Bátor Újrakezdők

Virtusból született könyvek
46 év könyvtárosi munka után ment nyugdíjba. Mindenki más talán gondtalanul örült volna a kiérdemelt pihenőnek, a megnőtt szabadidőnek, a tisztes nyugdíjnak, Kószó Andrásné, Gyöngyi azonban rögtön egy új pályát választott: írni kezdett. Ráadásul egy egészen különleges témát talált magának: a repülést.

A könyvtáros-író életét, akarva-akaratlan, három férfi szabta meg. Az édesapja, aki a kaposvári könyvtár gépkocsivezetőjeként – szó szerint – bevezette lányát a könyvtárba. Ugyanis amikor otthon, a családban nem akadt senki, aki vigyázzon rá, akkor Gyöngyi a könyvtárban töltötte a szabadidejét. Természetes volt hát számára, hogy a gimnáziumi nyarakon ott dolgozzon. Pályaválasztásáról az akkori igazgató, Keller Bernát döntött, mondván: aki gyerekkorától könyvek között él, annak könyvtárosnak kell lennie! Ő maga ugyan jogásznak készült, de ma sem bánja, hogy végül ezt a szakmát tanulta ki a kaposvári főiskolán. A harmadik férfi egy könyvszerető és irodalomértő műegyetemi hallgató volt, akinek notórius határidő-túllépését végül kettesben, egy kávé mellett próbálták tisztázni... Az egyetemistát Kószó Andrásnak hívták. A megismerkedéstől a házasságkötésig mindössze két hónap telt el.

„Az irodalom, a könyvek szeretete hozott össze bennünket – mondja Gyöngyi –, András a műszaki beállítottsága mellett minden másra is nyitott volt: olvasott filozófiát, betéve tudta a Bibliát, jól írt, remekül beszélt nyelveket, s kiváló kézügyességgel, látásmóddal és fantáziával volt megáldva. Túl a személyes vonzalmon ez a sokoldalú érdeklődés is lehetett az alapja a majd negyven éves boldogságban megélt közös életünknek.”


Írd meg, a te dolgod!

A férj legnagyobb szenvedélye a repülés volt. Bár származása miatt, politikai okokból nem tanulhatott az egyetemen ezen a szakon tovább, önszorgalomból képezte magát: motoros- és vitorlázó pilóta, oktató, mi több repülőgéptervező és -építő lett. Kószó András alkotása, a „Virtus” kétfedeles motorosgép, teljesen a saját ötlete és kétkezi munkája. Gyöngyi feleségként az első pillanattól zokszó nélkül elfogadta, hogy házasságukat a repülés irányítja. A hétvégéken a reptér, nyaranta a táborok és a versenyek, telente pedig a magassági repülések, s közben a gépépítés tennivalói töltötték ki közös életüket.

Az utazásokról lemondtak, a nyaralást nem ismerték, még a Balaton-parti házukba is csak ritkán jutottak el. Baráti körük döntően a repülésből került ki, s ha maga egyedül nem repült is, a sok pilóta között, férje mellett élve Gyöngyi is repüléshez értő emberré vált. Írásra azonban még akkor sem gondolt, amikor a férje – immár betegen – mintegy ráhagyta örökségét, a kaposújlaki repülőtér történetének megírását, mondván: „Itt vagy te, majd megírod.” Kószó András akaratát erősítette a barátok biztatása is: „Írd meg, a te dolgod!”

„Világéletemben csöndes, a szerepléstől visszahúzódó ember voltam. Igaz, a könyvmolyságból a szakmám az én időmben már kezdett kimozdulni. Gyereknek szerveztem foglalkozásokat, kórházban fekvő kis betegeknek gyűjtöttem játékokat, az iskolásoknak szóló EU-ismertető programmal megjártam Horvátországot, és felléptem még a kapolcsi fesztiválon is. Az írással járó nyitás azonban teljesen új kihívást jelentett számomra. Az első könyvbemutatóra annyian jöttek el, hogy az érdeklődők nem fértek be a könyvtárba... Talán mindig is mocorgott bennem az író ember, de meggyőződésem, hogy a mai önmagamat a férjem hozta ki belőlem. Ma már látom: tudatosan készített föl erre a feladatra, és érzem: az élet minden pillanatában ő ad erőt a folytatáshoz.”


Megtalált új élet

A nyugdíjas élet semmittevésétől való félelme, s férje korai halála együtt fordította Kószó Andrásnét az írás felé. Első könyve – A hangárdombtól Kaposújlakig – a repülőtér aranykorának és legendás parancsnokának, Császár Károlynak állít emléket. A könyv bemutatóján megjelent hatalmas tömeg, a könyv iránt a határon túlról is megnyilvánuló érdeklődés, s néhány híres idős pilóta szívhezszóló köszönete tovább bátorította a szerzőt.

