A brand neve Grill-ázs, és lassan két éve, hogy dr. Farkasinszki Ildikó elindította a Grill-ázs Sütisulit. Többdiplomásként tanulta ki a cukrász szakmát. Az első diplomát magyar-népművelés tanári szakon kapta, a következőt az államigazgatási főiskolán, végül a jogi egyetem következett. „Jogi szakvizsgát is szereztem, valamint üzleti coach vagyok” – tájékoztat.

A valós koránál fiatalabbnak tűnő, mosolygós Ildikó esetében az újrakezdés hosszú folyamat eredménye volt, nem pedig hirtelen döntés. Többnyire vezetői pozíciókban dolgozott. Ez óriási nyomással, nagy felelősséggel, sok stresszel, rengeteg munkával, kevés szabadidővel, szinte semmi magánélettel és kevés sikerélménnyel járt. Két házasság után hosszú évekig egyedül élt, és amikor a lánya családot alapított, úgy érezte, nincs újabb cél az életében. „Korábban mindig tudtam, mit akarok elérni” – szögezi le. Újabb diplomát szerezni, magasabb pozícióba jutni, többet keresni, lakást, autót venni, a lányát egyetemre járatni, és még sorolhatná.

Egy kis cukrászdában…

Érezte, kell valami új cél, szüksége van valamire, ami örömöt ad, és ami teljesen más, mint amit addig csinált. „Elgondolkodtam, és arra jutottam, két dolog van, amit nagyon szeretek: tanulni és sütni-főzni” – mondja. Az utóbbi mellett döntött. Az OKJ-s cukrászképzés ugyan csalódást okozott neki, de már a szakmai gyakorlat kárpótolta. „Egy kis családi vállalkozásnál, a Békeidők cukrászdájában töltöttem a két hét nyári szabadságomat” – emlékszik rá vissza. Olyan élmények, benyomások érték, amelyek meghatározták a további pályafutását. „Ilyen volt, amikor az első sütimet kitették a vitrinbe, és belém nyilallt, hogy valaki ezért pénzt ad majd. Vagy amikor a pultos lány hátrahozott a műhelybe nekem 100 forintot azzal, hogy az egyik vendég küldi a cukrásznak, mert annyira ízlik neki a pite” – meséli még most is lelkesen. Ott, abban a kis cukrászdában dőlt el, hogy Ildikónak még valami köze lesz a cukrászathoz.

Aztán megismerte a párját, aki szintén a gasztronómia szerelmese. „A második randinkon főzőiskolába hívott. Akkor már tudtam, hogy egymásnak lettünk teremtve” – mondja mosolyogva. Ő volt az is, aki meggyőzte, hogy jelentkezzen az Idesüss című amatőr cukrászversenybe. „Tiltakoztam, mert nagyon összeegyeztethetetlennek tartottam a munkámat és a tévés gasztroreality show-ban való szereplést” – szögezi le Ildikó, aki akkor az Állami Számvevőszék humánpolitika vezetője volt. Azzal is tisztában volt, hogy ha jelentkezik és beválogatják, muszáj lesz eldöntenie a váltást.

Két hét, és három casting után megkapta az értesítést, hogy benne lesz az első évadban, hamarosan kezdődnek a forgatások. Leült hát a főnökével, és megkérte, hogy engedje el. „Először azt hitte, hogy cserben hagyom, és elmegyek máshová jogásznak” – magyarázza. Amikor Ildikó megnyugtatta, hogy nem erről van szó, hanem „önmegvalósítani” akar, megnyugodott, és nagyon támogatóan állt a kéréshez. Így azon a napon, amikor az első adás elindult a tévében, Ildikó már nem volt többé humánpolitikai vezető. „Nem lett volna bátorságom mindehhez, ha nincs mögöttem a párom, a lányom, az anyukám, mindvégig bíztattak, és hittek bennem, szurkoltak nekem” – mondja. A versenyben egészen a döntőig menetelt… bár nem nyerte meg, elmondhatja magáról, hogy az ország három legjobb amatőr cukrászának egyike. „Ekkor már én is elhittem, hogy több vagyok, mint egy háziasszony, aki kicsit jobban süt az átlagnál. Tudtam, hogy tényleg dolgom van a cukrászattal” – összegzi.

