A legtöbben a mai napig súlyos tévhitek szerint cselekszünk, amikor hirtelen ránk tör valamilyen fájdalom. Generációs beidegződések ezek, melyeket még őseinktől örököltünk.

A bokaficam és a meleg vizes borogatás

Az otthoni balesetek között a bokaficam a leggyakoribb sérülés. A csapadékos, jeges időben különösen megszaporodnak az ilyen típusú balesetek, főleg a gyerekek körében. Ha megtörténik a baj, sokan tudni véljük, mit kell ilyenkor tenni, legalábbis amíg az orvoshoz nem érünk: meleg vizes borogatást a bokára! A meleg hatására azonban nemhogy visszaszorulna a duzzanat, de még nagyobb is lesz. Érdemesebb inkább hűtéssel, hideg vizes borogatással kezelni a bokaficamot, nem felejtve el persze, hogy az orvosi segítség jelenti a végleges, megnyugtató megoldást.

Tejföl az égési fájdalomra

A népi gyógymódokat, nagyanyáink jól bevált praktikáit hajlamosak vagyunk kritika nélkül elfogadni, mondván: évszázadok tapasztalatai alapján kristályosodtak ki a különböző fájdalomcsillapítási módszerek. Van azonban néhány téves gyakorlat, közülük több is vonatkozik az égési sérülésekre. A jég nem csupán nem tesz jót, de kifejezetten káros az égési sebre, akárcsak a tejföl és a vaj. A legjobb, ha az égett felületet 10-20 percig hideg, de nem jeges víz alá tartod, komolyabb égési sérüléssel pedig feltétlenül fordulj orvoshoz.

Fájdalomcsillapító másnaposság ellen

Az alkohol mindenki által ismert hatása, hogy erősen megdolgoztatja a májat. Főleg a másnaposságra hajlamosabb kezdő ivók körében elterjedt tévhit, hogy lefekvés előtt jó bevenni egy fájdalomcsillapítót, ez megkönnyíti majd az ébredést. Az igazság azonban az, hogy mivel a gyógyszerek összetevőinek lebontása is a máj feladata, ez igencsak megterheli e pótolhatatlan szervünket, és szélsőséges esetben akár májgyulladással is fizethetsz a téves gyógymódért. Ha azt akarod, hogy másnap ne fájjon a fejed, lefekvés előtt igyál sok vizet. Ha úgy tapasztalod, hogy ez sem használ, másnap, ébredés után vegyél csak be fájdalomcsillapítót!

Rászokhatok a fájdalomcsillapítóra

Különösen az utóbbi években terjedt el az a tévhit, hogy a fájdalomcsillapítók függőséget okoznak. Többen inkább elviselik a fájdalmat, vagy nem szedik a különben fontos gyógyszereket, például a vérnyomáscsökkentő készítményt, mert gyökeret vert bennük a hiedelem, hogy a gyógyszer függőséget okoz. Természetesen több készítmény valóban rászokással fenyeget, de a félinformációk vagy a teljes tájékozatlanság miatt nem kell elviselned az amúgy tompítható vagy megszüntethető kellemetlenséget, fájdalmat. A függőséget legfőképpen a kábító hatású fájdalomcsillapítók okozzák, ezek a készítmények azonban szigorú szabályozás alá esnek. A kulcsszó: tájékozódás, akár az orvosnál, akár a gyógyszertárban, de ma már a világháló is rengeteg információt kínál a különböző fájdalomcsillapítók vélt és valós hatásairól.

A fogászati beavatkozás fájdalommal jár

Magyarország köztudottan nem a csillogó fogsorokról és a fogápolási kultúráról híres, és ennek nem csupán anyagi okai vannak. Főleg az ötven fölöttiek emlékezetében élnek a fájdalmas iskolai kezelések, fúrások, érzéstelenítéssel alig tompított foghúzások emlékei. Ma már el lehet mondani, hogy minden fogászati kezelés, akár implantátumbeültetés vagy szájsebészeti műtét is elvégezhető fájdalommentesen. Esetleg háromgyökerű, nagyon gyulladt fog idegeltávolításakor fordulhat elő gyenge fájdalomérzet. Ha fogászati kezelés közben mást tapasztalsz, az csakis a fogorvosod hibája, az érzéstelenítéstechnika és az érzéstelenítők ma már lehetővé teszik, hogy fogászati kezelés esetén külső szemlélőként figyeld, mi is történik a szádban. A legfélősebbek között előfordul, aki kizárólag altatásban engedi bármilyen fogászati beavatkozás elvégzését.