Aki a lakóhelyéhez legközelebb eső, megszokott kirándulóhelyek ismételt bebarangolása helyett valami érdekesebb programra, igazi természetközeli élményre és újabb ismeretekre vágyik, annak érdemes belekapcsolódnia az ún. zöldturizmusba.

E fogalommal – amelyet ökoturizmusnak is neveznek – az 1990-es évektől egyre gyakrabban találkozhatunk, és egyre többen hódolnak a tudatos természetjárás ezen formájának (főleg a városi kőrengben élők közül). Az ökológusok szerint ez az aktív – mind fizikailag, mind szellemileg tartalmas – szabadidő-eltöltési mód segít abban, hogy a városi emberek újra felfedezzék és egyben megtanulják becsülni a természet értékeit, és a mindennapi életükben is igyekezzenek hozzájárulni fennmaradásukhoz.

Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület

Valójában a „zöld turizmus” kifejezés az ember és a természeti környezet közvetlen kapcsolatára utal, lényege pedig a természeti értékek megismerésének igénye, mégpedig a természetvédelem alatt álló különféle területek felkeresésével.

Ahány tájegység, annyi érdekesség

Magyarország természeti értékekben rendkívül gazdag. Sok helyen megmaradtak az ősi növény- és állatvilágot megőrző puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek. „Lelőhelyeik” lehetnek a tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, valamint a nemzeti parkok.

Nemzeti parkjaink, természetvédelmi területeink az ország területének 10 százalékát teszik ki, míg például az Európai Unió Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelvei alapján kijelölt Natura 2000 területek aránya 21 százalék. Természeti értékei jogán az aggteleki barlangrendszer felkerült a Világörökség-listára, a Hortobágy, a Fertő-táj és Tokaj-Hegyalja pedig természeti és kulturális értékeinek együtteseként az ún. kultúrtáj kategóriában nyerte el a megtisztelő rangot, ami nemcsak büszkeséggel kell hogy eltöltsön bennünket, hanem kíváncsisággal is. Ez utóbbinak a kielégítéséhez nem kell más, csak elindulni. A természeti területek részletes listáját ezen a weboldalon megtalálod.

Mi a különbség a kirándulás és az ökotúrázás között?

A védett területek legtöbbje nyitva áll a látogatók előtt, szabadon vagy ún. tanösvényeken lehet bejárni őket. A nemzeti parkok szigorúan védett zónáinak látogatásával kapcsolatban mindig előre kell érdeklődni a szakvezetésről és a szervezett túrákról, mivel ezeket – értékeiknek védelme okán – csak helybeli vezetővel, csoportosan lehet látogatni.

Szalajka-völgy (Bükki Nemzeti Park)

Egy kirándulás az élet kellemes élménye, de ökoturistának lenni minőségileg is mást jelent. Noha mindkettő természetjárás, ám az utóbbival az ismereteink is gyarapodnak, és a természettel való kapcsolatunk is szorosabb lesz. Aki tehát szeretne közelebbről megismerkedni a szikes puszták, a löszképződmények, a mocsarak és az árterek világával, az látogasson el a Hortobágyi Nemzeti Parkba; akit a barlangos terepek, víznyelők vonzanak, az keresse fel a Bükki Nemzeti Parkot, vagy az Aggteleki Nemzeti Park cseppkő- és karsztbarlangjait. A Körös–Maros Nemzeti Parkot most ősszel tömegesen nyíló, egyedülálló természeti „csodája”, a vetővirág miatt, az Őrségi Nemzeti Parkot pedig vadregényes tája és a vidék településszerkezete (a házak és gazdasági épületegyüttesek, ún. „szerek”) látványáért érdemes felkeresni.