A vérmérgezés folyamatának lényege, hogy a szervezet valamely káros tényezőre adott válaszaként gyulladásos és véralvadási folyamatok aktiválódnak. A gyulladásos és a véralvadási reakciót az immunrendszer egy idő után nem tudja kontrollálni, a kezdeti ponttól távol eső szervek is érintettek lesznek, és életveszélyes állapot alakul ki.

A nem megfelelő válaszreakció kiváltó okaként szerepelhet valamilyen kórokozó, vagy akár sérülés következtében is kialakulhat. A kórokozók leggyakrabban baktériumok, illetve káros anyagcsere termékeik, a toxinok, azonban vírusok, gombák (pl. candida), protozoonok is felelhetnek az életveszélyes állapot kialakulásáért.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A vérmérgezés kialakulásáért felelős helyi tüneteken kívül magas láz, forró, száraz bőr jellemző, de előfordul, hogy a testhőmérséklet kórosan alacsony szintje is (hipotermia – 35,5°C alatt). A lázat a legtöbb esetben hidegrázás kíséri. Szapora a légzés (hiperventilláció), percenként több mint 20 légvétellel, a pulzusszám több mint 90 percenként (tachycardia) és alacsony, csökkenő értéket mutató vérnyomás (hipotenzió) jellemző. Bőrkiütések jelentkezhetnek. A vizelet mennyisége csökken (oliguria). A beteg aluszékonnyá válik.

Honnan indul a fertőzés?

1. Kiindulhat a bőrön kialakuló fertőzésből.
2. A húgyutak infekciója is vezethet a súlyos állapot kialakulásához.
3. A tüdő megbetegedése, pl. bakteriális tüdőgyulladás is kiválthatja.
4. A máj vagy az epehólyag gyulladása is járhat szeptikus következménnyel.
5. A belek érintettsége, pl. bélelzáródás (ileus), bélperforáció következtében kialakuló hashártyagyulladás (peritonotis) is nagyon súlyos állapot.
6. Az agyhártyagyulladás (meningitis) velejárója lehet.
7. Kórházi körülmények között kialakulhat vénás kanül behelyezése miatt, műtétek után a műtéti területekről a váladék elvezetésére szolgáló drainek (elvezető cső) felől.
8. Leromlott állapotú, ágyhoz kötött betegeknél a felfekvéses fekélyek is szerepelhetnek kiinduló gócként.

Nem járvány, vérmérgezés!

Semmelweis Ignác kezdte sejteni (amit ma már senki sem von kétségbe), hogy egy alapos fertőtlenítős kézmosás megakadályozhatja a gyermekágyas anyák halálát. Igencsak meg kellett küzdenie igaza elismertetéséért. Honnan jött a zseniális gondolat, hogy a gyermekágyi láz a pyaemia (vérmérgezés) egyik formája, az oka pedig a „bomlott szerves anyag”, amely a szülési sérüléseken keresztül bejut a szülő nő szervezetébe?

Milyen fokozatai vannak a szeptikus folyamatnak?

A vérmérgezés legenyhébb formája általában nem igényel kórházi kezelést. Valamilyen komolyabb vírusfertőzés vagy tüdőgyulladás következményeként alakulhat ki.
A súlyos szepszis stádiumában az alapbetegséghez (ami a folyamat kiváltó okaként szerepel) már legalább egy távolabbi szerv – pl. tüdő, vesék – működési zavara társul.

A kezelés során minél előbb olyan antibiotikum adása szükséges, amely a kórokozók széles körében hatásos. Ezt követően, ha van rá lehetőség, és sikerül kitenyészteni a vérmérgezést okozó baktériumot, akkor a kórokozóra specifikus antibiotikumra kell váltani. A szepszis súlyosabb stádiumaiban szükség lehet több ponton történő többszintű beavatkozásra, amely megnöveli a beteg túlélési esélyeit. Ezzel együtt a szepszis napjainkan is egy potenciálisan halálos, igen súlyos kórkép, melynek legfontosabb kezelési lépése a megelőzés.