Egészség

7 megdöbbentő adat az emberi testről
Tudtad, hogy reggel magasabb vagy, mint este? Vagy hogy a leheleted karakterét több ezer molekula határozza meg? Néhány adat következik az emberi test csodálatos világából.

A világ legbonyolultabb rendszere, az emberi test feltérképezésében még a szakembereknek is komoly adósságaik vannak, az átlagember pedig szinte semmit sem tud arról, hogyan is működik az agy, a szív vagy a máj. Ezért is lehet meglepő, ha egy-egy számadatban leegyszerűsítve nyerünk megközelítő ismereteket szívünk működéséről, légzőrendszerünk bámulatos összetettségéről vagy éppen emésztőrendszerünk hatékonyságáról.

A következőkben ilyen formán, százalékokban, mértékegységekben, arányszámokban mutatjuk be a test működését, illetve annak következményeit, kiragadva a rengeteg adatból néhány valóban megdöbbentő, érdekes információt.

1. Bár az agyunk a testünk tömegének csupán 2 százaléka, ez a szervünk használja fel a véráramban keringő oxigén 20 százalékát.

Az emberi szervezet minden szervébe, szövetébe a vér szállítja a szükséges tápanyagokat, elsősorban az oxigént. Mivel az idegsejtek oxigénigénye különösen nagy, az agy pedig több mint 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, ez a szervünk igényli a legtöbb oxigént. Az agy idegsejtjei néhány percnyi oxigénhiányos állapot után végleg károsodnak vagy elpusztulnak, ezt az állapotot nevezzük stroke-nak vagy szélütésnek.

2. Az ember kb. 1 cm-rel magasabb reggel, mint este.

Hihetetlennek tűnik, de tényleg így van, bárki kipróbálhatja, akár az ajtófélfánál jelölve a reggeli és esti magasságát. A különbség vélhetően abból adódik, hogy éjszaka, amikor testünk tömege nem terheli a gerincoszlopunkat, kissé megnyúlunk, így a reggeli mérésnél magasabbnak bizonyulhatunk. Napközben a nyomás hatására mind a csigolyáink egymással érintkező rostos porclemezeinek vastagsága, mind a gerincoszlopot egyben tartó, illetve mozgató szalag- és izomrendszer abszolút hosszúsága csökken. Előbbi pusztán a gravitáció, utóbbi a napközbeni izomtónus-fokozódás hatására cselekszik így.

3. A szív olyan nyomást fejt ki, mellyel akár 9 méterre is kilőhetné a vérlemezkéinket.

Azt a nyomást, melynek ellenében a bal szívkamra kilöki a vért, artériás vérnyomásnak nevezzük. Ezt a lökéshullámot tapinthatjuk ki a pulzusunkon. Az artériás vérnyomás állandóan változik, legnagyobb értékét szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez érvényesül a kilökési fázis csúcspontján. Ezt a nyomásérték higanymiliméterben (Hgmm) szokás megadni. Magas vérnyomás (hipertónia) esetén a szív és az erek falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket, ezzel jelentősen megnövelve a szívinfarktus és a szélütés (stroke) kockázatát.

4. A gyomrunk belseje 3-4 naponta megújul, mivel a régi feloldódik a gyomorsavban.

Mivel a gyomorsav nem más, mint sósav, nem meglepő a maró hatás következménye. Az emberi gyomor 24 óránként körülbelül 2 liter gyomorsavat termel. A maró hatástól a gyomorfalat az úgynevezett mucin védi meg, ez teszi lehetővé, hogy a gyomorsav ne marja ki a gyomrot.

5. A leheletünkben 4000 különböző molekula van.

Hogy mennyire összetett a leheletünk, elsősorban nem azért fontos, mert a szájszag szinte végtelen variációjának lehetőségét hordja magában. A különböző betegségek diagnosztizálásában felbecsülhetetlen jelentősége lehet a kilélegzett levegő elemzésének. Az 1980-as évek óta fejlesztett „elektronikus orrot” jelenleg is alkalmazzák a rák vagy az asztma kiszűrésére.

6. Naponta kb. 120 millió szexuális aktus történik a Földön.

Nem is olyan magas ez a szám, ha a Föld teljes lakosságához mérjük. Ha a 7 milliárdból levonjuk a kiskorúak számát, körülbelül 5 milliárd potenciális partnert kapunk, ami 2,5 milliárd párt jelent. A párok ezek szerint átlagosan csupán 20 naponta élnek nemi életet. Ha tényleg így van, nem kell félnünk a túlnépesedéstől. (Ez a számolás persze erősen torzít, számtalan tényezőt nem vesz figyelembe.)

7. A 60. életévünk környékén elveszítjük az ízlelőbimbóink 50 százalékát.

Ízlelőbimbóink amúgy sem hosszú életűek, a körülbelül 6000 „példány” körülbelül 10 napig él, majd újak nőnek helyettük. Érdekes, hogy csecsemőkorban viszonylag kevés ízlelőbimbónk van, gyerekkorban egyre nő a számuk, majd körülbelül negyvenéves kortól következik az az életszakasz, mikor az elpusztult ízlelőbimbóink helyett egyre kevesebb új bimbó indul növekedésnek.

szerző: Ötvenentúl.hu
Egészség 2020. JÚLIUS 5 hihetetlen tévhit a férfiasságról
Az idők során sok olyan hiedelem terjedt el a férfiassággal kapcsolatban, amely manapság már alig vagy egyáltalán nem állja meg a helyét. Most megtudhatod, melyek ezek!
Szabadidő 2020. MÁJUS 6 szabadtéri sport, mellyel szórakozás az edzés
Nem feltétlenül kell az edzésnek unalmasnak lennie! Használd ki a jó időt, és találd meg a számodra legszórakoztatóbb mozgásformát!
Egészség 2019. JÚLIUS Így hatnak a frontok a szívünkre
Az elkövetkező időszakban többféle fronthatással kell számolnunk. A hideg- és a melegfrontok is megterhelik a szívünket, érrendszerünket.
éppen olvassák
01
Egészség 2020. NOVEMBER 5 elképesztő tévhit a konyhában
Az ételek és konyhai alapanyagok között vannak olyanok, amelyekhez meglepő tévhitek kötődnek. Lerántjuk a leplet!
02
Egészség 2020. NOVEMBER Ezt jelenti a krónikus betegség
Naponta hallunk róla, de biztosan tudod mit jelent?
03
Egészség 2020. NOVEMBER 11 szuper ötlet, amely megszépíti a napodat
Mire jó a reggeli rituálé? Néhány trükk segítségével a reggeli rohanást a nap fénypontjává varázsolhatod.
Menu