Még nincs nálunk fiókod?
Regisztrálj itt!
Bátor Újrakezdők
2023. JÚNIUS
Mindennap tanulom önmagamat
Sok mindenre lehetne büszke az életében: akár az anyaságára, akár a sikeres vállalkozására is. Laza Ildikó mégis a bátorságát tartja a legfontosabbnak, amivel 50 évesen újrakezdte az életét.
Úgy is hozhatta volna a sors, hogy tudós emberként fut be elismerésre méltó pályát. De korán otthagyta a Budapesti Műszaki Egyetem szerves és biológiai vegyészmérnöki karát, és a családi életet választotta. Megszülte és nevelte a három fiát, örömöt lelt a családi életben, ellátta a háztartás tennivalóit. Amikor pedig az óvodáskorú gyerekei mellett – egy festékbolt alapításával – vállalkozásba fogott, éppen olyan végletes igyekezettel tette, ahogy mindig is mindenbe belevetette magát.
Határtalanul
„Egy kívülálló számára szinte tökéletesnek tűnt ez a családi együttlét, szép gyerekekkel, közös nyaralásokkal, jól indult vállalkozással – mondja –, bennem volt csupán valami hiányérzet, amit akkoriban talán be sem vallottam magamnak. Ma szívesen leülnék egykori önmagammal, és elmagyaráznám neki, mit és hol rontott el... Mert már tudom, hogy nem hibáztathatom csakis a másikat a történtekért. Tisztán látom, hogy magam például indulatos voltam, hogy gyakran túltengett bennem az igazságérzetem, s hogy a jószándékból vállalt határtalanságom egészen egyszerűen tévedés volt. Most az egyik legfontosabb kiindulópontnak azt tartom, hogy az ember minden helyzetben pontosan szabja meg maga és a másik számára a határt.”
Ma már értékes tanulságnak tartja, hogy csupán másodszorra sikerült kilépnie a személyiségét romboló kapcsolatból. Akkor megszenvedte a bizakodó bizonytalanságát: hatalmas anyagi veszteséggel, egy romjaiba dőlt vállalkozással, több hónapos lelki bezáródással lépett ki a házasságából. Végül egy internetes tanfolyam nyitott ki egy új élet lehetőséget számára: „Meggyőződésem, hogy nagyon sok mindent tudunk tenni magunkért. Aki számára ott az internet, azoknak éppúgy megvan a lehetőségük, hogy a maguk javára használják a világhálót, mint nekem. Talán annyiban vagyok más, hogy engem hajtott a kíváncsiság, s hajlandó is voltam tenni magamért.”
Választerápia
A megcsillant lehetőség egy coach (tanácsadói) tanfolyam volt. Laza Ildikó első képzése a Lineo International Consultingnál folyt, majd vizsgáit az Az Élet-Öröm programok és az Ikigai Business Education képzés keretében tette le. A life coach – azaz az „élet edzőség” – mellett üzleti tanácsadóként is végzett. Tanulmányait később kiegészítette egy továbbképzéssel az Élet-Öröm programjában. Tanárai, Fejes János ICF ACC Coach és Tréner és Fejesné Schubert Andrea Life Coach nevét máig hálával említi.
A tanulás egyben önismereti munkát is adott Laza Ildikónak: segítette saját egyensúlyának megtalálásában. Egyben elvezette az új életpálya felfedezéséhez: maga is coach és kapcsolatmentor lett. Ráadásul egy egészen különös területen: érzelmi bántalmazásban élő embereknek nyújt segítséget, Választerápia néven. Az együttműködésük révén ahhoz igyekszik segíteni a hozzá fordulókat, hogy újra kapcsolódjanak önmagukhoz. Megtalálják az egyensúlyt, és megkeressék, ők maguk hogyan működhetnének jól.
„Amit más könyvből tanult, azt én a saját életemből, személyes tapasztalataimból hoztam magammal. Tudom, milyen az, amikor az embert a közvetlen környezete „címkézi”, ráadásul az élet minden helyzetében és pillanatában. S amikor valaki már annyiszor hallja a lekicsinylést, önmaga is kezdi elhinni, hogy csupán megvetésre méltó... Az ilyen ember azzal a képpel azonosul, amit a másik ki akar alakítani róla. Már a tükörbe sem mer belenézni, és félve teszi fel a kérdést: hol vagyok én? Ki vagyok én?... Föl sem tudjuk mérni, hogy hány ember él ebben a kiszolgáltatott helyzetben – és nem okvetlenül csak nők! Olyanok, akik fel sem tételezik, hogy lenne lehetőségük a változtatásra. Pedig az ember személyiségjegyeinek mindössze 20-25 százalékát kapja készen, a többi 80 százalék alakítható, készségszinten fejleszthető. Ehhez a változáshoz tudja a coach vagy a kapcsolatmentor segíteni őket.”