Az első workshop után

Szüksége volt néhány hónapra, míg megtalálta, mi is az a dolog. Rájött, hogy nem akar cukrászdát nyitni, csöbörből vödörbe esni, munkával tölteni a hétvégéket, ünnepnapokat. Olyasmit szeretett volna, ami kellő rugalmasságot ad, amelyben ő tervezheti meg a hetét, amibe belefér, hogy ha akar, reggel futni mehet, hogy heti egy napot a két pici fiúunokájával tölthet, be tud a lányának segíteni, és a párja életében is 100 százalékban jelen lehet. Volt benne aggodalom, hogy miből fizeti a számláit, tud-e az új munkájával pénzt keresni, de egy percig se bánta meg a váltást. Élvezte a hirtelen rászakadt szabadságot. Régi munkahelyén kapott egy szakértői feladatot, amit heti három napban el tud látni. „Így egy kicsit könnyebb volt tervezgetni, hiszen van egy fix jövedelmem” – mondja.

Elkezdett mestercukrászok workshopjaira járni, hogy fejlődjön. Régóta motoszkált benne, hogy legszívesebben ő is tanítana. Mindig is szeretett emberekkel foglalkozni, coach tudásának humánpolitikusként és vezetőként egyaránt hasznát látta. Amint megfogalmazódott benne a sütisuli, a pesti belváros szívében meg is találta hozzá a tökéletes helyszínt. Lassan két éve, hogy elindította a Grill-ázs Sütisulit.

Az első workshop után eufórikus boldogsággal ment haza, és bár nagyon fáradt volt, órákig mesélt a párjának, hogy milyen fantasztikus élményben volt része. Azóta több százan fordultak meg a konyhájában. Valódi kis közösségek alakultak, és vannak már visszajáró vendégei is. A veszélyhelyzet kihirdetését követően pár hónapig nem tartott workshopokat, de a receptek keresését és új receptek kikísérletezését folytatta, személyes kontaktus helyett a honlapján osztva meg azokat.

Élesztő hiány lévén kiírta a Facebookra, hogy bárkinek ajándékoz kovászt, hisz ő is azzal süti a kenyereket otthon. A jelentkezőknek időpontokat adott, és egy rövid használati útmutatóval a kis kovászt kirakta a kerítésük tetejére, kerülve így a személyes találkozást. Hálából viszont a virágtól kezdve a házi lekvárig mindenféle ajándékot hagytak neki. 

Könyvkiadó kerestetik

Süticoachként rengeteg elismerést zsebel be ismerősöktől és ismeretlenektől. A lányának ő a példaképe, az anyukája nem győz dicsekedni vele, s ez nagyon sokat jelent Ildikónak. Persze fontosak azok a sikerek is, amelyek mindig meglepik. „Cikkek jelentek meg rólam, tévében sütöttem, közönségtalálkozóra és receptversenyre hívnak, az M2 Petőfi TV pedig bemutatta a trendi skandináv süti workshopomat” – fűzi hozzá.

Mondhatná, hogy már mindent elért, de ezt nem tartja igaznak. Azért választotta a Grill-ázs nevet, mert elvarázsolta a párja révén megismert új gasztrovilág, a grillezés. Ildikó vett egy kerámiakamadót, vagyis faszén tüzelésű kerámiagrillt, és elkezdett desszerteket sütni benne. Kísérletezik, és a marcona külsejű, főként hatalmas húsokat sütő pasik befogadták, recepteket kérnek tőle, sőt Amerikába is eljutott, a BBQ világbajnokságra. „Az álmom, hogy egyszer összerakjak egy grilldesszert könyvet, és találjak egy kiadót, amelyik lát benne fantáziát” – mondja búcsúzóul. Élvezi a média figyelmét, szívesen szerepel, és reméli, hogy egyszer majd nem csak versenyzőként vesz részt egy gasztrovetélkedőben.