Így született meg a magyar repülés jelentős alakjait megörökítő könyve: Az álmok újra valóra válnak címmel, majd a MÉM RSZ történetét bemutató két kötet. Időközben a falu felkérésére, visszaemlékezések alapján papírra vetette Somogyvár legendás állatorvosának történetét is. Dr. Mikula László íróval most egy vadászrepülő századról szóló könyvön dolgoznak. A címe: Volt egyszer egy repülőszázad – SZUHOJOSOK!

A megtalált új életében az egykori könyvtáros fel tudta használni 46 év munkájának szakmai tapasztalatait. Hiszen alapos kutatómunkát kívánt annak a nem is olyan régi múltnak a felidézése, amikor még nem volt életünk része a számítógép. Ugyanakkor az írás során új feladattal találta szembe magát: meg kellett szólaltania embereket. Olyanokat, akik csak szűkszavúan emlékeztek, s olyanokat is, akik végtelen alapossággal, hosszasan mesélték el vagy írták le életük történetét. Az anyaggyűjtés során akadtak nem várt nehézségek is: kiderült például, hogy a MÉM RSZ dokumentumainak egy részét egyszerűen elégették...

„Mindig is büszke voltam arra – mondja –, hogy jó kapcsolatot tudtam kialakítani az emberekkel. Ám az anyaggyűjtés, az írás révén új viszonyba kerültem velük. Naponta kapok tőlük megerősítést: az a dolgom, hogy beteljesítsem a férjem álmait.”


A negyedik férfi

A három mellett egy negyedik férfi is meghatározza Kószó Andrásné életét. Fiában, az ifjabbik Andrásban szinte az Apa alakja él tovább. A kiváló kézügyesség, a remek látásmód, a repüléssel ötvözött fotózás, a természet szeretete – mind-mind apai örökség lehet.

Immár a fiú viszi tovább az Apa megkezdett munkáját a történelmi zászlók készítésével, a különleges nézőpontú légi- és drónfotózással, a videózás és az irodalom összhangba hozásával. Közös családi vállalkozásukba újabban beletartozik a könyvkiadás is. Következő munkájuk az MÉM RSZ könyv folytatása, amelynek egy fejezete az Repülő Szolgálattól indult Malév–pilótákról szól.

Gyöngyi mottója: „Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: először hinnie kell, hogy van az életének értelme. Másodszor meg kell találni, hogy mi az.” (Lev Tolsztoj)
szerző: Major Árvácska
Bátor Újrakezdők 2023. JÚNIUS Gabi kötött csipkecsodái
Titton Gabriella legnagyobb vágya, hogy egy majdnem igazi orenburgi kendőt kössön. Addig stólákat és kendőket készít, csipkemintásakat, gyönyörű moherselyem fonalból.
Bátor Újrakezdők 2023. JÚNIUS Hímzett Igricek
Ötven év, legalább öt pálya- és életmódosítás. Martinka Krisztina mégsem tartja soknak, mert minden váltás valami újat, valami mást hozott számára, s az önsajnálatba soha nem szabad belesüppedni – ötven fölött sem.
Bátor Újrakezdők 2023. JÚNIUS Aki újra felépítette önmagát
Balogh Zoltán Szabó T. Anna Lüktetés című versének néhány sorát választotta, nem csupán cikkünk, de második életének mottójául is. Azért, mert számára a legmagasabb közlési forma a vers. És azért is, mert ebben a néhány sorban ott lüktet a saját sorsa.
éppen olvassák
01
Bátor Újrakezdők 2024. JÚNIUS 5 tipp újrakezdőknek
A szakemberek szerint fontos, hogy az ember jól fontolja meg, mielőtt más pályára lép. Íme, néhány szempont, amit érdemes átgondolni!
02
Bátor Újrakezdők 2024. JÚNIUS Az életközepi válság jelei
Életed feléhez érve gyakori a életközepi krízisnek nevezett jelenség. Szorongás, bizonytalanság, depresszió keríthet hatalmába.
03
Bátor Újrakezdők 2024. MÁJUS Újrakezdők ötven fölött
Ha valamihez pozitívan állsz hozzá, az sikerül. Ha nem is kizárólag ezen múlik a siker, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ember hozzáállásán sok múlik. Most megmutathatod a saját történeted. Igen, ötvenen túl is!
Menu