Tanul és tanít
Laza Ildikó immár gyakorló szakemberként hangsúlyozza: ő nem pszichológus. Természetesen ehhez a munkához is szükségesek a pszichológiai alapok, de sem a végzettségük, sem a tevékenységük nem azonos. Amíg a pszichológus a páciens múltját tárja föl, addig a coach csakis a jelennel foglalkozik. Egyetértésben a pap-pszichológus Pál Ferenc (Feri atya) véleményével azt vallja: az ember életében nem minden hiány tölthető be. Felnőttségünk mutatója, hogy bizonyos hiányokkal együtt tudunk-e élni: „Coach-ként, mentorként nem dolgom az irányítás, a tanácsadás. Amit segíteni tudok az annyi, hogy a három hónapig tartó beszélgetések alatt – kevesebb időt nem érdemes az önismereti munkára szánni – hagyom, hogy az illető visszataláljon saját magához. Felismerje a benne lévő értékeket, s merjen változtatni a saját maga és környezete viszonyulásával.”
Laza Ildikó egyszerre tanul és tanít, miközben fél szemét rajta tartja a családi vállalkozásán, amit immár legkisebb fia vezet. Ő, ahogy mondja: a „partvonal mellől” követi két önálló, felnőtt fia életét. „Kikapcsolódásként” nyaranta nővére Balaton-parti panziójában szorgoskodik, a vendéglátásból szerezve élő tapasztalatokat a másokat segítő munkájához is. Tagja annak a 300 végzett coach-ból álló csoportnak, akik készek a pedagógusok önismeretének, önértékelésének megerősítéséhez segítséget nyújtani. Ő maga pedig személyes és szakmai internetes oldalain, néha vallomásszerű írásokban adja át tapasztalatait immár szép számú követőjének. Alábbi bejegyzését újrakezdett élete ars poéticájának is vehetjük.
„Egyvalaki szükségleteivel nem foglalkoztam. A sajátoméval. Csak önmagamat nem ajándékoztam meg figyelemmel, idővel, energiával, bizalommal, szeretettel. Belső kommunikációmban önmagam legnagyobb kritikusa és bántalmazója voltam. Lépésről lépésre tanultam meg, hogy az öngondoskodás nem egyenlő az önzéssel. Ha nemet mondok egy helyzetre, énhatárt mutatok, attól én nem váltam rossz emberré. Megtanultam asszertíven, erőszakmentesen beszélni magamhoz, magamról. Hosszú volt az út, amíg ide elértem, és még most is úton vagyok. Tanulom mindennap önmagam. Szeretni magamat, bűntudat, lelkiismeret-furdalás nélkül.”
Ildikó mottója: „Tömegeket nem lehet megváltoztatni, de az ember saját élete megváltoztatható.”
Világéletemben szerettem azt, amivel foglalkoztam, csak így tudtam hitelesen csinálni bármit is, de most egyszerűen rajongok a munkámért – mondja Bander Csilla, a Pont Most Kreatív Műhely megálmodója.
Imádja a lovakat, s megvalósította gyermekkori vágyát: lovak között él, dolgozik a saját maga teremtette Cavallo Lovasudvarban.
Az 55 éves Milkovic Gabriella végleg elkötelezte magát a barefoot, más néven mezítlábas cipők mellett. Újrakezdése egyfelől egészségügyi, másfelől egzisztenciális jellegű. Ráadásul beszámolóját egy nem mindennapi módon kezdődött, és még szokatlanabbul folytatódó barátság története is színezi.
éppen olvassák
01
Bátor Újrakezdők 2024. SZEPTEMBER
Merészen egyedi bohémság
A bohémság, az új utak keresése, a régiség tisztelete és a föld szeretete tökéletesen megférhet egy emberben. Kiváló példa erre Törő Attila élete, aki kenyérkereső foglalkozását tekintve személyi sofőr, újonnan választott hivatását nézve: kárpitos, szenvedélyét látva: kertész.
02
Bátor Újrakezdők 2024. SZEPTEMBER
Mindennap kell valamit csinálni!
Mindennek egy régi tálalószekrény az oka – mondja Békefi Katalin. S valóban, az egykor Kanadából érkezett régi bútordarabnak döntő szerepe lett riportalanyunk újbóli pályára találásában. Ám a háttérben feltűnik egy állandóan szorgoskodó, horgoló, kötő, hímző nagymama, s a talán tőle kapott útravaló: mindennap kell valamit csinálni!
03
Bátor Újrakezdők 2024. SZEPTEMBER
A világ olyan színes, amilyenné varázsoljuk
Egy dunántúli „kétutcás kis falu” szülöttjeként Máté Beáta gimnáziumi magyartanára biztatására örömmel ment volna pedagógusi pályára, később pedig fényképészként képzelte el magát. De végtelenül prózai okokból végül gyógyszertári asszisztensnek tanult: akkor ebben a szakmában volt ingyenes a képzés...
