Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az életveszélyes helyzetek csak másoknál fordulhatnak elő, és megfelelő óvatossággal el lehet kerülni őket. Igaz, hogy a házimunka és a közlekedés során sok mindent megtehetünk a veszélyek elkerülése érdekében, ám a kockázatot legfeljebb mérsékelni lehet, teljesen nem zárható ki. A váratlan vészhelyzetekben rohamosan romolhat az állapot. Ilyenkor azt az időt sem szabad tétlenül tölteni, amíg a szakorvosi segítségre várakozunk. Néhány fontos szabályt érdemes megjegyezni, mert perceken múlhatnak a sorsok!

Kettes és harmincas – az újraélesztés

Ha valakinek leáll a légzése, mindössze négy perc áll rendelkezésre, hogy az agyi károsodás elkerülhető legyen. Ilyenkor a keringés leáll, az izmok tónustalanok. Első teendő, hogy benyúlunk az érintett személy szájába, így megállapíthatjuk, nem akadt-e valami a torkán. Ha nem, akkor hanyatt fektetjük, és kissé hátrahajtjuk a fejét. Az orron vagy szájon át lélegeztetés szabálya, hogy először öt befújást alkalmazunk, ez történhet vásznon keresztül is a higiénia érdekében. Majd harminc mellkasnyomás következik. Ezt egymásra fektetett kézzel, a tenyérgyökkel végezzük a szegycsontnál, határozott mozdulattal.

A harminc nyomást két befújás követi, és így folytatjuk felváltva addig, amíg a légzés, keringés visszatér, illetve amíg az orvosi segítség megérkezik – ezt természetesen egy másik személynek azonnal kérnie kell, míg mi a beavatkozást folytatjuk.

A hátulról érkező segítség – a félrenyelés

Előfordul, hogy étkezés közben a légcsőbe kerül a falat, és elzárja a légutat. Ekkor életmentő lehet a gyors, célzott beavatkozás. Az egyévesnél kisebb gyereket fektessük a térdünkre hassal lefelé úgy, hogy a gyomorszája a térdünkön legyen. A feje nézzen lefelé, és határozottan ütögessük a hátát a két lapocka között. Így nagy eséllyel távozik a légcsőbe került ételdarab. A nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél a Heimlich-fogásnak nevezett módszert alkalmazzunk. Álljunk a háta mögé, fogjuk át hátulról, és ökölbe zárt kezünket helyezzük a gyomorszájra, majd befelé-felfelé irányuló nyomást fejtsünk ki, hirtelen mozdulattal.

Spriccel, folyik, szivárog – a vérzéscsillapítás

A vágott vagy szúrt sebek, sérülések erős vérzése nemcsak ijesztő, de veszélyes is. A vérzések típusai különbözők attól függően, melyik eret érte a baleset. Az artériás vérzés pulzáló, lökésszerű, és a vér friss, élénkpiros színű. Hívjunk azonnal segítséget, közben ujjunkkal a seb felett nyomjuk az artériát, hogy csökkentsük a további erős vérvesztést. Ha módunkban áll, steril gézzel és pólyával rögzítsünk kötést a seben.

A vénás vérzés lassabb, a vér sötétvörös és igen nagy mennyiségű lehet. Erős nyomókötést alkalmazzunk, a gézlap felett többszörösen összetekert pólyával zárjuk el a vér útját. Az artériás és vénás vérzés további ellátása feltétlenül szakorvosi feladat.

Kisebb sérülések esetén, ha a hajszálerekből történik a vérzés, tiszta vízzel tisztítsuk meg a sebet anélkül, hogy széleit széthúznánk. Tegyünk rá steril fedőkötést, és ha öt percen túl sem csökken a vérzés, forduljunk orvoshoz. Az égett sebet hideg, folyó víz alatt hűtsük, tilos bármilyen anyaggal bekenni!

Duzzadó veszélyek – a rovarcsípés

A méhek, darazsak csípése a torokban a legveszélyesebb. Lehetőleg ne fogyasszunk édes italt a szabadban, és a gyümölcsöket és vizsgáljuk át, mielőtt beleharapunk a kerti pihenés vagy strandolás közben! A csípés gyorsan duzzad, el is zárhatja a légzés útját. Folyékony, ampullás kalciumot érdemes otthon tartani, és ha a balesetet szenvedett személy nyelni képes, ezzel érdemes megitatni, majd azonnal orvost kell hívni. Kalcium hiányában egy jégkocka szopogatása is segít – ám semmiképp nem hanyatt fekve, mert a félrenyeléssel fokozhatjuk a veszélyt!

A rovarok csípése akkor is súlyos állapotot okozhat, ha nem a torkot érinti. Aki allergiás a méh vagy darázs csípésére, sokkos állapotba kerülhet. A vérnyomás gyorsan zuhan, ödémák alakulnak ki, melyek a légzést is akadályozhatják. Ekkor szintén a kalcium jelenthet gyors segítséget – ismert allergia esetén a házi patikánkban tartsuk a megfelelő készítményt!

Jobb, ha kijön, jobb, ha marad – a mérgezések

Különösen gyermekekre fokozott a mérgezés veszélye. Felnőtteket is érinthet, ha figyelmetlenségből veszélyes folyadék vagy az előírtnál több gyógyszer kerül a szervezetbe. A teendők attól függenek, milyen típusú vegyi anyagról van szó. Ezért csak akkor cselekedjünk az orvosi ellátás megkezdéséig, ha tudjuk, mi okozta a mérgezést.
Nagy mennyiségű gyógyszer lenyelése után a hánytatás segíthet, fél liter langyos, sós víz itatása és a garat ingerlése által. Kellemetlen megoldás, de csökkenthetjük az agy és más szervek károsodását, ha minél előbb távozik a lenyelt szer. Gyakori tévhit, hogy ez esetben tejet kell itatni: a tej számos anyagnak fokozza a felszívódását!

A savak, például a háztartási sósav, vagy a fertőtlenítésre, vízkőoldásra használt lúgok lenyelése után tilos a hánytatás. Ezek az anyagok erősen marják a nyelőcsövet, át is lyukaszthatják vagy elfolyósíthatják. Hányáskor ez a veszély kétszeresére fokozódik, hiszen ekkor újra áthalad az anyag. Ilyenkor a kórházi ellátás az egyetlen segítség.