Mit tehetsz, ha minden bevételedet elköltöd, és úgy érzed, annyira kevés a jövedelmed, hogy még 10 forintot sem tudnál félretenni? Létezik olyan módszer, amellyel átalakíthatod viszonyod a pénzhez?

A nők önfeláldozók

Csapó Ida önismereti tréner korábban úgy nyilatkozott oldalunknak, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, a nők túlságosan is önfeláldozón élnek, erőn felül támogatják a gyerekeiket, unokáikat.
– Hol van az megírva, hogy a gyereknek akkor is nappali egyetemre kell járnia, ha nincs rá pénz? – szegezi nekem is azt a kérdést Ida, amit már sok nőnek feltett a tanfolyamain. – Sajnos a nők többsége inkább másokról gondoskodik, mint önmagáról. Pedig mindenkinek elsősorban önmagáról kellene gondoskodnia, hiszen csak akkor tud másokon is segíteni.

Csapó Ida számtalan tragikus élettörténetet hallott: egyesek odaadtak mindent a gyerekeiknek, így azután maguk váltak kiszolgáltatottá. Bár a rossz tapasztalat kijózanítóan hat, jó volna inkább megelőzni. Ha mindenki őszintén magába nézne, megtanulná és alkalmazná azokat a trükköket, amelyekkel a pénzügyeket kordában lehet tartani, biztosan kevesebb lenne az ilyen szomorú életút.

Figyeld a pénzmozgást!

– Az első, amit mindig megtanítok, hogy vezetni kell a pénzmozgásokat, a bevétel-kiadások folyamatát – magyarázza Ida az első lépéseket. – Egyrészt azért, hogy amikor inkább van pénz, számolni lehessen vele. Másrészt pedig, hogy lássuk, mely kiadásokon spórolhatunk valamit.

A kisebb-nagyobb kiadások áttekintésekor rögtön kiderül, hol pazarlunk. Például a telefonszámla csökkenthető, ha átgondoljuk, mikor és kit hívunk fel, és élhetünk a szolgáltatók kedvezményeivel. Ez az internetre is igaz. Át lehet állni az energiatakarékosabb villanykörtékre, és ügyelni kell, hogy feleslegesen ne legyen bekapcsolva a tévé, a villany. Természetesen mindez fegyelmezettséget igényel, de Ida szerint megéri!

Adósságkezelés

– A következő fontos lépés: az adósságkezelés. Meglepő, de a legtöbben nem tudják, mennyi is a tartozásuk. Nagyon nehéz rávenni az adósokat, hogy kiszámolják, pontosan, tételesen kinek, mennyivel tartoznak. És ha végül megteszik, kiderül, az adósságuk a duplája annak, amennyit gondoltak.

Amikor az ember először szembesül azzal, mennyi az adóssága, általában sokként éri. Ám utána neki kell állnia tervet készíteni, mikor, kinek és hogyan fizetheti vissza, ami jár neki. Ida szerint nagyon sokan nem értik, amikor ezt javasolja, de többnyire érdemes alkudozni azokkal, akiknek az ember tartozik.

– Persze a bankokkal ez nyilván nem megy. De a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel igen. Ha például 100 ezer forintot kellene kifizetni havonta, talán sikerül megbeszélni, hogy csak 70-80 ezret törlesszünk. Egy ideig. Ettől a visszafizetendő összeg nem változik, csak tovább tart a törlesztése. És ha ezt sikerül elérni, a fennmaradó 20-30 ezret félre kell tenni, már ha megteheti az ember. De ha csak pár ezer forintot sikerül lealkudni, az is győzelem.

A spórolást kezdjük kicsiben!

Ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat, kell, hogy legyen spórolt pénzünk. Minimum három hónapra, hiszen bármi előfordulhat! Ehhez persze minden hónapban félre kell tenni egy kis biztonsági tartalékot. Az ideális állapot az, ha az ember a nettó jövedelmének a 10 százalékát minden hónapban félre tudja tenni. Ám ezzel is úgy kell számolnia, mint költséggel, azaz kötelező kiadással.

– Létezik a nettó jövedelem beosztásának egy klasszikus módszere, ám ezt a mai viszonyok mellett nyilván kevesen engedhetik meg maguknak. Ez az aranyszabály úgy szól: a jövedelmem 50 százaléka a fixkiadás, 10 százalék biztonsági tartalék, 10 százalék hosszú távú befektetés, 10 százalék adomány, 10 százalék képzés, tanulás, 10 százalék szórakozás, kényeztetés. Ez utóbbi kötelező kiadás kellene, hogy legyen, hiszen az embernek kell egy kis öröm is az életében.

Annak persze, akinek az egész fizetése a rezsire és más költségekre, adósságtörlesztésre megy el, lehetetlen mindezt megvalósítania. Ám az nem lehetetlen, hogy megpróbáljon biztonsági tartalékot kialakítani, akár más – főleg nélkülözhető – költségek rovására, minden hónapban. A tartalékhoz aztán nem szabad hozzányúlnia.

– A spórolást el lehet kezdeni kicsiben, akár 10-20 forintokkal is. Az első hónapban mindennap tegyél félre 10 forintot. Ez olyan kevés, hogy nem hiányozhat. A következő hónapban már 20 forintokat tehetsz el naponta, az azt követő hónapban megint kicsivel többet. Szokd meg, hogy félreteszel. Utána már észre sem veszed…

Nézz messzire!

A mindennapi spórolás mellett azt is meg kell tanulni, hogyan kell hosszú távon gondolkodni. A legfontosabb, hogy tűzz ki magad elé valami célt. De ne azt, hogy sok pénzed legyen. Olyan célok kellenek, amelyek miatt érdemes gyűjteni. Utazás, családi ház… Mert ezek mellé érzelmek is társulnak, ami motiválja az embert.

Ismerd meg magad!

Ida a saját példájából is tudja: amikor az emberek kontrollálni kezdik a pénzügyeiket, anyagi helyzetük fordulatot vehet. Viszont akkor sem szabad költekezővé válnunk, ha valamiért dőlni kezd a pénz. Ha a szemléletünk nem változik, és megmaradunk költekezőnek, nagyobb jövedelem mellett is mindent elköltünk, csak nagyobb összeg áll a kiadási oldalon, és ugyanúgy nem marad semmink.

– Én azt gondolom, tartalék nélkül élni a legrosszabb – mondta – Éltem én is úgy, tehát tudom. Ebben az időben történt, hogy egy barátnőm, aki nálam sokkal kevesebbet keresett, elmondta, mennyi tartalékpénze van. Engem ez mellbe vágott, hiszen tudtam, az én kezem között sokkal több pénz megy át: hogy lehet, hogy nekem semmim sincs, neki pedig annyi van? Akkor döntöttem úgy, hogy ezt én is meg tudom csinálni, odafigyelek, megtanulom. Más is képes erre!