Szabadidő

A tüzes borok vidéke
A Villányi borvidék a szüreti időszakban és azon kívül is varázslatos.

Villányban és környékén megkezdődött a korai szőlőfajták szüretelése. Ahogy közeleg az ősz, a jó borok szezonja, a figyelem is egyre inkább neves borvidékeink felé fordul. Nézzünk körül ezúttal Villányban!

Ötszáz éves múlt

A török idők után, Villány szinte teljes elnéptelenedését követően vállalkozó kedvű német telepesek ültek tutajba, hogy a Dunán leereszkedve megállapodjanak Villányban és környékén. A svábok szorgalmának és szakértelmének köszönhetően ekkor kezdődött a villányi borok első aranykora, és egyes források szerint ezek a kiváló italok a 18. század közepére eljutottak New Yorkba, sőt Dél-Amerikába is.

A 19. század végi filoxéravész aztán mindennek véget vetett – nem csak itt, de egész Európában megtizedelve a szőlőállományt. Az „ellenszert” az egész kontinens egy villányi szőlőnemesítőnek, Teleki Zsigmondnak köszönheti, ő állította elő azt az oltványt, amellyel ki lehetett védeni e veszedelmes kártevő újabb megjelenését. A filoxéra utáni újratelepítés aztán olyan gyors volt, hogy 1914-re a szőlőterület elérte korábbi nagyságát – ám ez a másodvirágzás nem tarthatott sokáig. A második világháború után a német lakosság egy részét bűnösnek nyilvánították és kitelepítették, majd az államosítás és a földreform is megtette a magáét. A kommunista időkre jellemző epizód, hogy a legjobb bort adó Kopár-dűlőben például kivágták a szőlőt, és borsót (!) ültettek ide. Ma már a magyar abszurd legendáriumhoz tartoznak a magyar citromültetvények, amelyek szintén ezen a vidéken pompáztak.

A nyolcvanas évek végén aztán megjelent a privát szféra, és hosszú idő után a borvidék újra fejlődésnek indult. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend, 1997-ben pedig Villány egy nemzetközi zsűritől megkapta a „szőlő és bor városa” címet.

Azok a tüzes vörösek

A jó borhoz állítólag négy dolog kell: klíma, talaj, borász és fajta. Nos, a klíma és a talaj adott, az egy négyzetméterre jutó neves borászok száma pedig talán itt a legmagasabb az országban. Még a borászatban kevéssé járatosak is találkoztak már a Gere, Bock, Tiffán vagy Malatinszky névvel, de rajtuk kívül közel kétszáz család foglalkozik ezzel a nemes tevékenységgel. Ami a fajtát illeti, a villányi sajátosságokra sem lehet panasz, Haas Mihály szavaival élve: a vörösborok között „a villányi úgy tűnik elő, mint százados agg tölgy a bokrok fölött”. A borvidéken inkább Siklósra és környékére jellemzők a fehérborok, Villány térségében pedig valóban a vörös fajták vannak túlsúlyban. Ezek között is a kékoportó jellemzi legjobban az itteni pincészetek arculatát, talán nem is találhatni olyan gazdát, aki ne kínálhatna meg egy pohár jó portugieserrel.

A két elnevezés – a kékoportó és a portugieser – ugyanis egyazon fajtát takarja. A boltok polcain ma már mégiscsak elvétve találunk Kékoportó feliratú címkét, mivel az oportó megnevezés földrajzi névre utal, és az EU-előírásnak megfelelően a portugieser a hivatalos megszólítás (mintha ez nem utalna földrajzi névre). Hogy ennek a fajtának mi köze Portugáliához, azt ma már nehéz megmondani, csak az biztos, hogy a 18. században került Magyarországra, és a szőlő bogyóinak hamvaskék színe miatt kapta a kékoportó nevet. Bár az országban több helyen termelik, itt, Villányban vált igazán népszerűvé ez a mélyvörös, lágy, zamatgazdag bor, olyannyira, hogy a helybeliek főleg csak becézett alakján, kékopinak hívják. A legtöbb hazai borvidéken megtaláljuk, gyakran más borokkal társítva kerül a palackba. Villányban kiváló minőségű Portugiesert találunk önálló fajtaként palackozva, sőt kiváló rose borokat is készítenek belőle.

Villányi hétvége

Villányba érkezők elsősorban a hétvégi turizmust erősítik, legtöbben egy-két, borkóstolással színesített estére térnek be ide. Pedig nem csupán Villány, hanem a borvidék egyéb települései is (Villánykövesd, Kisharsány) érdemesek egy látogatásra, nem is beszélve a környékbeli látványosságokról. Talán nemcsak az osztálykirándulások célpontjaként említhető Siklós, Szigetvár vagy Mohács, de érdemes átruccanni akár Pécsre vagy a harkányi fürdőbe is.

Villányhoz köthető Magyarország első borútja, a Villány–Siklósi Borút, amely 18 településen kanyarog keresztül. A települések vállalkozói borversenyek, fesztiválok szervezésével, bortúrákkal és egyéb kulturális rendezvényekkel próbálják jó hírét kelteni a vidéknek, így nincs is olyan évszak az évben, amikor ne kínálnának valamilyen borkedvelőket vonzó programot.

szerző: Tóth Péter Zoltán
Szabadidő 2021. AUGUSZTUS Az ezeréves magyar határ
Erdélyi barangolásunk a történelmi magyar határig vezet, ahonnan hazafelé vesszük az irányt. A ránk váró közel nyolcszáz kilométeres út szépségekben bővelkedő, élményekkel teli felfedezéseket tartogat.
Szabadidő 2020. NOVEMBER Meglepő érdekességek a régi magyar gasztronómiáról
Mi jut eszedbe a magyar konyháról? Paprika, hagyma, nehéz, fűszeres ételek? Régebben igazi ínyencek voltunk!
Szabadidő 2019. JÚNIUS Különleges várak: járd be őket akár egy hétvége alatt!
A Dél-Dunántúlon hét várat akár egy hétvége alatt is bejárhatsz: indulj a korai középkorból, és juss el a 18. századba.
éppen olvassák
01
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Természeti kincsek az ős-Alföldön
Közel negyven éve, 1982-ben jött létre a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet, amely az ősi Alföld egyetlen fennmaradt darabját őrzi.
02
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Ásó, kapa, féltékenység
Boldogan éltek, míg… pontosan meddig is? Míg ásó, kapa, nagyharang el nem választotta őket? És ki fogta az ásó nyelét: a kaszás vagy a zöldszemű szörny?
03
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER 4 lenyűgöző irodalmi kávéház Európában
Különleges kávéházak, ahol a friss kávéillat mellé patinás múlt jár.
Menu