Észak-magyarországi kalandozásunkat Erdőbényével, ezzel a hazai köztudatban alig ismert, kiváló elhelyezkedésű kis községgel kezdjük, amely néhány lelkes fiatal vállalkozónak köszönhetően a kultúra, a gasztronómia és a falusi turizmus otthonos fellegvára lett az utóbbi években.

A mintegy ezer főt számláló falucska Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji kistérségben, Miskolctól 58, Sárospataktól 22, Tokajtól 20 kilométerre, a tokaji borvidéken található. A szeretnivaló település minden egyes helyszínének saját egyénisége van. Ezt az egyéniséget (vagy inkább egyediséget) még a nagyobb szállások is igyekeznek megőrizni: nem éktelenkednek a falu fölé, hanem ízlésesen és komfortosan épülnek bele a tájba. Itt egy séta felér egy utazással, amelynek során ismeretlenekkel beszélgethetsz régi barátként, és sok kedves emberrel találkozhatsz, de sehol sincs nagy tömeg. Erdőbényére az egész családdal érdemes útra kelni, hiszen nyaranta számos programmal várják a legkisebbeket is. A szülők bort kóstolhatnak, és nyugodtan beszélgethetnek barátaikkal, miközben a gyerekek parafa dugóból és kukoricacsutkából játékot készítenek, vagy éppen táncolni tanulnak.

Különösképpen igaz ez az egyre népszerűbb Bor, mámor, Bénye… fesztiválra, ahol sokak szerint a húsz évvel ezelőtti Sziget-fesztivál családias, felszabadult hangulata érhető tetten. A fesztivál maga az erdőbényei kertekben zajlik, idén augusztus 14-16. között. Ilyenkor megnyílnak a helyi borászok udvarai, de nemcsak a Tokaji borvidék kiváló nedűit kóstolhatod meg, hanem világzenei és dzsesszkoncerteket hallgathatsz, kiállításokat és különböző előadásokat nézhetsz, vagy egyszerűen csak a fűben heverészve élvezheted a tokaj-hegyaljai falu hangulatát. Vagy kalandozhatsz egyet a helyi gasztronómia világában, hiszen ezen a fesztiválon a legjobb zempléni éttermek a helyi borokhoz illő ételekkel, köztük a régióra jellemző fogásokkal várják a vendégeket a nyugodt, komótos tempóban elfogyasztható kulináris élvezetek jegyében. A falu piacterén, a vásárban pedig helyi kézművesmesterek zempléni finomságokat és termékeket kínálnak.

További információ és részletes program: bormamorbenye.hu

Kincs a mélyben

Erdőbényétől mintegy 15 kilométerre, Sárospatak felett található a lélegzetelállító Megyer-hegyi tengerszem. Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit. A hajdani bányaudvart csapadékvíz töltötte fel, és lélegzetelállítóan szép tó keletkezett a helyén. A tó a legmélyebb pontján 6,5 méter mély, a környező sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. Ma a tengerszem kedvelt túrázó- és kirándulóhely, ahol jól kiépített túraösvények és információs táblák segítik a tájékozódást, a kirándulók biztonságát pedig korlátok óvják. 2011-ben a Megyer-hegyi tengerszem elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet.

Barangolások a Bükkben

A miskolciak kedvelt üdülőhelye a borsodi megyeszékhelytől mintegy hét kilométerre található Mályi község mély, tiszta vizű, hűs bányatava, ahol vitorlázni, búvárkodni és kajakozni is megtanulhatsz, és ahonnan számos kiváló bükki kirándulóhely könnyen megközelíthető.

Miskolcról érdemes jegyet váltani a Garadnáig a lillafüredi erdőn és alagutakon keresztül, kristálytiszta patakok felett kanyargó kisvonatra. Erről akár Füreden is leszállhatsz, hogy a hűs barlangban enyhítsd a forróság okozta kellemetlen tüneteket, de érdemes elmenni egészen a végállomásig is.

Füred és Garadna között pedig megkóstolhatod a híres lillafüredi pisztrángtelep Erdei Halsütödéjének egyedülálló fogásait, ahol biztosan mindig a legfrissebb halat kapod. A választék szerény, de mindig nagyon friss és kiváló minőségű: saját recept szerint fűszerezik és sütik a pisztrángot ropogósra. Az ínyenceket egy igazi különlegességgel, a füstölt pisztránggal várják. (A halat egy éjszakán keresztül, tizenkét féle fűszerben pácolják, és hagyományos módon, bükkfa fűrészporon füstölik egy napig. Az erdei halsütödében átmelegítve majonézzel, mustárral tálalják.)

Akár halat eszünk, akár csak szippantunk a friss levegőből, vagy a völgyek, patakok, kastélyok látványában gyönyörködünk, megérthetjük, miért fakadt itt még nehézlelkű költőnk, József Attila is „dalra”.

Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyű szellője, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatűnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.

(József Attila: Óda, első verszak)

Művészettel a szegénység ellen

A művészeteknél maradva, több egyedülálló kezdeményezés szemtanúi is lehetünk Borsodban. A szlovák határ mellett, Miskolctól 57 kilométerre, az Aggteleki Nemzeti Park hátoldalán, csodálatos környezetben helyezkedik el Magyarország egyik legszegényebb falva, Bódvalenke, amely ma már roma összművészeti törekvésként, freskófalu néven vált híressé idehaza és szerte a világban.

A Pásztor Eszter által életre hívott freskófalu-projekt lényege, hogy a művészet eszközeivel, illetve a turizmus fejlesztésével találjanak kiutat a mélyszegénységben élő helyiek számára, méghozzá úgy, hogy a falut Európa legnagyobb szabadtéri roma festőművészeti tárlatává tegyék, amelyhez a „vásznat” a házak falai adják. A 2009-ben indult projektnek köszönhetően ma már 20 freskó díszíti a hosszú, utcafrontra néző tűzfalakat, páratlan hangulatot teremtve ezzel a faluban. A projekt része a minden évben megrendezett Sárkányünnep nevű roma összművészeti fesztivál is: a roma zene, irodalom és képzőművészet legjobbjai lépnek fel a kétnapos ünnepen, amelynek keretében a helyi asszonyok kiváló főztjét kóstolhatják meg az ide látogatók, és éjszakába nyúlón beszélgethetnek a bódvalenkeiek kertjében – a békés együttélés és a párbeszéd lehetőségét teremtve meg ezzel. Az egyedülálló tárlat egész évben megtekinthető.

A megye másik említésre méltó művészeti projektje El-Hassan Róza képzőművész nevéhez köthető, aki a Bódvalenkétől nem messze található szendrőládiakat segíti évek óta szociális márkájával, a No Corruptionnal (Le a korrupcióval). A No Corruption egy olyan  nemzetközi védjegy terve, amely használati tárgyakat és a szükséges társadalmi változás életfelfogását hirdeti. El-Hassan Róza 2009-től dolgozik  a projekten, amely a szendrőládi mélyszegénységben élő munkanélküliek és fiatalok helyzetén szeretne változtatni: táskákat tervez, melyeket a helyi kosárfonó családok fonnak meg. A projekt társadalmi összefogásra és felelősségvállalásra buzdít.