába egy új cipőért, itt egymással kell foglalkozni. A Zselic a legjobb stresszoldó – a gyógyszerek vagy az alkohol mellékhatása nélkül –, világvége abban az értelemben, hogy ez a hely a tömegturizmus ellentéte. Viki egyik legjobb élménye a vendégekkel kapcsolatban az, amikor fejben „összehasonlítja” ugyanannak a vendégnek az arcát érkezéskor és távozáskor: „túlzás nélkül mondhatom, kicserélődnek”

„Sok vendégünk megy el úgy, hogy búcsúzáskor a lelkünkre köti: ha hallunk eladó házról, feltétlenül szóljunk. Feltöltődnek, kikapcsolódnak, egy kicsit újragondolják, hogy mi az, ami igazán fontos az életben. A home office korában innen is lehet dolgozni, harmóniában a természettel. Esténként, ha felnézünk az égre, látszik a Tejút – ez a fényszennyezés miatt csak nagyon kevés helyről mondható el Magyarországon.”


A magas vendégszám és a facebookon olvasható elragadtatott köszönő sorok mögött persze rengeteg munka, és a pár minőség iránti elkötelezettsége is ott van: a Stüblében nincsenek belsőépítészeti melléfogások, kivitelezési hibák, mert Viki és Attila hite szerint az ember csak akkor tud igazán kikapcsolódni, ha a részletek – legyenek bármilyen aprók is – a helyükön vannak. Ugyanez a gondosság köszön vissza minden munkájukban: olyan, ökológiai szempontból is fenntartható lakóhelyet teremtettek, amely természetközeli és takarékosan bánik az erőforrásokkal.

A kivitelezés, felújítás során végig környezettudatos módon jártak el; a Loft apartman minimális területen kínál maximális kényelmet egy akár négytagú családnak, a víz újrahasznosításával, megújuló energiaforrásokkal és sok, a helykihasználást javító hasznos ötlettel.

Boldogan élnek…

Onnan indultunk, hogy mindketten vágytak a föld közelségére, a saját termés örömére. Nos, ez az álom is megvalósult: 2021-ben és 2022-ben már maguk szüreteltek, mind a gyümölcsösben, mind a feltámasztott szőlőlugasokban, ennek eredményeit családtagjaik és vendégeik is élvezik helyi lekvárok, chutney-k, fehér és rozé borok, szőlő- és törkölypálinka, valamint verjus formájában. (Nevetve mesélik, hogy miután túlélték a peronoszpórát, az újbornak ananászíze lett, ez a jó értelemben vett amatőrizmus hozadéka.)

Apropó vendégek: említettük, hogy Viki és Attila családja, gyermekeik és barátaik kissé értetlenül fogadták terveiket 2020 végén, ám elszántságukat, majd sikereiket látva mindenki örömmel nyugtázta nagy váltásukat. Azóta a szüleik, és a gyermekeik is rendszeresen megfordulnak a Zselicben és a Stüblében.

„Igen, boldogok vagyunk” – mondják meggyőzően, mosollyal az arcukon. Úgy vélik, hogy egy hasonló projekt vagy nagyon összekovácsol egy párt, vagy végérvényesen és menthetetlenül elválaszt. Nincs kétség: Viki és Attila az előbbiek közé tartoznak.

Viki és Attila mottója: „Zselic: érintetlen dunántúli vadon, ahol a Tejút rád mosolyog...”
szerző: Rozsnyai Gábor
Bátor Újrakezdők 2023. JÚNIUS Holnemvolt Porta
Ez a sztori nem egy vállalkozás sikertörténete, sokkal inkább egy utazásról szól, ami úgy kezdődik: egyszer volt Holnemvolt... A befejezés nagyon messze van, de Judit és Gábor mindketten hiszik, hogy az utazás legalább annyira fontos, mint a megérkezés. A lényeg az, ami az állomások között van.
Bátor Újrakezdők 2023. JÚNIUS Lovardát nem lehet home office-ban csinálni
Imádja a lovakat, s megvalósította gyermekkori vágyát: lovak között él, dolgozik a saját maga teremtette Cavallo Lovasudvarban.
Bátor Újrakezdők 2023. JÚNIUS Segíteni az embereknek
Évtizedekig alkalmazottként dolgozott, de mellette kiélte alkotni vágyását is. Megálmodója, létrehozója és tulajdonosa az egészségmegőrző termékeket és gyógyászati segédeszközöket üzletben és az interneten is forgalmazó Vitalmedshopnak.
éppen olvassák
01
Bátor Újrakezdők 2024. JÚNIUS 5 tipp újrakezdőknek
A szakemberek szerint fontos, hogy az ember jól fontolja meg, mielőtt más pályára lép. Íme, néhány szempont, amit érdemes átgondolni!
02
Bátor Újrakezdők 2024. JÚNIUS Az életközepi válság jelei
Életed feléhez érve gyakori a életközepi krízisnek nevezett jelenség. Szorongás, bizonytalanság, depresszió keríthet hatalmába.
03
Bátor Újrakezdők 2024. MÁJUS Újrakezdők ötven fölött
Ha valamihez pozitívan állsz hozzá, az sikerül. Ha nem is kizárólag ezen múlik a siker, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ember hozzáállásán sok múlik. Most megmutathatod a saját történeted. Igen, ötvenen túl is!
Menu