Olyannyira komplex rendszer, hogy száz élet is kevés lenne kiismerni, hogyan működik a szervezetünk. Meg sem kíséreljük ezt tenni, inkább csak felvillantunk néhány érdekességet, mely talán még egy szakavatott olvasót is meg tud lepni.

1. Míg a szemünk mérete a születésünk után nem változik, az orrunké és a fülünké igen.

Hetven éves kor fölött legtöbbünk orra, füle egyre nagyobbnak tűnik. Ez már nem azért van, mert ezek a testrészeink tovább nőnek, inkább az arcunk bőre alatti zsírszövet elvékonyodása miatt tűnnek egyre nagyobbnak csontos és porcos tagjaink.

2. A nevetéshez 17 izmunkat használjuk, míg a homlokunk ráncolásához 43-at.

Az arc a testünk legkifejezőbb területe, hiszen a legárnyaltabb érzéseket is képes kifejezni az izmaink segítségével. Így egy homlokráncolás is sokféle lehet, és egy nevetésnek is több formáját vagyunk képesek produkálni. Ezek jórészt tanult kifejezések, melyeket öntudatlanul sajátítunk el szocializációnk során, rengeteg arcizmunk segítségével.

3. Hétfőnként sokkal több ember hal meg szívinfarktusban.

Több kutatás is kimutatta, hogy bizonyos évszakokban, időjárási körülmények között milyen betegségek köszöntenek be nagyobb gyakorisággal. Ezekre általában logikus magyarázat is akad. De arra, hogy a hét első napjára miért jellemzőbb a szívinfarktus, csak találgatások vannak, egyelőre azonban nem sikerült megnyugtató és tudományosan alátámasztott indokot találni.

4. Egy nagy étkezés után a hallásunk élesebbé válik.

Különös evolúciós fejlemény az étkezés utáni hallásélesedés, főleg annak tükrében, hogy legtöbbünk egy laktató ebéd után inkább elálmosodik.

5. Az emberi gyomorban található sav elegendő egy borotvapenge feloldásához.

Gyomrunk igazi saválló tartály. Ezért jelent problémát, ha megsérül a gyomorfal, vagy ezért kezdi ki nyelőcsövünket, illetve fogainkat is a reflux.

6. Minél hidegebb helyen alszunk el, annál nagyobb eséllyel lesz rémálmunk.

Az álmaink ma még a tudomány szürke zónájába tartoznak, több az elmélet, mint a bizonyított magyarázat a témában. Az álmainknak ugyanakkor egész biztosan „kiegyensúlyozó” szerepe van, élményeink, körülményeink feldolgozásában segítenek. Ezzel függhet össze, hogy a kevésbé komfortos környezeti tényezőket az álmaink is tükrözik. A túlzottan meleg, vagy hideg tehát kedvezőtlenül hat alvásunk minőségére. Kutatások szerint a pihenéshez ideális hőmérséklet 18-19 celsius fok, éppen annyira vastag takaróval, amely alatt se nem fázunk, se nem izzadunk.

7. Az ember az egyetlen olyan élőlény, amely képes érzelmi okok miatt könnyezni.

Az érzelmek kifejezése, az empátia evolúciós előnyeiről folynak a találgatások. Az pedig végképp érthetetlen, milyen szerepe van mindebben a könnyezésnek.

8. Percenként 3 millió sejtünk pusztul el.

Testünk folyamatosan pusztul és épül, bár az évek során az arányok mind jobban az előbbi folyamat felé billennek. 7 évente állítólag minden sejtünk kicserélődik, így ezen időszakasz alatt új ember válik belőlünk – bár hozzá kell tenni, hogy ez tudományos kísérletekkel nem bizonyított állítás.

9. Az ember előbb hal meg az alvás hiányától, mint az éhezéstől.

Régi felismerés, hogy az alvásmegvonás milyen hamar lerombolja a személyiséget, és milyen szenvedést okoz, ha nem pihenhetjük ki magunkat. Az alvás szerepéről még fogalma sem volt az embernek, amikor kínzásként már javában alkalmazták megvonását.

10. Az ember kb. 1 centiméterrel magasabb reggel, mint este.

Ez az érdekes megfigyelés is az alvás misztériumai közé tartozik. A pihenés során szerveink regenerálódnak, ízületeink, izmaink is feltöltődnek, míg a napközbeni álló helyzetben a gravitáció némileg "összenyomja" a gerincünket, a végtagízületeinket. Ennek következménye a különbség, amit a reggeli és esti magasságunk között mérhetünk.