Virágaink, zöldségeink rendszeres öntözést igényelnek. Ahhoz azonban, hogy megfelelő mennyiségű vízzel és technikával locsoljuk növényeinket, érdemes néhány tényezőt figyelembe venni. Tóth Ádám, a Kertguru kertépítője szerint nincsenek kimondott vagy írott szabályok, sokkal inkább józan ész kérdése a locsolás:  függ a kertben ültetett növények típusától, a föld minőségétől, az évszaktól, az időjárástól stb. Szerencsére nem nagy ördöngösség „jól” öntözni a kertet. A legegyszerűbb a talaj szárazságának ellenőrzésével meghozni a döntést.

A locsolás teljesen hasztalan, ha a víz túlságosan gyorsan folyik át a növény földben lévő részén, a földlabdán, szárazon hagyva a gyökér tetejét. Ez akkor történhet meg, ha nagyon gyorsan vagy túl sok vízzel öntözzük meg. A lassabb locsolás – a víz apránkénti adagolása – hatékonyabb. A cél, hogy a víz kellő mélységben lejusson a növény gyökeréhez, legyen szó palántákról, szobanövényekről, bokrokról vagy fákról.

A talaj szárazságát ellenőrizhetjük kézzel – az egyik legbiztosabb „víztartalommérő” módszer – vagy ásóval: ha 12–30 cm mélyen is elég nedvesnek tűnik a föld, akkor nincs ok az aggodalomra. Kis és közepes cserepes növények esetében idővel már a cserép súlyából is meg tudjuk becsülni, elég vizet adtunk-e a növénynek.

Sok esetben a kertek öntözésére a legjobb megoldásnak a – leszúrható, állványos vagy kézi – locsoló bizonyul, jó tudni azonban, hogy az így felhasznált víznek mindössze 40-50%-a jut el a növények gyökeréig, így nem csak a nagyobb kertek esetében érdemes fontolóra venni csepegtető öntözőrendszer kialakítását.

Íme, öt aranyszabály a kezdőknek és bizonytalanoknak.

A gyökérzet a lényeg!

Mindig a gyökérzónára fókuszáljunk öntözéskor: fontos, hogy a gyökérzetet érje el a víz, a felszíni locsolás nem tesz jót a növénynek. A fű és az egynyári növények gyökerei inkább a talaj felső részében találhatók, míg az évelők, cserjék és fák zöme a talaj felső 30–60 cm-es szintjét járják át. Nehéz, kőkemény földben a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a 15–40 cm-es mélységet. Ekkor is ellenőrizhetjük tapintással vagy ásóval, hogy elegendő vizet juttatunk-e a földbe.

Megfelelő eszközökkel egyszerűbb és hatékonyabb

Fordítsunk kellő figyelmet kertünk locsolására, megfelelő eszközöket használva, mint például a csepegtető cső, könnyű slag, öntözők és időzítők. Jól átgondoltan kiépített csepegtető rendszerrel hatékonyabban láthatjuk el a növények gyökereit vízzel, mint felszíni öntözéssel.

Szükség szerint, időjárástól függően locsoljunk!

Mindig akkor locsoljunk, amikor szükség van rá. Az automata időzítővel ellátott öntözőket állítsuk át abban az esetben, ha az időjárás-előrejelzések szerint eső várható, vagy naponta vannak záporok, zivatarok. A növényzet túllocsolása ugyanolyan káros, mint a kiszáradás.

Mulcsozzunk!

Használjunk talajtakarót, mulcsozzunk, ami csökkenti a fölbe került víz elpárolgását, valamint megakadályozza, hogy a földet egy nagyobb zápor – pl. a nem vízszintes, lankás területekről – elhordja, elmossa. A locsolás egyik sarkalatos pontja a megfelelő mennyiség. Túllocsolás esetén a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak, vagy oxigénhiánytól szenvedhetnek. A növények locsolása az emberek egészséges étrendjéhez hasonlóan működik: a túl sok és a túl kevés víz ugyanúgy árthat a növénynek.

Locsoljunk okosan!

Nem elég, ha a locsolás pusztán abban merül ki, hogy egy locsolófejet minden második nap kiteszünk a kert közepére, bár még ez is több annál, mint ha egyáltalán nem locsolunk. Néhány jó tanácsot érdemes megszívlelni, miként öntözhetjük okosan szomjas kertünket.

Lehetőség szerint reggel, a korai hajnali órákban vagy este locsoljunk, amikor kisebb a párolgás. A következő növényeket inkább a reggeli órákban öntözzük: alma, bab, begónia, feketeszeder, cseresznye, uborka, dália, muskátli, szilva, málna, rózsa, eper, paradicsom.

Kerüljük a betegségre fokozottan érzékeny növények késő esti, éjszakai locsolását. Az öntözést követően a leveleken órákon át „csüngő” vízcseppek fokozzák bizonyos gombák elszaporodását. Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva a kártevő gombák támadását.

Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő, ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve. Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is – gyakrabban locsoljuk őket, de NE túl sok vízzel. A nedvességtartalomnak a talajfelszínhez közelebb kell esnie, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél – melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre – kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.