Saját szaporítású szobanövényeket árusít, többnyire egyedi, újrahasznosított kaspóiban, emellett természetes alapanyagú kopogtatókat, asztaldíszeket, sírkoszorúkat is készít. Mindezt a fenntarthatóság és a környezettudatos életmód jegyében. Kitanulta a virágkötészetet is: saját termesztésű és mezei virágokból készít csokrokat. Emiatt is hívta életre kreatív műhelyét; termékeit rendezvényeken, piacokon és online-felületen egyaránt meg lehet megvásárolni.

Amíg azonban eljutott idáig, többször vett fordulatot az élete.

Tanulni, tanítani

Német nyelvtanárként végzett az ELTÉ-n, tizenöt éven át tanított, majd tolmácsolásból és fordításból élt. Dolgozott Bécsben, Nizzában és New Yorkban is, beszél németül, angolul, franciául, lovári nyelven, és még valamennyit oroszul. A kétezres évek elejétől hátrányos helyzetű emberekkel kezdett foglalkozni: azt tűzte ki céljául, hogy alaposan megismerje a roma népet, kultúráját, szokásait. Ezért posztgraduális képzésen még a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem romológia szakát is elvégezte. Egészen 2019-ig dolgozott cigány tanulók iskolai integrációjának elősegítésén, roma kultúrát és történelmet bemutató színházi előadások szakmai vezetőjeként, területi vezető koordinátorként, pályázati monitorozóként, és trénerként is tevékenykedett az egyenlő esélyek megteremtése érdekében.

Éppen ötvenesztendős volt, amikor feje tetejére állt vele a világ. Minden megváltoztatott körülötte – és mindent újra kellett kezdenie.

Tragikus fordulatok

Pár hónappal az előtt, hogy betöltötte az ötvenet, Csillánál pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak. Azonnal abbahagyta a dohányzást, vegetáriánus lett, és naponta több órás erdei sétákba fogott Pirivel, csoki labradorával. Gyógyulása érdekében rengeteg terápiát, gyógymódot kipróbált: járt pszichoterápiára, kineziológushoz, természetgyógyászhoz, Simonton-tréningre, daganatos betegségről szóló előadásokra, akvarellfestésre, jógára, zumba goldra. Fő életcélja akkor nem lehetett más, mint a gyógyulás, amiért mindent meg is tett.

Azonban újabb tragikus fordulat jött: 2020 májusában szívinfarktust kapott. A kórházban többször kellett újraéleszteni. Két hét intenzív osztály, majd három hét rehabilitáció következett. Az orvosok csak utólag derítették ki, hogy még a Covid-járvány kezdetén kapta el a vírust – átvészelte ugyan, de valószínűleg ez okozhatott szívizomgyulladást, mely az infarktushoz vezetett. „Ekkor jöttem rá, hogy csak egyetlen életem van, és ebben az életemben már csak azzal szeretnék foglalkozni, amit imádok.” A kórházban határozta el, hogy kétszeresen is újrakezdi életét: meggyógyul, pályát módosít, és a kreatív alkotásban leli meg örömét.

Aki a virágot szereti

A növények, virágok szeretete amúgy is végig kísérte eddigi életét. Édesanyjával kiskorától kezdve gondoz növényeket: szaporít, termeszt, megment. 2020 óta már csak növényekkel, virágokkal, virágkötészettel, koszorúkészítéssel foglalkozik.

2022-ben jeles eredménnyel még virágkötő képesítést is szerzett. Azóta virágkötő workshopokon fejleszti tudását. Viszont az új növények tárolásához újabb és újabb kaspókra van szükség, ám úgy gondolta, nem is akármilyenekre. Ezért kezdett el kaspókat, sőt konzerves dobozokat dekupázsolni. Ez az a fajta szalvétatechnika, hogy utánragasztóval lehet a felületre ráhelyezni kiválasztott szalvéták mintázatát, majd még egy további réteget. Más festési technikákkal kiegészítve tulajdonképpen nyomatokat készít a tartók oldalára.

Hétköznapjaiban, munkájában egyaránt fontosnak tartja a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet. „A nyolcvanas években nevelkedtem, a szüleim nem dobtak ki semmit, minden kacatnak új funkciót kellett találni…” Amit csak lehet, újrahasznosít, így az üres konzervesdobozokat is. Lyukas fazékba, kannákba is ültet növényeket, vagy sajtreszelőből ékszertartót csinál. Alapanyagait általában kutyasétáltatás közben az erdőből, a természetből gyűjti: ágat, vesszőt, tobozt, makkot, csipkebogyót, mindenfélét.

Műhely és közösség

Újabb és újabb ötletei támadnak, melyekkel egyben újabb feladatokat is teremt magának. Növénypanziójába szívesen fogadja azoknak a gazdáknak a növényeit, akik elutaznak, és nincs kire bízniuk a locsolást: Csilla az hajdani bébiszitterkedést „növényszitterkedésre” váltotta. „Dzsungelesítést” is vállal, vagyis azok számára, akik ízlésesen szeretnék növényekkel beborítani lakásukat, vállalja annak tervezését, sőt kivitelezését. Ha valakinek a televízióból ismerősek e kifejezések, az nem véletlen, mivel Csilla többször megfordult már a Spektrum Home stúdiójában, ahol a növényekről mesélhetett.

A képek a Fellini Római Kultúrbisztróban készültek. Fotók: Bulla Bea

A növények persze nőnek, szaporodnak. Ezért is szerepel tervei között, hogy szerezzen egy helyiséget, ahol kialakíthat egy kis műhelyt és boltot, ahol tovább végezhetné munkáját, mely terápia is számára. Egy olyan Műhelyt és Közösségi Teret szeretne létrehozni, ahol találkozik az alkotás és az újrahasznosítás, a kreativitás és az öröm. Műhelye egyben közösségi tér is lenne, ahová tematikus kézműves workshopokat szervezne, meghívott előadókkal. Mint mondja, tőlük ő is tudna tanulni, tovább fejlődni, de néha ő is tartana előadásokat: szaporításról, dekupázsolásról, virágkötészetről, alkotásról, egészségről, életvitelről, életszeretetről… életigenlésről.