Országunkban május közepétől augusztusig tart a villámokban gazdag időszak. Évente négyzetkilométerenként legalább két villám csap le. Magyarországon minden évben 20-40 embert ér villámcsapás, legtöbbjüket kocogás vagy biciklizés közben.

A villám

A villámok elektromos légköri kisülések. A talajhoz közeli meleg és a magasabb, hideg felhőrétegek találkozásánál keletkeznek. A hideg rétegek pozitív töltésűek, az alsók negatív töltésű részecskéket tartalmaznak. A töltéskülönbség kiegyenlítődése során keletkezik a villám, melynek feszültsége 500 millió volt is lehet. A villám közelében a levegő hirtelen több ezer Celsius-fokra melegszik fel, az egész folyamat nagyon gyorsan zajlik le, a villámlás kísérő jelensége a dörgés. Mivel a hang a fényhez képest lassabban terjed, a dörgést valamivel később halljuk, mint ahogy a fényjelenséget észleltük.
Akik túlélik a villámcsapást, gyakran egész életükben szenvednek a következményeitől. Ha a szervezetet közvetlen villámcsapás éri, alig marad esély a túlélésre, ennek feszültsége ugyanis több mint 100 000 volt lehet.

Az ilyen erős áramütés azonnal szívleálláshoz és halálhoz vezet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül, ám így is olyan súlyos következményei lehetnek, mint a bénulás, az amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás.

A Regensburgi Egyetem vizsgálatai

A Regensburgi Klinikán tudósok és neurológusok vizsgálták a villámcsapások áldozatait. Sok páciens diffúz panaszokról számolt be, mint amilyen a zsibbadás, az érzésvarok és a fáradtság. A regensburgi orvosok feltételezik, hogy mindennek oka az idegrendszert ért károsodás. A villám a legcsekélyebb ellenállást keresi. Ha emberi szervezetre csap le, átáramlik az ereken és a perifériás idegrendszeren. Tönkreteszi az idegkötegeket, amelyek a mozgást irányítják, és az érzeteket továbbítják. A vizsgálatok szerint a villámcsapást túlélők gyakran pszichés problémákkal is küzdenek. Sokaknál állapítottak meg koncentrációs zavarokat és depressziót. A túlélők fele nem tud újra munkába állni.

Az elsősegély életeket menthet

1. Azonnal hívj mentőt!
2. Ellenőrizd, hogy a sérült lélegzik-e, van-e pulzusa, helyezd biztonságba az időjárás viszontagságaitól, gondoskodj róla, hogy ne fázzon, és melege se legyen.
3. Ha a sérült eszméleténél van, helyezd stabil oldalfekvésbe. Közben figyeld, hogy rendesen lélegzik-e.
4. A további sérülések kezelése: az égési sérüléseket steril sebkötöző anyaggal fedd be, ha csonttörés is történt, az érintett testrészekhez ne nyúlj.
5. Ha a légzés leállt, de pulzus érezhetően van, lélegeztesd a beteget szájból szájba, ha a pulzus nem tapintható ki, alkalmazz szívmasszázst.
6. Ha a betegnek megállt a szíve, fektesd a hátára, és alkalmazz mellkaskompressziót!

A közvetett villámcsapás is igen veszélyes

A villámcsapás közvetve arra is hatással van, aki csak a közelében tartózkodik. A villám árama a földet érés helyétől a talajban minden irányban szétterjed. Ha ilyenkor a két lábfej között feszültségkülönbség alakul ki, áramütés következik be, aminek súlyos következményei lehetnek, például szívleállás. A villámcsapás helyétől számított 10 méteres körzet veszélyzónának minősül, a hegyekben azonban ennek kiterjedése még nagyobb. Minél távolabb áll valaki a becsapódás helyétől, annál kisebb feszültség érheti.

Mindig kórházba kell szállítani, akit villámcsapás ért

Még ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés, mindenkit, akit villámcsapás ért, kórházba kell szállítani 24 órás megfigyelésre. Ennyi idő alatt ugyanis szívritmuszavarok léphetnek fel, annak ellenére, hogy a páciens korábban jól érezte magát, és semmilyen panasza nem volt.

Miért vagyunk nagyobb biztonságban az autóban?

Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez. Ha az autót villámcsapás éri, az utastérbe nem jut be az áram, hanem ehelyett a földbe vezetődik. Viharos időben ezért feltétlenül maradjunk az autóban, zárt ajtók és ablakok mögött.