Amerikában az országutakat általában egy-egy híres személyről nevezik el – a 66-os út Will Rogers humoristáról kapta a nevét. Megépítését követően alig pár éven alatt olyan jelentőssé vált, hogy az országutak anyjaként vagy az Egyesült Államok főútjaként kezdték emlegetni. Manapság az inkább muzeális értékű, a popkultúrában ikonikussá vált út egy-egy szakaszát leginkább turisták és az amerikai álom megszállottai keresik fel.

A Route 66 története

A 66-os út az első olyan országút, amely az ország keleti és nyugati részét kötötte össze, közel 4000 km hosszú. 1926-ban kezdték építeni, és 1938-ban adták át a forgalomnak. A forgalom pedig át is vette, elsősorban a keletről nyugatra vándorló farmerek, így gyakorlatilag teljes népvándorlás zajlott le rajta.

Az út menti kisvárosok az áthaladó forgalom miatt egyre nagyobbra nőttek, és elkezdtek az autósokból megélni, óriási számban nyíltak az üzemanyagtöltő állomások, autósszervizek és nem utolsósorban az autós éttermek. Az 1960-as évekre a 66-os út nemcsak a kisvárosok gazdasági életét lendítette fel, de a turizmust is. Ekkor kezdték a turisztikai látványosságokat is egyre inkább felfedezni: a Painted-sivatagot, a Grand Canyont és a Meteorkrátert.

A gyors felívelést azonban hanyatlás követte, megjelentek ugyanis az autópályák, amelyek a 66-os úttal ellentétben kétszer két sávosak. Az államok közötti forgalom egyre inkább az autópályákra terelődött, az országutak anyja pedig elnéptelenedett. Ennek ellenére még ekkor is építettek hozzá egy-egy útszakaszt, illetve számos kísérletet tettek arra, hogy a forgalmat visszacsábítsák. Hasztalan. A 66-os út legnagyobb „riválisa” az I-40-es államközi út lett. A forgalomból megélő vállalkozások sora ment tönkre, az út pedig fokozatosan néptelenebbé és veszélyesebbé vált.

Minden jó, ha a vége jó

A 66-os út számtalan filmet és dalt ihletett már. Az egyik legismertebb mind közül – a gyermekes családokban legalábbis – a Verdák című animációs film első része, amely éppen a 66-os út hanyatlásának és újjáéledésének történetét dolgozza fel. Ha még nem láttad a filmet, nem lőjük le a poént, azt azonban eláruljuk, hogy a 66-os út annak köszönheti feltámadását, hogy összeolvasztották az I-40-es úttal.

A kilencvenes években azok az államok, amelyeken a 66-os keresztülvezet, rájöttek, hogy komoly értéke és hagyománya van az útnak, így elkezdték felújítani. Ekkor kapta a Történelmi 66-os út címet is, a 2000-es évekre pedig újra kinyithattak a motelek, vendéglők, töltőállomások, és ismét a motorosok egyik kedvenc, legendás úti céljává válhatott.

Az új-mexikói Tucumcariban található Blue Swallow Motel 1941-es megnyitása óta üzemel. Az elmúlt évtizedekben többször felújították, többször gazdát cserélt, de töretlenül őrzi a 66-os út és az amerikai álom hőskorának hangulatát. Nem véletlen, hogy ez az útmenti motel az Új-Mexikói Történelmi Helyek nemzeti nyilvántartásában is szerepel.

Térképen ne keresd

Mivel ma az interstate (államközi) számozást használják az országos utakra, a Los Angelest és Chicagót összekötő eredeti 66-os út ma az 55-ös, 44-es, 40-es, 15-ös, 215-ös, 10-es és 25-ös interstate utakon található.

Tudtad?

A 66-os út eredetileg 62-es út volt, azért kapta a 66-os nevet, mert könnyebb volt megjegyezni, és talán a jobb hangzásnak is szerepe volt ebben. Mindenesetre megérte átnevezni, mert több generációnak – és nem csak az Egyesült Államokban – végleg a fülébe vésődött a „route sixty-six”, még akkor is, ha nem beszél angolul. A Bobby Troup által írt dalt Nat King Cole óta már mások is számtalan feldolgozásban eljátszották, mint például a Rolling Stones, a Depeche Mode vagy éppen a Route 66 nevű zenekar. Ez a szám volt az 1960 és 1964 között futó Route 66 című tévésorozat főcímdala is.

Kiről kapta nevét a 66-os út?

Will Rogers, vagyis William Penn Adair Rogers 1879-ben született Oklahomában. Az 1920-1930-as évekre a világ egyik legismertebb személye lett. Kezdetben igazi amerikai cowboy-ként dolgozott, majd a Texas Jack Wild West Circus-hoz került. Később humoristaként és zenés-táncos komikusként dolgozott, majd 1918-ban fölfedezte Hollywood. Will Rogers rendkívül sokoldalú személyiség volt, a színészet mellett és után újságírással, társadalomtudományokkal és politikával is foglalkozott, számos könyvet írt. 1935-ben halt meg Alaszkában. Sok híres szállóige maradt tőle, ezek közül az egyik leghíresebb: „Ne felejtsük el: amikor fenékbe rúgnak, egy lépéssel előbbre jutunk!”